Még az első tucatban sincs Iohannis a vezető EU-s tisztségre esélyes politikusok listáján

•  Fotó: Presidency.ro

Fotó: Presidency.ro

Még az első húsz jelölt között sincs ott Klaus Iohannis idén leköszönő román államfő neve a vezető európai uniós tisztségekre esélyes politikusok listáján – derül ki az Euobserver háttérelemzéséből.

Krónika

2024. február 07., 11:582024. február 07., 11:58

2024. február 07., 12:012024. február 07., 12:01

A lap rámutat: négy hónap van hátra az európai parlamenti (EP-) választásokig, és máris mintegy 20 név van a kalapban az uniós vezetői posztok betöltésére.

A nyilvánosság előtt az Európai Bizottság elnöksége számít a legbefolyásosabbnak, a jogalkotási kapacitás és a költségvetési súly szempontjából.

A hivatalban lévő német konzervatív Ursula von der Leyen pedig azzal növelte a szerepét, hogy a külpolitikát is hozzáadta a portfóliójához, és

hangosan, „héjaként” nyilvánult meg Oroszország és Palesztina kapcsán az ukrajnai és a gázai háború ügyében.

Egy másik fontos tisztség, az EU Tanácsának elnöksége protokolláris szempontból a legmagasabb szintű feladat, amikor az uniós csúcstalálkozókat kell vezetni és külföldi VIP-ket kell fogadni.

A jelenlegi elnök, a belga liberális

Charles Michel azonban a protokolláris baklövésekkel, az uniós csúcstalálkozók koordinációjának állítólagos elbénázásával és a lemondás időpontját illető bizonytalankodásaival lealacsonyította ezt a tisztséget

– véli az Euobserver.

Az EP elnöki posztja, amelyet a máltai konzervatív Roberta Metsola tölt be, nagyrészt tiszteletbeli feladat, de segít meghatározni az EU törvényhozásának napirendjét, amely egyre több társjogalkotási jogkörrel rendelkezik.

Az uniós külügyi tisztség, amelyet jelenleg a spanyol szocialista Josep Borrell tölt be, a formális hierarchiát tekintve a második helyen áll, de politikai jelentősége is megnőtt az Európában és szomszédságában az elmúlt öt évben megszaporodott konfliktusok miatt.

Az uniós vezetés von der Leyen, Michel, Metsola és Borrell alkotta jelenlegi összetétele az EU algoritmusát tükrözi a csúcspozíciók egyensúlyának szempontjából. A vezetésben az európai politikai családok keverednek, a jobbközép felé hajlóan.

Az északi és déli tagállamok, valamint a nagy és a kis tagállamok egyensúlya is megvan, bár az EU legmagasabb asztalánál nincsenek képviselve a keleti fővárosok.

A modern értékek jegyében még a nemek közötti egyenlőség is megvan, bár az EU intézményei még mindig „szörnyű” eredményeket értek el az etnikai sokszínűség terén – vélekedik a cikk szerzője.

A NATO főtitkári és az Európai Központi Bank (EKB) elnöki posztjának papíron semmi köze az EP-választásokhoz, de jutalom lehet bármelyik tábor számára, amelyik a fő versenyben alulmaradt.

Az EU-bizottság legbefolyásosabb biztosi szintű tárcáit – ezek közé tartozik az egységes piac, az éghajlat, a verseny, a kereskedelem, az energia, az adóügyek, a mezőgazdaság és a bővítés – szintén a csúcspozíciókért folyó birkózás vesztesei kaphatják meg kompenzációként.

A tisztségeket általában az EP-választást követő színfalak mögötti „lóvásár” során osztják ki az uniós tagállamok között,

és gyakran olyan korábbi prominens személyek kapják, akik már nincsenek hivatalban, hogy minimalizálják a politikai ellentéteket.

Ha megnézzük a múltbeli uniós pozícióharcokat, jellemző, hogy azok, akik korán bejelentkeznek egy tisztségre, kiesnek a versenyből, mert ellenfeleiknek több idejük van támadni őket, mielőtt előállnak a saját „sötét lovaikkal” vagy „fekete hattyúikkal”.

Von der Leyen esetében ez nem biztos, hogy így lesz, mivel a széles körű támogatás miatt várhatóan második ciklusra is pályázik.

Az időzítés azonban rosszat jelenthet más olyan jelöltek számára, akik már jelezték, hogy potenciális érdeklődést mutatnak, még akkor is, ha ez nem jelentett többet, minthogy nem voltak hajlandóak véglegesen kizárni az indulásukat, miután mások javasolták őket.

A már képben lévők közé tartoznak: Xavier Bettel (liberális volt luxemburgi államfő), António Costa (szocialista volt portugál miniszterelnök), Alexander de Croo (liberális belga miniszterelnök), Mario Draghi (olasz technokrata, volt EKB-vezér), Mette Frederiksen (balközép dán miniszterelnök), Kaja Kallas (liberális észt miniszterelnök), Enrico Letta (balközép olasz parlamenti képviselő és volt miniszterelnök), Mark Rutte (liberális volt holland miniszterelnök), Pedro Sánchez (szocialista spanyol miniszterelnök) és Leo Varadkar (jobbközép ír államfő).

A második körös nevek közé tartoznak: Katarina Barley (jobbközép német európai parlamenti képviselő és volt igazságügyi miniszter), Krišjānis Kariņš (lett jobbközép külügyminiszter), Micheál Martin (jobbközép ír külügyminiszter), Teresa Ribera (szocialista spanyol miniszterelnök-helyettes), Maroš Šefčovič (balközép szlovák uniós biztos) és Frans Timmermans (zöld holland volt uniós biztos).

Vagyis, mint látható,

a második mandátuma év végi lejárta után a román államfői tisztségből távozó Klaus Iohannis – aki egyébként éppen szerdán délben tart beszédet az EUrópai Parlamentben – neve egyik kalapban sincs benne.

Pedig múlt hónapban korábbi pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége azt dobta be a közbeszédbe, hogy őt jelölnék az Európai unió Tanácsának élére.

Ez annak kapcsán merült fel, hogy a tisztséget jelenleg betöltő belga Charles michel bejelentette: indulni kíván az EP-választáson, ezért még mandátuma november végi lejárta előtt lemond.

Ebben az esetben az EU soros elnöki tisztségét betöltő tagállam vezetője venné át a helyét, amennyiben nem sikerül megtalálni az utódot. Mivel júliustól Magyarország veszi át az EU elnöki tisztségét, Orbán Viktor lett volna az ideiglenes vezető.

Azonban a Magyarországgal szemben álló brüsszeli erők ezt meg akarták akadályozni, ennek kapcsán merült fel a magyarokkal szemben mindig ellenséges román liberálisokban, hogy Iohannist javasolják Michel helyére.

Michel végül azzal vágta át a gordiuszi csomót, hogy bejelentette: a döntése által okozott felzúdulás miatt végül mégsem indul az EP-választáson, és kitölti mandátumát.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 16., szerda

Hatalmas tűz pusztította el a világ egyik legnagyobb zenei fesztiváljának a színpadát [VIDEÓ]

Hatalmas tűz ütött ki a Tomorrowland fesztiválon Belgiumban. A tűzesetről készült videók és fotók elárasztották a közösségi média felületeket.

Hatalmas tűz pusztította el a világ egyik legnagyobb zenei fesztiváljának a színpadát [VIDEÓ]
2025. július 16., szerda

Új katonai folyosót alakít ki az izraeli hadsereg a Gázai övezetben

Az izraeli hadsereg új katonai folyosót alakít ki Hán-Júniszban, a Gázai övezet déli részén.

Új katonai folyosót alakít ki az izraeli hadsereg a Gázai övezetben
2025. július 16., szerda

Trump: a vámok mellett más szankciók is jöhetnek Oroszország ellen, de orosz források szerint Putyin folytatni akarja a háborút

Donald Trump szerint vámok mellett egyéb szankciók is lehetségesek Oroszországgal szemben, amennyiben 50 napon belül nincs előrelépés az ukrajnai háború lezárásához vezető békefolyamatban.

Trump: a vámok mellett más szankciók is jöhetnek Oroszország ellen, de orosz források szerint Putyin folytatni akarja a háborút
2025. július 15., kedd

Missziós balatoni körútra indul Böjte Csaba a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar tagjaival

Kedden kezdődik és egy hétig tart a XII. Balatoni Csillagösvény, melyen Böjte Csaba ferences szerzetes és a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar tagjai vesznek részt.

Missziós balatoni körútra indul Böjte Csaba a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar tagjaival
2025. július 15., kedd

Orbán Viktor: vegyék az EU szankciós listájára azokat az ukrán vezetőket, akik felelősek Sebestyén József haláláért

A magyar kormány kedden azt kezdeményezte Brüsszelben, hogy az Európai Unió emberi jogi szankciós listájára azonnali hatállyal vegyék fel azokat az ukrán vezetőket, akik felelősek Sebestyén József magyar állampolgár haláláért – közölte Orbán Viktor.

Orbán Viktor: vegyék az EU szankciós listájára azokat az ukrán vezetőket, akik felelősek Sebestyén József haláláért
2025. július 15., kedd

Küldetés teljesítve: leszállt a Kapu Tibort szállító űrkapszula

Leszállt az Axiom-4 küldetés tagjait, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajóst szállító SpaceX Dragon űrkapszula kedden Kalifornia partjainál.

Küldetés teljesítve: leszállt a Kapu Tibort szállító űrkapszula
2025. július 15., kedd

Peking: Kína és Oroszország „igazságosabb” nemzetközi rendet akar

Kínának és Oroszországnak elő kell mozdítania a nemzetközi rend igazságosabb és észszerűbb irányú fejlődését – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök hétfőn Pekingben, aki a Nagy Népi Csarnokban fogadta Szergej Lavrov orosz külügyminisztert.

Peking: Kína és Oroszország „igazságosabb” nemzetközi rendet akar
2025. július 15., kedd

EU: üdvözöljük Trump Oroszország elleni szankciós fenyegetését, de az 50 napos határidő túl hosszú

Az Európai Unió üdvözölte Donald Trump amerikai elnök újbóli törekvését arra, hogy Oroszországot tárgyalóasztalhoz ültesse – mondta Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő, hozzátéve, hogy Washington 50 napos időkerete „hosszú idő”.

EU: üdvözöljük Trump Oroszország elleni szankciós fenyegetését, de az 50 napos határidő túl hosszú
2025. július 14., hétfő

Donald Trump ötvennapos határidőt szabott Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump hétfőn ismét kijelentette, hogy „csalódott” orosz kollégájában, Vlagyimir Putyinban. Súlyos szankciók kilátásba helyezése mellett 50 napos határidőt szabott Oroszországnak az ukrajnai háború befejezésére.

Donald Trump ötvennapos határidőt szabott Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére
2025. július 14., hétfő

Magyar–román bűnszervezet szállította a drogot Budapestre, a magyar rendőrség nemzetközi összefogással számolta fel

Százhetvenöt kilogramm drogot, ezen belül 152 kilogramm kokaint foglalt le a rendőrség egy tavaly nyár óta tartó magyar–francia–román közös akciósorozat nyomán – jelentette be a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Magyar–román bűnszervezet szállította a drogot Budapestre, a magyar rendőrség nemzetközi összefogással számolta fel