Utánpótlás. Washington a megszavazott 61 milliár dolláros segélyen túlmenően további katonai támogatást akar nyújtani Kijevnek
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az Egyesült Államok kormánya további finanszírozási csomagokon dolgozik Ukrajna számára – közölte Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy szerdai sajtótájékoztatón.
2024. május 09., 09:322024. május 09., 09:32
Mint arról beszámoltunk, a Egyesült Államok kongresszusa hat hónapos politikai harc és késlekedés után áprilisban fogadta el a régóta várt 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot.
„Dolgozunk más csomagokon is” – mondta Miller újságíróknak.
– tette hozzá.
Miller megemlítette a nemrégiben elfogadott, 1 milliárd dolláros kiegészítő csomagot, amelyet nem sokkal azután jelentettek be, hogy a külföldi segélyekről szóló törvény hatályba lépett. A támogatás a HIMARS rakétavetőkhöz szükséges lőszereket, 155 mm-es tüzérségi lövedékeket, légvédelmi elfogórakétákat és páncélozott járműveket tartalmaz.
Miller elmondta, hogy
de nem kívánt részleteket közölni arról, hogy a csomagok mit tartalmaznak, vagy hogy mikor jelentik be őket.
„Számítaniuk kell arra, hogy további finanszírozás érkezik, de ma nem fogok menetrendet adni arra vonatkozóan, hogy mikor teszünk ilyen bejelentést” – mondta.
Eközben
„(Időbe telik), amíg ezeket az eszközöket be tudjuk juttatni” – mondta Austin a szenátus védelmi albizottsága előtt.
A Pentagon vezetője elmondta, hogy hetente megbeszéli Rusztem Umerov védelmi miniszterrel „a legkritikusabb szükségleteket” Ukrajna számára.
„Nehéz behozni az elvesztegetett időt. De... Úgy gondolom, hogy e segítség nélkül Ukrajnának nagyon nehéz dolga lenne a túlerővel szemben” – tette hozzá Austin.
„Egy bizonyos ponton Oroszország jelentős veszteségeket szenvedett az Ukrajna és fegyveres erői által végrehajtott műveletek miatt. Jelentős veszteségeket okoztak az orosz erőknek, megsemmisítették a felszerelésük nagy részét” – tette hozzá Austin.
Eközben
Rob Bauer altábornagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke szerint most az a legfontosabb, hogy a katonai szövetség tagjai továbbra is küldjenek segítséget.
„És minél tovább tart a háború, ez annál nehezebbé válik” – mondta a holland VRT News-nak, hozzátéve: sok ország már két éve szállít fegyvereket és lőszert a saját készleteiből, de ezek sem végtelenek.
Az orosz erők februárban elfoglalták Avgyijivkát, és most a Donyecki területen lévő Csasziv Jarra helyezték át a hangsúlyt, egy magasan fekvő városra, amely potenciálisan megnyitja az utat az régióba való további előrenyomulás előtt.
– mondta.
Bauer azt is hangsúlyozta, hogy a NATO-országoknak növelniük kell védelmi termelésüket.
„Valószínűleg legalább egy évbe fog telni, hogy valóban megnövekedjen a termelés nyugaton. Ezt az időszakot át kell majd hidalnunk, hogy Ukrajna felkészülhessen a következő ellentámadásra. De ez nem lesz könnyű. Ukrajna megszállt részén 450 ezer orosz állomásozik - figyelmeztetett”
Januárban Bauer azt mondta, hogy
Bauer szerint egy ilyen konfliktus a civilek és az ipari bázis nagymértékű mozgósítását igényelné a szövetség egész területén.
Mindeközben Volodimir Kudrickiji, az Ukrenerho vezetője arról beszélt:
Az Ukrajinszka Pravdának nyilatkozva Kudrickij elmondta, hogy a csapás által okozott kár „elég nagymértékű”.
„Annyira jelentős, hogy még az Európából származó energiaimport sem elegendő az energiarendszer hiányának teljes kompenzálására” – tette hozzá.
Mint arról beszámoltunk, az orosz erők szerdára virradóra nagyszabású támadást indítottak ukrán városok ellen.
Az ukrán energiaügyi minisztérium közölte, hogy Poltava, Kirovohrad, Zaporizzsja, Lemberg, Ivano-Frankivszk és Vinnyica megyékben támadták az energetikai infrastruktúrát.
A vállalat nem pontosította az erőművek helyét, de közölte, hogy a berendezések súlyosan megsérültek.
Korábban a nap folyamán az Ukrenerho közölte, hogy 18 és 23 óra között korlátozza az ipari és kereskedelmi felhasználók energiaellátását.
„A kolrátozások oka az áramhiány, amelyet az energetikai létesítmények elleni masszív orosz rakéta- és dróntámadás okozott” – áll az állami tulajdonú energiaszolgáltató közleményében.
Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.
Egy október 23-ára szerveződő fegyveres akcióra figyelmeztette a magyar hatóságokat az amerikai hírszerzés nagyjából két hete – közölte diplomáciai forrásokból származó értesülését hétfőn a Telex.
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Izrael további légicsapásokat hajtott végre Bejrútban és Dél-Libanonban vasárnap, többek között egy olyan bank fiókjaira, amely szerinte támogatja a Hezbollahot.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter pontosabban meg nem határozott jogi és politikai lépésekre utasította minisztériumát Emmanuel Macron francia elnökkel szemben – jelentette be X-en a miniszter vasárnap.
Tízezrek tüntettek előrehozott választásokat és Pedro Sánchez miniszterelnök lemondását követelve a spanyol fővárosban vasárnap.
Több mint száz rakétát indítottak Libanonból Izrael felé, s az izraeli harci gépek az északi és a déli fronton, Libanon mélyén, valamint a Gázai övezetben is célpontokat támadtak vasárnap, a háború 380. napján, vasárnap.
szóljon hozzá!