Szerinte ha a kormányon belül a következő napokban nem lesz megegyezés, akkor az egyetlen út az előrehozott választások megtartása. Egeresi úgy véli, az együttműködő vajdasági magyar pártok jó eredményre számíthatnak egy esetleges parlamenti választáson. A koszovói rendezéssel kapcsolatban a politikus kiemelte: mintegy 80–100 ezer szerb él a déli tartományban, egy részük nagy valószínűséggel Szerbiába, akár a magyarok lakta területekre települ majd át a függetlenség kikiáltása után. Hozzátette: ennél is komolyabb veszélyt rejt magában a magyar kisebbség számára az EU–szerb toloncegyezmény, amely szerint több tízezer, illegálisan az Unióban tartózkodó szerbet kell visszafogadni. Valószínűleg legszívesebben ők is a Vajdaságban települnének le . Számolni kell azzal is, hogy főként a Koszovóból korábban elűzött, albánul beszélő roma kisebbséget fogják kitoloncolni az uniós országok, így leginkább ők jelenhetnek meg a Vajdaságban – tette hozzá. „A VMSZ nem tudja elfogadni az etnikai arányok megváltoztatását a tartományban, ezért nemcsak Szerbiában, hanem Magyarországon és az EU-ban is szót emel ellene” – hangsúlyozta Egeresi Sándor. A válságot az robbantotta ki, hogy Brüsszelben a tagállamok nagykövetei hétfőn elfogadták az Unió koszovói missziójának tervét, amely már csak a külügyminiszterek jóváhagyására vár. Egyfelől a vasárnapi választásokon győztes Borisz Tadics elnök Demokrata Pártja, a kormánykoalíció vezető ereje és a G 17 Plus párt, másfelől Vojiszlav Kostunica kormányfő Szerbiai Demokrata Pártja és az Új Szerbia áll szemben egymással.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Látogatottsági adatok