Fotó: Twitter
A „Pentagon-leaks”-nek (azaz Pentagon-kiszivárogtatásoknak) elnevezett legújabb botrány – mint ismert, többek között az ukrajnai háborúra vonatkozó amerikai katonai információkat tartalmazó titkos iratok kerültek nyilvánosságra – nem csupán az amerikai és az ukrán haderő sebezhető pontjaira derít fényt, hanem az oroszéra is.
2023. április 12., 12:552023. április 12., 12:55
A mintegy száz kiszivárgott iratból az is kiderül, mekkora veszteségei vannak az orosz hadseregnek, hogyan készítené fel a katonákat a nyugati harckocsik elleni védekezésre, illetve hogy milyen mértékben szivárgott be az amerikai hírszerzés az orosz legfelső vezetésbe.
Fény derült például arra, hogy az ukrajnai háborúban 2023 elejéig akár 43 ezer orosz katona is meghalhatott;
Ezzel szemben az ukrán hadsereg összes embervesztesége mintegy 130 000 főre tehető, amelyből 17 500 fő vesztette életét.
Úgy tűnik, hogy az orosz hadsereg veszteségeit az eredeti szám töredékére módosították, mielőtt a dokumentumok megjelentek volna az oroszbarát Telegram csatornákon.
Az orosz vezérkar védelmi irányító központjának jelentéséből az is kiderült, hogy
Az amerikai lehallgatási jegyzőkönyvek az orosz hadsereg konkrét támadási terveit és az időpontot tartalmazzák, amikor az ukrán infrastruktúrára és több katonai célpontra, például erőművekre, hidakra, egy dróntároló területre, egy légvédelmi rendszerre és ukrán katonákra akartak csapást mérni.
Egy szigorúan titkos dokumentum tartalmazta az orosz vezérkar stratégiáját az Ukrajnának szánt NATO-páncélosok elleni harcra. Eszerint hosszú, közepes és rövid hatótávolságú „tüzelőzónákat” hoznának létre, emellett kiképeznék az orosz katonákat, hogy megtalálják a harckocsik sebezhető pontjait.
A dokumentumok alapján emellett úgy tűnik, hogy
Egy további dokumentumban – amely azt taglalja, az európai országok milyen típusú katonai segítséget nyújtottak vagy hajlandóak nyújtani Ukrajnának – az szerepel, hogy
Az irat csupán két olyan országot említ, amely semmilyen formában – sem csapatok kiképzésével, sem fegyverek küldésével – nem volt hajlandó támogatni Ukrajnát, és ezt a jövőben sem tervezi: Ausztriát és Máltát.
Milos Vucevic szerb védelmi miniszter hazugságnak nevezte az állításokat.
A Vecernje Novosti című belgrádi napilap internetes oldalán közölt nyilatkozat szerint már sokadszor jelent meg ilyen alaptalan állítás, nyilvánvaló, hogy valaki destabilizálni akarja Szerbiát, és olyan konfliktusba igyekszik belerángatni, amelyben Belgrád nem fog részt venni.
„Több mint tízszer cáfoltuk már az ilyen valótlanságokat, és most újra megtesszük. Szerbia nem adott el, és nem is fog eladni fegyvereket sem az ukrajnai, sem az orosz félnek, sem azoknak az országoknak, amelyek a konfliktus térségében fekszenek. Úgy tűnik, valakinek az a célja, hogy belevonja Szerbiát ebbe a konfliktusba, de mi kitartunk a politikánk mellett” – húzta alá.
A védelmi miniszter megismételte korábbi állítását, miszerint
Ez viszont nem Szerbia problémája, hanem azoké az országoké, amelyek nem tartják be a nemzetközi szabályokat.
A kiszivárogtatás ugyanakkor már csak azért is aggodalomra ad okot Washingtonban, mivel annak eredményeként félő, hogy Oroszország megváltoztatja kommunikációs módszereit, hogy elrejtse titkos terveit, és felkutassa azokat a bizalmas forrásokat, akik a Pentagon dokumentumaiban szereplő információkat szolgáltatták.
Ukrajna a múlt héten közölte, hogy a kiszivárgott információk „nagy mennyiségű fiktív információ” alapulnak, és hétfőn elutasította egy jelentés megállapításait, amely szerint Kijev a kiszivárgások miatt kénytelen volt megváltoztatni az idei tavaszi ellentámadás egyes terveit.
Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.
Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.
Brüsszelnek bábkormány kell Magyarországon, ha pedig sikerül a bábkormányt hatalomra juttatni, akkor jönnek az utasítások, és végre kell hajtani, amit Brüsszel akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Olaf Scholz német kancellár október 24-én a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elutasította Kijev azonnali NATO-csatlakozási felkérését, és kijelentette, hogy „egy háborúban lévő ország egyáltalán nem lehet NATO-tag”.
A hétvégén Katarban várhatóan találkozót tartanak a gázai túsz- és tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások újraindításáról – közölte a CNN a tényeket ismerő forrásra hivatkozva.
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
Eltemették az október 17-én, 57 évesen elhunyt Potápi Árpád Jánost csütörtökön.
A CNN szerdai műsorában „fasisztának” és „instabilnak” nevezte Donald Trumpot, republikánus ellenfelét Kamala Harris alelnök és demokrata elnökjelölt.
Irak északi részében és Szíriában található „terrorista célpontok” ellen intézett támadást a török hadsereg az Ankarában elkövetett merénylet után, és 32 célpontot megsemmisített – közölte a török védelmi tárca szerda éjjel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!