Mianmar Burma ellen

A délkelet-ázsiai ország katonai kormányzata véres akciókkal próbál véget vetni a tüntetéseknek Néhány hete ismét vezető helyet foglalnak el a külpolitikai híradásokban a Mianmarból érkező hírek, miután a délkelet-ázsiai államban tömegtüntetések zajlanak a közel két évtizede hatalmon lévő katonai rezsim ellen, amely brutális kegyetlenséggel próbál véget vetni a demonstrációknak.

Balogh Levente

Balogh Levente

2007. október 05., 00:002007. október 05., 00:00

A tüntetők eleinte spontán módon vonultak az utcára, ráadásul nem is politikai okok miatt. A kormány az utóbbi hónapokban kénytelen volt megemelni az üzemanyag árát, ami igencsak érzékenyen érintette a meglehetősen nehéz körülmények között élő polgárok életét. (Az ország gazdasági helyzete amúgy sem túl rózsás, igen eladósodott, külkereskedelmi bevételeinek 70 százalékát kénytelen a kamatok visszafizetésére fordítani.)
A tüntetések aztán lassan politikai színezetűvé váltak, főképp azt követően, hogy a buddhista szerzetesek is csatlakoztak a megmozdulásokhoz, sőt az élükre álltak. A junta nem tagadta meg önmagát: a hadsereget bevetve fojtotta vérbe a tüntetéseket.

Letartóztatási hullám
Az erőszakhullám nem csitult a napokban sem: csütörtökre virradó éjszaka ismét több tucat embert hurcoltak el otthonából a biztonsági erők Rangunban. Az előző éjszakákhoz hasonlóan a biztonsági erők a kijárási tilalom alatt fésülték át a volt főváros egyes negyedeit, mindenekelőtt a Svegadon pagoda környékét, ahonnan a katonai kormányzat legutóbbi intézkedései elleni tiltakozó felvonulások indultak, élükön buddhista szerzetesekkel.
A biztonsági erők nyilvánvalóan elkészítették a gyanúsítottak listáját, feltehetően a szeptember 24-i és 25-i tüntetéseken készített fényképek és videofelvételek alapján és módszeresen hajtják végre a célzott letartóztatásokat Rangunban, a délkelet-ázsiai ország legnagyobb városában. Ellenzéki csoportok szerint 6000 embert fogtak el a tüntetések leverése után, a halottak száma a kétszázat is elérheti.
A mianmari rezsim erőszakos fellépése heves bírálatokat váltott ki a nemzetközi közösség részéről, az Európai Unió bejelentette, szigorítja a Mianmar elleni szankcióit, és fontolóra veszi a szigorú kereskedelmi tilalom eszközét is. Elsősorban a régóta érvényes beutazási tilalmi lista kiszélesítéséről van szó, illetve az állami tulajdonú vállalatokkal való kapcsolattartás korlátozásáról. A vízumtilalom már jelenleg is közel 400 emberre terjed ki.

Egy ország, két név
A mianmari katonai junta egyébként közel húsz éve került hatalomra az eredetileg Burmának nevezett országban. 1989. június 19-én azzal az indokkal, hogy a burmai csak a Burmát benépesítő etnikumok egyike, az ország nevét Mianmari Unióra változtatták, de a demokratikusan megválasztott parlament soha nem ülhetett össze, és nem hagyhatta jóvá a módosítást. Az ellenzék azóta is a Burma alakot használja, s a Mianmar alak megmaradt a totalitárius katonai rezsim szóhasználatának. Az amerikai kormányzat képviselője, Tony Fratto elnöki szóvivő szeptember 27-én leszögezte, szándékos, hogy a Fehér Ház is Burmáról, és nem Mianmarról beszél, mert nem hajlandó alkalmazni a népét elnyomó totalitárius, diktatórikus rezsim szótárát. Az ország történelme meglehetősen hányatott, az első európai (holland és angol) kereskedők a 17. században alapították az első telepeiket az országban. Az angolok három háborúban, 1824 és 1856 között egész Burmát meghódították, és Indiához csatolták. 1937-ben Burmát kettéválasztották, és önálló gyarmatként kezdték kormányozni.
A második világháborúban a japánok szállták meg, majd 1948-ban megalakult a Burmai Unió. Az országban gyakoriak voltak a hatalomváltások, általában a hadsereg vezető tisztjei vették kezükbe a hatalmat, és alakítottak kormányt. 1974-ben új alkotmányt dolgoztak ki, és a szocializmus útjára lépett az ország, ám 1988-ban ismét katonák vették át a hatalmat. Az ellenzéki hangokat elhallgattatják, Aung Szan Szú Kjit, az ellenzék Nobel-békedíjas vezetőjét évek óta fogságban tartják. A rezsim utóbbi napokban tanúsított magatartása azt mutatja: egyelőre a nemzetközi bírálatok és szankciók ellenére sem áll szándékában a demokratikus nyitás.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 20., szerda

Megszólalt a Fehér Ház arról, hogy valóban Budapesten találkozik-e Zelenszkij és Putyin

Sok helyszín szerepel a lehetőségek között Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett találkozójának megtartására – jelentette ki Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára kedden az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján.

Megszólalt a Fehér Ház arról, hogy valóban Budapesten találkozik-e Zelenszkij és Putyin
2025. augusztus 20., szerda

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, szerda reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt
2025. augusztus 20., szerda

Izrael nem enged: az összes túsz szabadon engedését követeli

Izrael az összes, Gázában fogva tartott 50 túsz szabadon bocsátását követeli – jelentette be egy izraeli tisztségviselő, ami kétségessé teszi, hogy Izrael elfogadja-e a Hamász által hétfőn elfogadott, 60 napos tűzszünetre vonatkozó új javaslatot.

Izrael nem enged: az összes túsz szabadon engedését követeli
2025. augusztus 20., szerda

Trump Orbánnal is egyeztethetett az ukrajnai helyzetről, Kijev biztonsági garanciákra számíthat, de NATO-tagságra nem

Donald Trump szerint Ukrajna számára a Krím visszaszerzése és a NATO-tagság lehetetlen, de biztonsági garanciákra számíthat – az amerikai elnök erről kedden beszélt az ukrán elnökkel és európai vezetőkkel tartott csúcstalálkozóját értékelve.

Trump Orbánnal is egyeztethetett az ukrajnai helyzetről, Kijev biztonsági garanciákra számíthat, de NATO-tagságra nem
2025. augusztus 19., kedd

Európa-Oroszország csúcstalálkozót szorgalmaz Orbán Viktor

Magyarország üdvözli a Trump-Putyin tárgyaláson megtett lépéseket és támogatja a további tárgyalási folyamatot, ugyanakkor egy Európa-Oroszország csúcstalálkozót is szorgalmaz.

Európa-Oroszország csúcstalálkozót szorgalmaz Orbán Viktor
2025. augusztus 19., kedd

Lavrov: nem utasítunk el egyetlen tárgyalási formátumot sem az ukrajnai konfliktus megoldására

Moszkva nem utasít el egyetlen tárgyalási formátumot sem az ukrajnaikonfliktus megoldására, beleértve a kétoldalú és háromoldalú formátumokat is – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter kedden.

Lavrov: nem utasítunk el egyetlen tárgyalási formátumot sem az ukrajnai konfliktus megoldására
2025. augusztus 19., kedd

Akár Magyarországon is tarthatják a Putyin és Zelenszkij közötti találkozót

Akár Magyarország is helyszínül szolgálhat a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti közvetlen béketárgyalásoknak.

Akár Magyarországon is tarthatják a Putyin és Zelenszkij közötti találkozót
2025. augusztus 19., kedd

Gáza: a Hamász hajlik a tűzszünet feltételeinek elfogadására

A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet elfogadta a regionális közvetítők legújabb javaslatát a gázai tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról Izraellel, közölte a BBC-vel a palesztin fegyveres csoport egyik forrása.

Gáza: a Hamász hajlik a tűzszünet feltételeinek elfogadására
2025. augusztus 19., kedd

Trump szerint elérhetővé vált az ukrajnai békemegállapodás, zajlik a két-, majd háromoldalú találkozó szervezése

Elérhetővé vált egy békemegállapodás az ukrajnai háború lezárására – közölte hétfőn Donald Trump amerikai elnök európai vezetőkkel és a NATO főtitkárával tartott megbeszélésének sajtónyilvános részén.

Trump szerint elérhetővé vált az ukrajnai békemegállapodás, zajlik a két-, majd háromoldalú találkozó szervezése
2025. augusztus 18., hétfő

Zelenszkij: Oroszországot csak erővel lehet békére kényszeríteni

Oroszországot csak erővel lehet békére kényszeríteni, és Donald Trumpnak megvan ehhez az ereje – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en, miután a hétfői nap folyamán Washingtonban találkozott Keith Kellog tábornokkal.

Zelenszkij: Oroszországot csak erővel lehet békére kényszeríteni