Utánpótlás. Washington a megszavazott 61 milliár dolláros segélyen túlmenően további katonai támogatást akar nyújtani Kijevnek
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az Egyesült Államok kormánya további finanszírozási csomagokon dolgozik Ukrajna számára – közölte Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője egy szerdai sajtótájékoztatón.
2024. május 09., 09:322024. május 09., 09:32
Mint arról beszámoltunk, a Egyesült Államok kongresszusa hat hónapos politikai harc és késlekedés után áprilisban fogadta el a régóta várt 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot.
„Dolgozunk más csomagokon is” – mondta Miller újságíróknak.
– tette hozzá.
Miller megemlítette a nemrégiben elfogadott, 1 milliárd dolláros kiegészítő csomagot, amelyet nem sokkal azután jelentettek be, hogy a külföldi segélyekről szóló törvény hatályba lépett. A támogatás a HIMARS rakétavetőkhöz szükséges lőszereket, 155 mm-es tüzérségi lövedékeket, légvédelmi elfogórakétákat és páncélozott járműveket tartalmaz.
Miller elmondta, hogy
de nem kívánt részleteket közölni arról, hogy a csomagok mit tartalmaznak, vagy hogy mikor jelentik be őket.
„Számítaniuk kell arra, hogy további finanszírozás érkezik, de ma nem fogok menetrendet adni arra vonatkozóan, hogy mikor teszünk ilyen bejelentést” – mondta.
Eközben
„(Időbe telik), amíg ezeket az eszközöket be tudjuk juttatni” – mondta Austin a szenátus védelmi albizottsága előtt.
A Pentagon vezetője elmondta, hogy hetente megbeszéli Rusztem Umerov védelmi miniszterrel „a legkritikusabb szükségleteket” Ukrajna számára.
„Nehéz behozni az elvesztegetett időt. De... Úgy gondolom, hogy e segítség nélkül Ukrajnának nagyon nehéz dolga lenne a túlerővel szemben” – tette hozzá Austin.
„Egy bizonyos ponton Oroszország jelentős veszteségeket szenvedett az Ukrajna és fegyveres erői által végrehajtott műveletek miatt. Jelentős veszteségeket okoztak az orosz erőknek, megsemmisítették a felszerelésük nagy részét” – tette hozzá Austin.
Eközben
Rob Bauer altábornagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke szerint most az a legfontosabb, hogy a katonai szövetség tagjai továbbra is küldjenek segítséget.
„És minél tovább tart a háború, ez annál nehezebbé válik” – mondta a holland VRT News-nak, hozzátéve: sok ország már két éve szállít fegyvereket és lőszert a saját készleteiből, de ezek sem végtelenek.
Az orosz erők februárban elfoglalták Avgyijivkát, és most a Donyecki területen lévő Csasziv Jarra helyezték át a hangsúlyt, egy magasan fekvő városra, amely potenciálisan megnyitja az utat az régióba való további előrenyomulás előtt.
– mondta.
Bauer azt is hangsúlyozta, hogy a NATO-országoknak növelniük kell védelmi termelésüket.
„Valószínűleg legalább egy évbe fog telni, hogy valóban megnövekedjen a termelés nyugaton. Ezt az időszakot át kell majd hidalnunk, hogy Ukrajna felkészülhessen a következő ellentámadásra. De ez nem lesz könnyű. Ukrajna megszállt részén 450 ezer orosz állomásozik - figyelmeztetett”
Januárban Bauer azt mondta, hogy
Bauer szerint egy ilyen konfliktus a civilek és az ipari bázis nagymértékű mozgósítását igényelné a szövetség egész területén.
Mindeközben Volodimir Kudrickiji, az Ukrenerho vezetője arról beszélt:
Az Ukrajinszka Pravdának nyilatkozva Kudrickij elmondta, hogy a csapás által okozott kár „elég nagymértékű”.
„Annyira jelentős, hogy még az Európából származó energiaimport sem elegendő az energiarendszer hiányának teljes kompenzálására” – tette hozzá.
Mint arról beszámoltunk, az orosz erők szerdára virradóra nagyszabású támadást indítottak ukrán városok ellen.
Az ukrán energiaügyi minisztérium közölte, hogy Poltava, Kirovohrad, Zaporizzsja, Lemberg, Ivano-Frankivszk és Vinnyica megyékben támadták az energetikai infrastruktúrát.
A vállalat nem pontosította az erőművek helyét, de közölte, hogy a berendezések súlyosan megsérültek.
Korábban a nap folyamán az Ukrenerho közölte, hogy 18 és 23 óra között korlátozza az ipari és kereskedelmi felhasználók energiaellátását.
„A kolrátozások oka az áramhiány, amelyet az energetikai létesítmények elleni masszív orosz rakéta- és dróntámadás okozott” – áll az állami tulajdonú energiaszolgáltató közleményében.
Donald Trumpot támadás érte Pennsylvania állambeli választási gyűlésén szombaton, a biztonsági személyzet és a hatóságok közbelépése után a republikánus elnökjelöltet védőgyűrűben vitték le a színpadról.
Oroszország elítélte Washingtonnak és Berlinnek a NATO-csúcson tett bejelentését, miszerint 2026-tól nagy hatótávolságú rakétákat telepítenek Németországba. A Kreml illetékese a hidegháborúhoz való visszatérésről beszélt.
Legalább 35 palesztin vesztette életét szombaton az izraeli hadsereg támadásában a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Junisz mellett – közölte a Hamász palesztin iszlamista szervezet al-Hadat tévécsatornája.
Legalább 16 tanuló meghalt, további több tucat pedig megsérült pénteken a nigériai Plateau régió fővárosában, Josban, ahol éppen vizsgáztatás folyt, amikor összeomlott a busa buji vallási közösség kétemeletes iskolaépülete.
Karácsony Gergely nyerte a főpolgármester-választást – jelentette be az szavazatok újraszámlálása után Sasvári Róbert, a magyar Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke a testület pénteki ülésén.
Hevesen bírálta az izraeli kormányt Joe Biden amerikai elnök helyi idő szerint csütörtök esti sajtótájékoztatóján, a gázai háború leállítása és a kétállami megoldás mellett téve le a garast.
Joe Biden továbbra is kitart az elnökjelöltség mellett. A politikus erről sajtótájékoztatón beszélt Washingtonban csütörtökön a NATO-csúcstalálkozó lezárását követően.
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök este – békemissziója következő állomásaként – tárgyalást folytatott Donald Trumppal, az Egyesült Államok korábbi elnökével – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Az ukrán elnök megértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna addig nem lesz tagja a NATO-nak, amíg területén háború zajlik.
Újabb hadköteles férfi holttestére bukkantak ukrán határőrök a Tiszában – közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálat a Facebookon.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://kronikaonline.ro/template/kronika_new/images/dropdown.svg)