Fotó: Rompres
2008. február 13., 00:002008. február 13., 00:00
Juscsenko elmondta, hogy Kijev holnaptól kezdi meg a tavaly novemberben és decemberben felhalmozott adósság törlesztését, tavalyi árakon. A felek megállapodtak az idei és a jövő évi gázszállítások elveiről is; Ukrajna idén is ezer köbméterenként 179 dollárért kapja majd az orosz földgázt, ahogyan tavaly. A Gazprom 1,5 milliárd dollárt követel Ukrajnától – Kijev 1,07 milliárdos tartozást ismer el –, és tegnap délután öt óráig adott haladékot az adósság megfizetésére. Az orosz cég azzal fenyegetőzött, hogy ellenkező esetben leállítja gázszállításait Ukrajnának. Az orosz–ukrán vita az európai uniós országokban is aggodalmat keltett, hiszen Moszkva és Kijev egyik korábbi gázárvitája következtében 2006 januárjában ideiglenesen leálltak az Ukrajnán keresztül Nyugat-Európába irányuló orosz gázszállítások. Putyin mindazonáltal figyelmeztetett, hogy a két egykori szovjet tagköztársaság energetikai együttműködését a piacgazdaság elveire kell alapozni, a világpiaci konjunktúra figyelembevételével.
Az orosz–ukrán viszony másik érzékeny pontját, Kijev NATO-csatlakozási törekvéseit érintve Putyin nem zárta ki annak „elméleti lehetőségét”, hogy Oroszország rákényszerülhet rakétái ukrajnai célpontokra való irányzására, ha Ukrajna belép az észak-atlanti szövetségbe, és hozzájárul rakétavédelmi rendszerek elhelyezéséhez a területén. „Képzeljenek el egy NATO-támaszpontot Szevasztopolban” – érzékeltette hallgatóságával Putyin, hogy milyen következményekkel járhatna a NATO esetleges újabb keleti irányú – Moszkvában rémképnek ható – bővítése, amelyekről szerinte nyílt párbeszédet kell folytatni. Juscsenko azt hangsúlyozta, hogy minden ország maga alakítja védelmi politikáját, bár Kijev tudatában van annak, hogy érzékeny kérdések egész sora merül fel, amelyeket nyílt párbeszéd útján kell megoldani. Putyin egyébként tegnap, Juscsenko moszkvai látogatása napján írta alá azt a törvényt, amelynek értelmében Moszkva felmondja a rakétatámadások előrejelzését és a kozmikus térség ellenőrzését szolgáló rendszerekről szóló orosz–ukrán megállapodást. A radarállomásokról 1997-ben született megállapodás értelmében Oroszország mindeddig használta a Szevasztopolban és Munkácson lévő volt szovjet radarállomásokat. Nyikolaj Pankov, a védelmi miniszter helyettese nem titkolta, hogy a döntésnek politikai okai is vannak: ez Moszkva válasza az ukrán vezetés lépéseire, egyebek között arra, hogy Ukrajna be akar lépni a NATO-ba.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.