Fotó: Agerpres
2008. augusztus 22., 00:002008. augusztus 22., 00:00
A szlovák elnök a csehek és a szlovákok közös tragédiájának, történelmük fekete fejezetének nevezte a megszállást, és arról beszélt, hogy noha az egykori Csehszlovákiát orosz tankok szabadították fel (1945-ben), a szabadságot mégsem a tankok hozzák, mert „ha már jönnek, maradnak is, s ha már a tankok parancsolnak, az nem szabadság”. A „nagy remények kora”, amelynek „máig élő üzenete van” – így minősítette az 1968-as prágai tavaszt Mirek Topolánek cseh miniszterelnök, miután fogadta Robert Fico szlovák kormányfőt, aki egynapos hivatalos látogatást tett a cseh fővárosban. „A katonai beavatkozás egy álmot foszlatott szét. Megakasztotta azokat a pozitív változásokat, amelyek elindultak akkor a politika, az emberi jogok és a gazdaság területén” – fejtette ki a szlovák miniszterelnök. Csehország moszkvai nagykövete szerint tragédia volt a csehszlovákiai orosz bevonulás, „éppen olyan, mint az 1938-as müncheni szerződés”, mivel demokratikus folyamatot szakított meg, és kioltotta nem csupán Csehszlovákia állampolgárainak, hanem az orosz embereknek a reményeit is, és mély nyomot hagyott a cseh és orosz emberek közötti kapcsolatokon.
Különben Hiller István kulturális miniszter a magyar kormány nevében bocsánatot kért csütörtökön azért, hogy negyven évvel ezelőtt Magyarország részt vett a prágai tavasz leverésében. „A Szovjetunió és a Varsói Szerződés több tagállamának, köztük a Magyar Népköztársaság hadseregének 40 évvel ezelőtti bevonulása Csehszlovákiába agresszió volt, támadás a szabadabb gondolkodás és a szabadabb cselekvés ellen. Ez akkor is így van, ha a magyar csapatok szovjet kényszer hatására vettek részt a megszállásban „ – jelentette ki a tárcavezető Budapesten, gyalázatnak és szégyennek nevezve a prágai tavasz leverését.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.
Látogatottsági adatok