Fotó: Moldova államfői hivatala
A Moldovai Köztársaság is légvédelmi eszközöket kért a nyugati országoktól az ukrajnai háború miatt – ezt Maia Sandu, az ország államfője mondta egy, a Reuters hírügynökségnek adott interjúban.
2023. január 20., 09:582023. január 20., 09:58
„Felderítő és légvédelmi rendszereket kértünk. Megértjük, hogy Ukrajna a prioritás, de reméljük, hogy nekünk is jutnak majd” – mondta Sandu.
Az elnök közölte, országa növelte védelmi költségvetését, és tárgyalásokat folytat az Európai Unióval a légvédelmi rendszerek beszerzéséről.
Hozzátette: egyelőre biztonságban érzi magát, mivel Ukrajna kitart az orosz agresszióval szemben.
Elmondta ugyanakkor, hogy
Mindeddig azonban sikerült megőrizni a stabilitást.
Sandu részt vesz a Davosban zajló Világgazdasági Fórumon, amelyen központi téma Európa biztonsága.
Egy, az ukrajnai háború által az európai országokra gyakorolt hatásról szóló beszélgetésen elmondta: országát leginkább az energiaválság érinti, már csak azért is, mert megpróbálja csökkenteni függését az orosz földgáztól.
Ugyanakkor további problémákkal is szembesülnek.
– mutatott rá.
A moldovai vezetés nem véletlenül szeretné erősíteni az ország légvédelmi képességeit, miután az Ukrajna ellen Oroszország által indított háború folytatódik, és Moldova területén már több ízben is orosz rakéták zuhantak le.
Emellett Chișinăuban amiatt is aggódnak, hogy Moszkva Moldovát is célba veheti, mivel újabb ukrán területeket megszállva szárazföldi összeköttetést teremtene az orosz többségű szakadár moldovai régióval, Transznisztriával.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!