Fotó: Wladimir Garcin-Berson/Twitter
Emmanuel Macron francia elnök aláírta tömegtüntetéseket kiváltó nyugdíjtörvényt – olvasható a kormány hivatalos közlönyében szombaton.
2023. április 15., 16:182023. április 15., 16:18
2023. április 15., 16:192023. április 15., 16:19
Az államfő a törvényt azután emelte jogerőre, hogy francia alkotmánytanács jóváhagyta pénteken a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelését előíró törvénytervezet tartalmi részét, amely ellen az elmúlt negyedévben tizenkét alkalommal szerveztek a szakszervezetek utcai tömegdemonstrációkat. A testület ugyanakkor elutasította az ellenzéki baloldal által a reformról kezdeményezett népszavazási javaslatot.
A szakszervezetek felszólították az államfőt, hogy az alkotmánytanács döntése ellenére ne hirdesse ki a törvényt, és május 1-én, a munka ünnepén tartandó menetekre szólították fel a dolgozókat. A kormány szeptembertől kívánja alkalmazni az új törvényt.
A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány életbe nem léptette a francia alkotmány 49.3-as cikkelyét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére. Azt követően hirdettek határozatlan idejű sztrájkokat a szakszervezetek, a tüntetéseket pedig országszerte utcai zavargások kísérték.
A kormány március 16-án vette igénybe azt az alkotmányos megoldást, amely lehetővé teszi a nyugdíjkorhatár emelését rendeleti úton. Bár a pártok két hónapig vitáztak a törvénytervezetről a parlamentben, a kormány végül nem bocsátotta szavazásra. A kormány ellen emiatt benyújtott két ellenzéki bizalmatlansági indítvány elbukott, így a törvény a parlament által alkotmányosan elfogadottnak tekintendő.
Állásfoglalást bocsátott ki a magyar rendőrség azokkal a spekulációkkal kapcsolatban, miszerint Klaus Iohannis azért fordított hátat Orbán Viktornak Budapesten, mert a rendőrség mintegy negyedórán keresztül „sétáltatta” a magyar fővárosban.
Joe Biden amerikai elnök a hatalom békés és rendezett átadására utasította adminisztrációjának tagjait – ezt is hangoztatta a leköszönő elnök a Fehér Házban tartott beszédében csütörtökön.
Gratulált az amerikai elnökválasztás győztesének, Donald Trumpnak a vatikáni diplomáciát vezető Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár, egyúttal reményét fejezte ki, hogy Trump valóban el tudja érni a most zajló háborúk leállását.
Meg kell vizsgálnunk, hogyan lehet újra béke Európában – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Politikai Közösség csütörtöki budapesti találkozójának plenáris ülésén.
Udvariatlan, a diplomáciai protokollban egyenesen barátságtalannak nevezhető gesztust tett Klaus Iohannis vendéglátójával, Orbán Viktorral szemben csütörtökön Budapesten. Iohannisnak a magyar kormányfővel szembeni ellenérzései közismertek.
Az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolat alapvető fontosságú, az EU kész annak elmélyítésére, a stratégiai menetrend prioritásait teljesítve azonban aktívan kell dolgozni egy erős és szuverén Európa létrehozásán – jelentette ki Charles Michel.
A Biden-kormányzat azt tervezi, hogy a megválasztott elnök, Donald Trump 2025. januári beiktatása előtt sietteti a fennmaradó 6 milliárd dolláros katonai segély Ukrajnának történő átadását – jelentette a Politico szerdán.
Negyven ember vesztette életét szerdán a Bekaa-völgyben fekvő Baalbek keleti város környékén Libanonra mért izraeli csapásokban – közölte az ország egészségügyi minisztériuma, este pedig újabb csapások érték Bejrút déli külvárosait.
Kiléptek a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) miniszterei a német kormányból Christian Lindner pénzügyminiszter menesztése után, Robert Habeck alkancellár viszont közölte, hogy a Zöldek maradnak a koalícióban.
Elismerte vereségét Kamala Harris amerikai alelnök, demokrata párti elnökjelölt és gratulált választási győzelméhez republikánus riválisának, Donald Trumpnak a megválasztott elnökkel folytatott szerdai telefonbeszélgetésében – közölték Harris munkatársai.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!