Megszavazta a Magyarországot és Lengyelországot elmarasztaló állásfoglalását az Európai Parlament

MTI 2020. január 16., 13:58 utolsó módosítás: 2020. január 16., 15:34

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén csütörtökön megszavazta a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárással összefüggő, a két uniós tagállamot elmarasztaló állásfoglalási indítványát.

Fotó: Europarl.Europa.eu

A parlament előző nap vitázott a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről. A vitát követő csütörtöki szavazáson 446 szavazattal, 178 ellenében, és 41 tartózkodás mellett elfogadott, nem kötelező érvényű határozatában az EP Magyarország esetében elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, valamint a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát.

Az állásfoglalás arra figyelmeztetett, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott uniós egyeztetések még nem vezettek eredményre az uniós alapértékek tiszteletben tartása terén, a jogállamiság a korábbinál rosszabb állapotban van a két tagállamban.

A képviselők felkérték az Európai Unió tagországait tömörítő Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében adjon határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak. „Továbbra is aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének hitelességét az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az uniós szerződés 7-es cikkét” – jegyezték meg. Az EP azt várja az Európai Bizottságtól, hogy teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy a két ország esetében ne sérülhessenek tovább az unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy az Európai Unió Bíróságához benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem.

Hidvéghi: Soros-szervezetek és bevándorláspárti erők újabb nyomásgyakorlása
„Az EP állásfoglalásának elfogadása a bevándorláspárti erők újabb nyomásgyakorlási akciója Magyarországra, szoros együttműködésben a különböző Soros-szervezetek embereivel és szervezeteivel, akik sorozatban gyártják a lejárató anyagokat Magyarországgal szemben” – jelentette ki Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő Strasbourgban csütörtökön. A politikus az Európai Parlament plenáris ülésének a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről szóló határozatának elfogadását követően magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a jogállamiság kérdése „csak fedősztori”, valójában politikai vitában áll Magyarország a továbbra is erős bevándorláspárti erőkkel. „Ezek az erők folyamatosan nyomás alatt kívánják tartani Magyarországot azért, hogy engedjen a témát alapvetően meghatározó kérdésben, a bevándorlás kezelésében” – húzta alá Hidvéghi Balázs.

A képviselők rosszallásuknak adtak hangot, amiért eddig nem vehettek részt a tanácsi meghallgatásokon annak ellenére, hogy a magyar eljárást a parlament kezdeményezte. A képviselők ismét leszögezték, hogy az EP-nek lehetőséget kell biztosítani az indoklással ellátott javaslatának hivatalos tanácsi bemutatására is. Az állásfoglalás végül azt hangsúlyozza: sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra, ahogyan azt az Európai Parlament korábban már javasolta. Évenkénti rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné az uniós szerződés ide vonatkozó, 2-es cikkében lefektetett értékeknek való megfelelést.

Az Európai Parlament 2018 szeptemberében fogadott el állásfoglalást Magyarországról, amelyben azt javasolta, hogy a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg: Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az EU alapértékei. A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban. A Sargentini-jelentést és annak elfogadását a magyar kormány politikailag motivált bosszúnak nevezte, amivel az Európai Parlament „bevándorláspárti többsége” Magyarországot büntette a migrációval és a kötelező kvótával kapcsolatos elutasító álláspontja miatt.

A 7-es cikk szerinti eljárást Magyarország esetében az Európai Parlament, Lengyelország esetében pedig az Európai Bizottság kezdeményezte. A Lengyelország esetében a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége és az alapjogok adtak okot a legtöbb aggodalomra.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat