Fotó: Facebook/Guvernul Republicii Moldova
Az elmúlt hetek fenyegető moszkvai nyilatkozatai ellenére sem tart attól a Moldovai Köztársaság kormánya, hogy Oroszország katonai támadást indít ellene.
2023. március 02., 15:532023. március 02., 15:53
2023. március 02., 16:002023. március 02., 16:00
Dorin Recean moldovai miniszterelnök szerdán este a román közszolgálati televíziónak nyilatkozva arról beszélt: Oroszország nem rendelkezik a konfliktus eszkalálásához szükséges forrásokkal, és az orosz haderő nem képes elérni a Moldovai köztársaság határát.
Szerinte korábban, még ősszel a jelenleginél is súlyosabb volt az ország destabilizálódásának veszélye, és bár orosz részről folyamatosak a provokációk, a chișinăui hatóságok már megtanulták, hogyan szavatolják a rendet, a stabilitást és a békét Moldovában.
Azt is kijelentette, hogy meggyőződése szerint Oroszország már csak azért sem járna sikerrel, ha megróbálna konfliktust kirobbantani a szakadár moldovai régióban, Transznisztriában, mert a transznisztriai hatóságok „felsorakoztak” a chișinăui kormány stabilizációs és béketeremtő kezdeményezései mellett.
(…) Oroszország nem tesz mást, mint agresszíven előmozdítja a ma hibrid háborúnak nevezett háborút – rengeteg propagandát vet be, félretájékoztat, eszkalál bizonyos háborúpárti narratívákat vagy bizonyos narratívákat, amelyek nézeteltéréseket okoznak a társadalomban, és nem csak a Moldovai Köztársaságban, hanem az Európai Unió más részein, sőt a világ más részein is. Bízom benne, hogy ez nem fog sikerülni” – hangoztatta.
Hasonló véleményt fogalmazott meg Natalija Humenjuk, az ukrán hadsereg déli védelmi erőinek szóvivője szintén szerdán leszögezte: a jelenleg Transznisztriában állomásozó orosz haderő létszáma nem elégséges ahhoz, hogy támadást indítson Ukrajna ellen.
Hozzátette ugyanakkor, hogy megerősítették a határvédelmet a térségben.
Hétfőn azt is elismerte, hogy növelték az ukrán haderő jelenlétét Transznisztria közelében.
Folytatódtak a Kijevvel szembeni orosz vádaskodások, amelyek szerint Ukrajna „provokációra” készül Moldova szakadár régiójában, Transznisztriában vagy annak közelében.
A moldovai kormány álláspontját osztja Virgil Bălăceanu nyugalmazott román tábornok is. A magas rangú katonatiszt, aki korábban Románia képviselője volt a NATO brüsszeli főparancsnokságán, és a délkelet-európai többnemzetiségtű NATO-dandárt is irányította, az Adevărulnak elmondta: öngyilkos akció lenne, ha az orosz hadsereg megpróbálná megtámadni Moldovát, mivel légi úton ez a hatalmas veszteségeket okozó ukrán légvédelem miatt lehetetlen, és szárazföldön sem, mivel az orosz haderő jelenleg a kelet-ukrajnai harcokra koncentrál.
Szerinte nem reális forgatókönyv az, hogy csapatokat irányítsanak át a Donbaszból Odeassza és Transznisztria megtámadására, főleg úgy, hogy néhány hónapja feladták hídfőállásukat a Dnyeper jobb partján.
Megjyezete ugyanakkor, hogy fordulhat úgy az ukrajnai háború sorsa, hogy az oroszok mégis megindulnak Moldova felé, ezért meg kell erősíteni katonailag a Pruton túli országot.
Transznisztria egyébként valóban kevés stratégiai jelentőséggel bír, ám az orosz propaganda nyomán hozzájárulhat Moldova destabilizálásához.
A mintegy 500 ezres, többségében oroszok lakta régióban egyes elemzők szerint Moszkva megkísérelheti megismételni a kelet-ukrajnai forgatókönyvet: konfliktust provokál ki, majd annak nyomán,
Transznisztriában jelenleg mintegy 2000, hivatalosan békefenntartóként ott tartózkodó orosz katona állomásozik, ezzel és a Chișinău által paramilitáris erőnek tekintett transznisztriai hadsereggel együtt Tiraszpol mintegy 15 000 fős haderőt tud kiállítani.
A moldovai hadsereg létszáma 6000 fő, és elméletileg további 12 000 tartalékost mozgósíthat.
Elismerte Ukrajna, hogy katonákat vezényelt a Moldovai Köztársaság szakadár régiójával, Transznisztriával közös határszakaszra, miután egyes információk szerint Oroszország arra készült, hogy puccsot hajtson végre Moldovában.
Ukrán hírszerzési jelentések szerint Moszkva azért akarja megdönteni a Nyugat-barát moldovai kormányt, hogy egy bábkormányt a helyébe ültetve rátegye a kezét a chișinăui repülőtérre, hogy azt felhasználva szállítson utánpótlást és további csapatokat Transznisztriába, ahonnan újabb frontot nyitna Ukrajna ellen.
A másik fontos tényező orosz szempontból a Cobasna településen található hatalmas hadianyag-raktár, amelyben egyes beszámolók szerint akár 20 000 tonnányi hadianyagot is őrizhetnek.
Ugyanakkor egyes elemzők szerint az ott tárolt katonai eszközök elavultak: egy részüket még az 1990 után Kelet-Németországból kivont szovjet csapatok felszerelése képezi, másrészt az évek során jelentős mennyiségű hadianyagot eladtak.
Érkeztek ugyan korszerűbb eszközök, de csak nagyon kevés. Ezért nem elégítené ki Oroszország háborús igényeit Ukrajnában, ugyanakkor egy Moldova és Transznisztria közötti fegyveres konfliktus esetén a szakadár tartomány erői számára jelentős előnyt biztosíthatna.
Közvetve cáfolta a küszöbön álló ukrán „provokációval” moszkvai riogatásokat Vagyim Krasznoszelszkij, Moldova szakadár régiója, a senki által el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaság elnöke.
A szakadár terület hatóságai egyébként a napokban jelentették be, hogy március elsejétől három hónapos kiképzésre várják a jelentkezőket a „békefenntartó” alakulatokba.
Mint arról beszámoltunk, múlt csütörtökön az orosz védelmi minisztérium közleményt adott ki, amely szerint Ukrajna hamis zászlós művelettel provokációra készül Moldova szakadár régiójában, Transznisztriában. A közlemény szerint a közeljövőben az ukrán hadsereg egységei, köztük az Azov nevű nacionalista egység fegyveres provokációra készül a régióban. Moszkva szerint az „invázió” ürügye az lenne, hogy az orosz fegyveres erők Transznisztria területéről akarnak támadást indítani Ukrajna ellen.
A közlemény szerint az akcióban részt vevő ukrán katonákat orosz egyenruhába öltöztetik majd, hogy úgy tűnjön, az oroszok indították a támadást.
Pénteken aztán az orosz külügyi tárca is közleményt adott ki, amelyben az orosz hadsereg beavatkozásával fenyegette meg a Nyugatot és Ukrajnát az orosz külügyminisztérium a szakadár moldovai Dnyeszteren túli terület elleni katonai provokáció esetén.
Az orosz hadsereg beavatkozásával fenyegette meg a Nyugatot és Ukrajnát az orosz külügyminisztérium a szakadár moldovai Dnyeszteren túli terület elleni katonai provokáció esetén.
Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna hamis zászlós művelettel provokációra készül Moldova szakadár régiójában, Transznisztriában.
Történelmi mértéket ért el szombaton a légszennyezés Lahorban, Pakisztán második legnagyobb városában, ahol a hatóságok már intézkedtek, hogy megkíséreljék megfékezni a szmogot.
Holtan találták a hétfői ausztriai kettős gyilkosság gyanúsítottját, egy 56 éves vadászt, aki célzott fejlövéssel végzett egy polgármesterrel és egy vadászatvezetővel az alsó-ausztriai Mühlviertel tájegységben.
Néhány nappal az amerikai elnökválasztás előtt a washingtoni hírszerző ügynökségek arra hívják fel a figyelmet, hogy Oroszországból származó célzott félretájékoztatási kampányok zajlanak – adta hírül szombaton a német DPA hírügynökség.
Pedro Sanchez spanyol kormányfővel találkozik a következő napokban Marcel Ciolacu miniszterelnök.
„Lehengerlő válasszal” fenyegette meg szombaton Izraelt és az Egyesült Államokat Irán részéről Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.
Az Egyesült Államok regisztrált választóinak 48 százaléka teljes mértékben vagy nagy mértékben bízik a szavazatszámlálásban az országos jelentőségű választásokon.
Nemzeti gyásznapot tartanak szombaton Szerbiában az újvidéki tragédia miatt, amelynek következtében pénteken 14 ember vesztette életét és hárman súlyosan megsérültek.
Izraeli légicsapások legkevesebb 52 ember halálát okozták pénteken Libanon keleti részében, Baalbek és Szúr város térségében, a libanoni egészségügyi minisztérium késő esti közlése szerint 72 további ember megsebesült.
Észak-Korea kész a győzelemig segíteni Oroszországot az ukrajnai konfliktusban – jelentette ki Coj Szon Hi észak-koreai külügyminiszter, amikor pénteken Moszkvában fogadta őt Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője.
Tizennégy ember meghalt és sokan megsérültek pénteken, amikor leszakadt az újvidéki vasútállomás szerkezetének egy része. Miloš Vučević szerb kormányfő szerint a mai Újvidék egyik legnehezebb napja a világháború óta.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!