Fotó: Twitter
A „Pentagon-leaks”-nek (azaz Pentagon-kiszivárogtatásoknak) elnevezett legújabb botrány – mint ismert, többek között az ukrajnai háborúra vonatkozó amerikai katonai információkat tartalmazó titkos iratok kerültek nyilvánosságra – nem csupán az amerikai és az ukrán haderő sebezhető pontjaira derít fényt, hanem az oroszéra is.
2023. április 12., 12:552023. április 12., 12:55
A mintegy száz kiszivárgott iratból az is kiderül, mekkora veszteségei vannak az orosz hadseregnek, hogyan készítené fel a katonákat a nyugati harckocsik elleni védekezésre, illetve hogy milyen mértékben szivárgott be az amerikai hírszerzés az orosz legfelső vezetésbe.
Fény derült például arra, hogy az ukrajnai háborúban 2023 elejéig akár 43 ezer orosz katona is meghalhatott;
Ezzel szemben az ukrán hadsereg összes embervesztesége mintegy 130 000 főre tehető, amelyből 17 500 fő vesztette életét.
Úgy tűnik, hogy az orosz hadsereg veszteségeit az eredeti szám töredékére módosították, mielőtt a dokumentumok megjelentek volna az oroszbarát Telegram csatornákon.
Az orosz vezérkar védelmi irányító központjának jelentéséből az is kiderült, hogy
Az amerikai lehallgatási jegyzőkönyvek az orosz hadsereg konkrét támadási terveit és az időpontot tartalmazzák, amikor az ukrán infrastruktúrára és több katonai célpontra, például erőművekre, hidakra, egy dróntároló területre, egy légvédelmi rendszerre és ukrán katonákra akartak csapást mérni.
Egy szigorúan titkos dokumentum tartalmazta az orosz vezérkar stratégiáját az Ukrajnának szánt NATO-páncélosok elleni harcra. Eszerint hosszú, közepes és rövid hatótávolságú „tüzelőzónákat” hoznának létre, emellett kiképeznék az orosz katonákat, hogy megtalálják a harckocsik sebezhető pontjait.
A dokumentumok alapján emellett úgy tűnik, hogy
Egy további dokumentumban – amely azt taglalja, az európai országok milyen típusú katonai segítséget nyújtottak vagy hajlandóak nyújtani Ukrajnának – az szerepel, hogy
Az irat csupán két olyan országot említ, amely semmilyen formában – sem csapatok kiképzésével, sem fegyverek küldésével – nem volt hajlandó támogatni Ukrajnát, és ezt a jövőben sem tervezi: Ausztriát és Máltát.
Milos Vucevic szerb védelmi miniszter hazugságnak nevezte az állításokat.
A Vecernje Novosti című belgrádi napilap internetes oldalán közölt nyilatkozat szerint már sokadszor jelent meg ilyen alaptalan állítás, nyilvánvaló, hogy valaki destabilizálni akarja Szerbiát, és olyan konfliktusba igyekszik belerángatni, amelyben Belgrád nem fog részt venni.
„Több mint tízszer cáfoltuk már az ilyen valótlanságokat, és most újra megtesszük. Szerbia nem adott el, és nem is fog eladni fegyvereket sem az ukrajnai, sem az orosz félnek, sem azoknak az országoknak, amelyek a konfliktus térségében fekszenek. Úgy tűnik, valakinek az a célja, hogy belevonja Szerbiát ebbe a konfliktusba, de mi kitartunk a politikánk mellett” – húzta alá.
A védelmi miniszter megismételte korábbi állítását, miszerint
Ez viszont nem Szerbia problémája, hanem azoké az országoké, amelyek nem tartják be a nemzetközi szabályokat.
A kiszivárogtatás ugyanakkor már csak azért is aggodalomra ad okot Washingtonban, mivel annak eredményeként félő, hogy Oroszország megváltoztatja kommunikációs módszereit, hogy elrejtse titkos terveit, és felkutassa azokat a bizalmas forrásokat, akik a Pentagon dokumentumaiban szereplő információkat szolgáltatták.
Ukrajna a múlt héten közölte, hogy a kiszivárgott információk „nagy mennyiségű fiktív információ” alapulnak, és hétfőn elutasította egy jelentés megállapításait, amely szerint Kijev a kiszivárgások miatt kénytelen volt megváltoztatni az idei tavaszi ellentámadás egyes terveit.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
szóljon hozzá!