Márki-Zay Péter beszédet mond az ellenzéki pártok Egységben a szabad Magyarországért! címmel tartott megemlékezésén, az Andrássy úton
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Az összefogást nevezte az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik ma is érvényes üzenetének szombaton Budapesten az ellenzéki előválasztáson győztes közös miniszterelnök-jelölt.
2021. október 23., 20:552021. október 23., 20:55
2021. október 23., 20:582021. október 23., 20:58
Márki-Zay Péter szerint a jövő évi országgyűlési választás „gigászi küzdelem” lesz, mivel a magyar nemzet szabadságáról szól.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján, „Egységben a szabad Magyarországért!” jelmondattal tartott közös ellenzéki megemlékezésen a politikus azt mondta, nem szabad megengedni, hogy a Fidesznek többsége legyen a parlamentben jövőre.
A kormányfőjelölt, hódmezővásárhelyi polgármester szerint az ellenzék küzdelmét az 1956-os fiatalok kell, hogy inspirálják, de a mostani küzdelem nem fegyveres, hanem békés lesz. „Mi egy szeretetországért küzdünk” – tette hozzá, jelezve, ehhez minden magyar emberre szükség van. Most is abból lett elegük az embereknek, mint 1956-ban: a pártállamból, a lemaradásból a Nyugattól, az elszegényedésből, a megfélemlítésből, a politikai kinevezettekből, az orosz befolyás erősödéséből, a lehallgatásból, a gyűlöletkampányokból – mondta.
Szerinte ma is az összefogás a fő üzenet: „ne azt nézzük, kik állnak mellettünk, hanem kik állnak velünk szemben. Csak együtt tudunk győzedelmeskedni”. Hajrá, Magyarország, hajrá magyarok! – mondta. Felsorolta az ellenzéki célkitűzéseket: népszavazással elfogadott új alkotmányt, hatalomtól független igazságszolgáltatást, az európai ügyészséghez történő csatlakozást, sajtószabadságot, az önkormányzatok szabadságát, új választójogi törvényt, az ügynökakták nyilvánosságát és az euró bevezetését. Kijelentette: megmarad a kerítés, de kiutasítják a Fidesz által „betelepített bűnöző migránsokat”.
Elszámoltatást is ígért azoknak, akik „a migránsbetelepítésen gazdagodtak”, akik a piaci ár kétszereséért szereztek be koronavírus elleni kínai vakcinát és akik 300 milliárd forintot költöttek el – szerinte – teljesen feleslegesen lélegeztetőgépekre. Magyarország végre „szeretemország” lesz, ahol sem bőrszín, sem származás nem határozhatja meg, ki mire viheti az életben – vélekedett. Úgy fogalmazott, olyan országot szeretnének, ahol „a fideszes politikusok is nyíltan vállalhatják homoszexualitásukat”.
Fotó: MTI/MTVA
Márki-Zay Péter közölte, nemcsak Magyarország küzd a szabadságért, hanem Orbán Viktor családja és barátai is, ezért hazugságokra és lejáratókampányokra kell készülni. „Migránsbetelepítéssel, áremeléssel és Gyurcsánnyal fognak vádolni minket” azok, akik 12 év alatt nem tudtak semmit rábizonyítani Gyurcsány Ferencre – hangoztatta. A politikus az ellenzéki sikereknek tudta be a bejelentett kormányzati intézkedéseket. A Fidesz is elkezdett önökért dolgozni - fogalmazott.
Márki-Zay Péter feladatként tűzte ki az ellenzék elé, hogy eljuttassa az igazságot minden magyar háztartásba, és ebben a legnagyobb szerepük – szerinte – a fiataloknak van. Felszólalását azzal zárta: nem jobbra, nem balra, csak felfelé.
Az ellenzéki előválasztáson miniszterelnök-jelöltként induló politikusok közül Jakab Péter Jobbik elnöke-frakcióvezető arra emlékeztetett: egy éve hat ellenzéki pártelnök azt ígérte, hogy ma közös színpadon állnak majd képviselőjelöltjeik és az a politikus, akit a miniszterelnöki posztért indítanak. „Itt vagyunk, együtt vagyunk, győzni fogunk” – fogalmazott.
Fekete-Győr András, a Momentum volt elnöke azt mondta, hogy 1956-ban balosok és jobbosok együtt küzdöttek a rendszer ellen, a fiatalok pedig az élen meneteltek. A mostani előválasztáson is a fiatalok meneteltek az élen, mert az előválasztás főszereplői is fiatalok százezrei voltak, akik úgy döntöttek, hogy megújítják az ellenzéket – tette hozzá.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Dobrev Klára DK-s európai parlamenti képviselő hangsúlyozta: demokratának lenni azt is jelenti, hogy elfogadjuk a sokféleséget, bátorítjuk azt a mindennapokban is, azaz senkit nem rekesztünk ki, senkitől nem vonjuk meg a szót, hiszen
Jövő tavasszal „vagy mindannyian győzni fogunk, vagy mindannyian együtt fogunk elbukni”. Ez a felelősségünk, mindannyiunknak – jelentette ki, hozzátéve, a jövő tavaszi választás az európai magyar köztársaság talán utolsó esélye Orbán Viktor rendszerének elűzésére.
Karácsony Gergely főpolgármester úgy fogalmazott: ünnepelni és emlékezni gyűltek össze, hogy erőt gyűjtsenek és felkészüljenek a „szelíd forradalomra", amellyel beteljesítik nemcsak 1956, de 1989. október 23. eszméjét is. 1956. október 23. a köztársasági eszme, 1989. október 23. a harmadik köztársaság születésnapja volt. 2021. október 23. is egy születésnap, mert most születik meg a negyedik köztársaság, az a demokrata egység, amely meg fogja változtatni ezt az országot és Magyarországot újra közös hazánkká teszi – jelentette ki. A rendezvény végén az előválasztáson részt vett miniszterelnök-jelöltek közösen álltak fel a színpadra, majd felhívták oda a közös ellenzéki képviselőjelölteket is és elénekelték a Himnuszt.
Nem szerepel a kormányprogramban az állampolgárság megadása a bevándorló gyerekeknek – jelentette ki Tommaso Foti, az Olasz Testvérek (FdI) kormánypárt képviselőházi frakcióvezetője a La Stampa című napilapnak adott, hétfőn megjelent interjújában.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter Jichák Hercog izraeli államelnökkel folytatott hétfői megbeszélésén kijelentette, hogy a jelenlegi tűzszüneti és túszcsere-tárgyalások talán az utolsó esély az elraboltak szabadon engedésére.
Ukrajna katonai behatolásának célja Kurszkban egy „ütközőzóna” létrehozása a moszkvai erők határokon átnyúló támadásainak megakadályozására – erősítette meg vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A Hamász palesztin terrorszervezet vasárnap azzal vádolta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy „akadályozza” a gázai tűzszünetről szóló megállapodást a dohai tárgyalások legutóbbi fordulója után.
Oroszország vasárnap tagadta azt a lapjelentést, amely szerint a Kurszki terület elleni ukrán támadás következtében közvetett tárgyalást folytatna Kijevvel az energetikai létesítmények elleni támadások leállításáról.
Mark Rutte volt holland miniszterelnök, a NATO megválasztott új vezetője máris keresi a román főtitkár-helyettes, Mircea Geoană utódját, miután az várhatóan lemond, hogy elinduljon a romániai elnökválasztáson.
Oroszország augusztusban már harmadik alkalommal lőtte ballisztikus rakétákkal Kijevet, előzetes adatok szerint mindegyiket lelőtte az ukrán légvédelem – közölte vasárnap az ukrán főváros katonai közigazgatása.
Az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőműben „romlik” a nukleáris biztonsági helyzet, miután jelentések szerint egy drón csapódott be az útra a létesítmény közelében – jelentette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szombaton.
Ukrajna „méltányos” tárgyalások megkezdésére akarja rábírni Oroszországot – jelentette ki pénteken az ukrán elnöki hivatal, ezzel indokolva az ukrán egységek augusztus 6. óta tartó példa nélküli előrenyomulását a dél-oroszországi Kurszki területen.
Az Egyesült Államok az eddigi megállapodásokra épülő, de a vitás pontokat áthidalni hivatott javaslatot mutatott be a gázai tűzszünetről és az izraeli túszok elengedéséről a dohai tárgyalásokon.
szóljon hozzá!