„Folytathatjuk az eddigiekhez hasonlóan a kis lépések politikáját, visszatérhetünk a nemzeti kompetenciákhoz, korlátozhatjuk az együttműködést az egységes piacra, vagy miért is ne, fel is számolhatjuk az EU-t” – fogalmazott, hozzátéve: nem szeretné, ha ez történne, de ezt a lehetőséget is mérlegelni kell.

Az első forgatókönyv a status quo megőrzéséről szól: az integráció egyes területeken szorosabbá válna, de a tagállamok megőriznék szuverenitásuk legfőbb elemeit. A második lehetőség értelmében az Európai Unió fokozatosan leszűkítené az integrációt az egységes belső piac területére, más kérdésekben, például a migráció vagy a biztonság és a védelem terén a jelenlegi uniós szintű helyett kétoldalú együttműködés alakulna ki a tagállamok között.

A harmadik opció lényegében a többsebességes Európa gondolatát vázolja fel, amelyben a belső piac közös elmélyítése mellett egyes tagállamok bizonyos területeken külön csapatot alkotva szorosabban együttműködhetnek. A negyedik forgatókönyv értelmében a tagállamok mélyítenék az együttműködést egyes területeken, például a kereskedelem, a migráció, az egységes külpolitika vagy a határvédelem területén, amelyekben gyorsabbá és hatékonyabbá válna a döntéshozatal, összességében azonban szűkítenék a közös fellépést területeit.

Az ötödik opció tulajdonképpen a föderális Európa irányába történő elmozdulást jelenti, minden területen fokoznák az integrációt, teljesen egységesítenék a belső piacot. Eközben csütörtökön Liviu Dragnea, a PSD elnöke felszólította Klaus Johannis államfőt: kezdeményezzen találkozót a pártokkal az EU jövője kapcsán, hogy egységes álláspontot alakíthassanak ki.

V4-nyilatkozat az EU jövőjéről

Nyilatkozatot fogadtak el az EU jövőjéről a visegrádi országok (V4) kormányfői az EU jövőjéről csütörtöki varsói csúcstalálkozójukon, Magyarország teljes egészében és lelkesen támogatja a dokumentumot – közölte Orbán Viktor magyar miniszterelnök a megbeszélést követő sajtóértekezleten.

A lengyel, a szlovák és a cseh miniszterelnökkel folytatott egyeztetés után Orbán Viktor úgy vélte, „minden mozgásban van\", aminek oka, hogy egy új világrend kialakulásának korszakában élünk, amikor mindenkinek az a dolga, hogy meghatározza a maga helyét. Elmondta: Európában vita folyik a kontinentális Európa jövőjéről, és e tekintetben két feladat áll előttünk. Célokat kell kitűzni magunk elé és el kell dönteni, hogyan szervezzük meg a közös életünket az unión belül – magyarázta.

Hangsúlyozta: az utóbbit illetően az egyensúlyt a nemzetállamok és az uniós intézmények között nem szabad megbontani, bár ilyen veszélyek fenyegetnek, az elmúlt években is volt folyamatos, „lopakodó hatáskörelvonás” a nemzetállamoktól, de ez rossz gyakorlat, meg kell állítani.