Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Még több fegyvert kér az orosz inváziós erők ellen harcoló Ukrajna vezetése a Nyugattól, Volodimir Zelenszkij elnök és a nemzetbiztonsági tanács titkára is a fegyverszállítás ütemének fokozását szorgalmazta.
2023. január 17., 12:262023. január 17., 12:26
Zelenszkij hétfő esti videóbeszédében arról beszélt: mivel Oroszország azon igyekszik, hogy ismét átvehesse a kezdeményezést a háborúban, a fronton kialakult helyzet pedig újabb, fegyverszállítással kapcsolatos döntéseket tesz szükségessé, fontos, hogy a nemzetközi koalíció összehangolja az erőfeszítéseit az Ukrajna és a szabadság megvédését célzó döntések meghozatalát illetően.
A nyugati országok már a háború kezdete óta ellátták Ukrajnát többek között tüzérségi eszközökkel, Zelenszkij és a kormány tagjai azonban most azt mondják: sürgősen harckocsikra lenne szükségük.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi tanács (RNBO) titkára szintén hétfőn este arról beszélt: szükséges a fegyverszállítások felgyorsítása,
„Minden nap készülnünk kell az ilyen fejleményekre. És készülünk… Az első és utolsó kérdés mindig a fegyverekre vonatkozik, a segítségre, amely lehetővé teszi, hogy legyőzzük az agresszort, amely lerohanta országunkat” – mondta Danyilov.
Az amerikai Hadtudományi Intézet (ISW) hétfői jelentésében szintén arról írt, hogy az oroszok a következő hat hónapban megpróbálják átvenni az irányítást, és „döntő stratégiai lépésre” készülnek. Az elemzők szerint a kudarcok ellenére Vlagyimir Putyin elnök nem tett le céljairól, ezért Luhanszkban indulhat jelentős orosz offenzíva.
Közben a brit külügyminiszter az amerikai és a kanadai kormányt igyekszik rávenni Ukrajna támogatásának gyorsítására és bővítésére a kedden kezdődő washingtoni és torontói tárgyalásain.
A londoni külügyminisztérium keddi, MTI által idézett tájékoztatása szerint James Cleverly intenzív diplomáciai egyeztetéseket tart Antony Blinken amerikai és Mélanie Joly kanadai külügyminiszterrel.
A brit külügyi tárca beszámolója szerint James Cleverly kifejti a megbeszéléseken azt a meggyőződését, hogy a megfelelő felszerelések birtokában Ukrajna felülkerekedhet a háborúban.
A minisztérium felidézi, hogy Nagy-Britannia tavaly 2,3 milliárd font (csaknem 1050 milliárd forint) értékben nyújtott katonai támogatást Ukrajnának, és London kötelezettséget vállalt arra, hogy az idén legalább szinten tartja, de lehetőség szerint emeli ezt a támogatást.
A Downing Street a hétvégén bejelentette, hogy Ukrajna hamarosan tizennégy Challenger 2 harckocsit és hozzávetőleg harminc AS90 típusú nagyméretű önjáró löveget kap Nagy-Britanniából.
A Downing Street már a hétvégi bejelentésben jelezte, hogy a brit kormány a héten világszerte aktív diplomáciai tevékenységbe kezd, miután Rishi Sunak miniszterelnök utasította a kabinet vezető tagjait a nemzetközi fellépés előmozdítására az Ukrajna elleni orosz invázió első évfordulójának közeledtével.
A brit kormány védelmi és biztonsági illetékeseinek megítélése szerint erre alkalmat teremtett, hogy Oroszország meghátrálásra kényszerült az Ukrajnában tevékenykedő orosz erők utánpótlási problémái és moráljuk rohamos csökkenése miatt.
Sir Patrick Sanders tábornok, a brit szárazföldi haderő vezérkari főnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy
Sanders belső leirata szerint - amelybe a BBC brit közszolgálati médiatársaság betekintést nyert - Nagy-Britannia biztonságát is szolgálja, ha sikerül elérni Oroszország katonai vereségét Ukrajnában.
A vezérkari főnök hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a fegyverszállításokról hozott döntés kétségtelenül befolyásolja a brit fegyveres erők mozgósíthatóságát, és gyors ütemben helyre kell állítani a hadsereg harcképességét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!