Fotó: Twitter
A „Pentagon-leaks”-nek (azaz Pentagon-kiszivárogtatásoknak) elnevezett legújabb botrány – mint ismert, többek között az ukrajnai háborúra vonatkozó amerikai katonai információkat tartalmazó titkos iratok kerültek nyilvánosságra – nem csupán az amerikai és az ukrán haderő sebezhető pontjaira derít fényt, hanem az oroszéra is.
2023. április 12., 12:552023. április 12., 12:55
A mintegy száz kiszivárgott iratból az is kiderül, mekkora veszteségei vannak az orosz hadseregnek, hogyan készítené fel a katonákat a nyugati harckocsik elleni védekezésre, illetve hogy milyen mértékben szivárgott be az amerikai hírszerzés az orosz legfelső vezetésbe.
Fény derült például arra, hogy az ukrajnai háborúban 2023 elejéig akár 43 ezer orosz katona is meghalhatott;
Ezzel szemben az ukrán hadsereg összes embervesztesége mintegy 130 000 főre tehető, amelyből 17 500 fő vesztette életét.
Úgy tűnik, hogy az orosz hadsereg veszteségeit az eredeti szám töredékére módosították, mielőtt a dokumentumok megjelentek volna az oroszbarát Telegram csatornákon.
Az orosz vezérkar védelmi irányító központjának jelentéséből az is kiderült, hogy
Az amerikai lehallgatási jegyzőkönyvek az orosz hadsereg konkrét támadási terveit és az időpontot tartalmazzák, amikor az ukrán infrastruktúrára és több katonai célpontra, például erőművekre, hidakra, egy dróntároló területre, egy légvédelmi rendszerre és ukrán katonákra akartak csapást mérni.
Egy szigorúan titkos dokumentum tartalmazta az orosz vezérkar stratégiáját az Ukrajnának szánt NATO-páncélosok elleni harcra. Eszerint hosszú, közepes és rövid hatótávolságú „tüzelőzónákat” hoznának létre, emellett kiképeznék az orosz katonákat, hogy megtalálják a harckocsik sebezhető pontjait.
A dokumentumok alapján emellett úgy tűnik, hogy
Egy további dokumentumban – amely azt taglalja, az európai országok milyen típusú katonai segítséget nyújtottak vagy hajlandóak nyújtani Ukrajnának – az szerepel, hogy
Az irat csupán két olyan országot említ, amely semmilyen formában – sem csapatok kiképzésével, sem fegyverek küldésével – nem volt hajlandó támogatni Ukrajnát, és ezt a jövőben sem tervezi: Ausztriát és Máltát.
Milos Vucevic szerb védelmi miniszter hazugságnak nevezte az állításokat.
A Vecernje Novosti című belgrádi napilap internetes oldalán közölt nyilatkozat szerint már sokadszor jelent meg ilyen alaptalan állítás, nyilvánvaló, hogy valaki destabilizálni akarja Szerbiát, és olyan konfliktusba igyekszik belerángatni, amelyben Belgrád nem fog részt venni.
„Több mint tízszer cáfoltuk már az ilyen valótlanságokat, és most újra megtesszük. Szerbia nem adott el, és nem is fog eladni fegyvereket sem az ukrajnai, sem az orosz félnek, sem azoknak az országoknak, amelyek a konfliktus térségében fekszenek. Úgy tűnik, valakinek az a célja, hogy belevonja Szerbiát ebbe a konfliktusba, de mi kitartunk a politikánk mellett” – húzta alá.
A védelmi miniszter megismételte korábbi állítását, miszerint
Ez viszont nem Szerbia problémája, hanem azoké az országoké, amelyek nem tartják be a nemzetközi szabályokat.
A kiszivárogtatás ugyanakkor már csak azért is aggodalomra ad okot Washingtonban, mivel annak eredményeként félő, hogy Oroszország megváltoztatja kommunikációs módszereit, hogy elrejtse titkos terveit, és felkutassa azokat a bizalmas forrásokat, akik a Pentagon dokumentumaiban szereplő információkat szolgáltatták.
Ukrajna a múlt héten közölte, hogy a kiszivárgott információk „nagy mennyiségű fiktív információ” alapulnak, és hétfőn elutasította egy jelentés megállapításait, amely szerint Kijev a kiszivárgások miatt kénytelen volt megváltoztatni az idei tavaszi ellentámadás egyes terveit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!