Sövény Ferenc, a Magyar Mozgalom vezetője
Fotó: Facebook/Sövény Ferenc
Felfüggeszti politikai tevékenységét, de civil szervezetként tovább működik a Magyar Mozgalom nevű vajdasági magyar szervezet – jelentette be Sövény Ferenc, a mozgalom vezetője a vajdasági közszolgálati televízióban (RTV).
2022. december 07., 12:032022. december 07., 12:03
Az RTV internetes oldalára felkerült beszámoló szerint Sövény Ferenc rámutatott: miután a szerbiai kisebbségi önkormányzati választáson a Magyar Nemzeti Tanácsban betöltendő helyekért csak egyetlen jelöltlista – a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás – indult, elmondható, hogy megszűnt a vajdasági magyar ellenzéki tér.
„A mozgalom elfáradt” – mondta az elnök, aki azt is közölte, hónapokkal ezelőtt benyújtotta lemondását, ám senki sem akarta tőle átvenni a szervezet vezetését. Hozzátette: a politikai tevékenység szüneteltetéséhez jelentősen hozzájárult az emberek fásultsága, ahogy az is,
2014-ben hasonló indoklással függesztette fel politikai tevékenységét a Magyar Remény Mozgalom is, amely azóta sem tért vissza a szerbiai, illetve vajdasági közéletbe.
A Magyar Mozgalmat 2015-ben hozták létre, a tagsága pedig eleinte főként a Vajdasági Magyar Szövetségből kizárt vagy kilépett emberekből állt. Alapítói között volt Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács korábbi elnöke, Maglai Jenő, Szabadka volt polgármestere, valamint Varga László egykori parlamenti képviselő,
A vajdasági magyarságnak jelenleg öt pártja van. A legnagyobb támogatottsággal a Vajdasági Magyar Szövetség rendelkezik, de politikai szereplőként jelen van még a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Magyar Polgári Szövetség és a Magyar Egység Pártja, ám ez utóbbi kis pártok érdemleges munkát nem végeznek, és gyakorlatilag láthatatlanok a szavazópolgárok számára.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
szóljon hozzá!