2008. június 16., 00:002008. június 16., 00:00
A Lisszaboni Szerződés, amelyet a tagállamok közel 12 éve, 1996-tól kezdődően készítenek elő, lényegében az EU működésének legfontosabb szabályait fekteti le. Egyrészt alkalmassá teszi a szövetséget az egyre több tagállam együttműködésére, másrészt erősíti az államok egymásra utaltságát. A leglátványosabb változás, amit a szerződés hoz, hogy az EU-nak 2009-től lesz egy elnöke. Jelenleg a tagállamok között féléves rotáció alapján mindig másik ország vezetője elnököl az Európai Tanácsban. Emellett 2014-től már nem lesz minden tagállamnak biztosa az Európai Bizottságban (EB). Szintén lényeges változtatás, hogy az egyezmény értelmében a nemzeti parlamenteknek joguk lesz ellenállni az uniós törvényjavaslatokkal szemben. Az európai polgárok közvetlen beleszólását erősíti ugyanakkor, hogy egymillió közösségi polgár aláírásával arra lehet kényszeríteni a bizottságot, hogy foglalkozzon egy-egy kérdés szabályozásával.
A népszavazás eredményeinek nyilvánosságra kerülését követően Jean-Claude Juncker, az eurozóna luxemburgi elnöke kijelentette: a tervekkel ellentétben a szerződés nem lép hatályba 2009 januárjában. Jose Manuel Barroso EB-elnök ezzel szemben úgy vélte, hogy van még esély a helyzet megmentésére, rámutatva: az írek nem az Unióra mondtak nemet, és az eredmény ellenére a „zöld sziget” teljes értékű és aktív részese marad a közösségnek. Franciaország és Németország vezetői közös közleményükben azt hangsúlyozták, hogy a szerződésre szükség van az Unió hatékonyságának fokozása érdekében. A szervezet soros elnöke, Szlovénia sajnálkozásának adott hangot. A tagországok vezetői a héten csúcstalálkozón vitatják meg a további teendőket.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.
Látogatottsági adatok