Fotó: Facebook/Emmanuel Macron
Három nappal a bizonytalan politikai helyzetet teremtő franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások után Emmanuel Macron elnök szerdán felszólította a „köztársasági” politikai erőket, hogy „hozzanak létre egy stabil és plurális többséget” az ország számára, tekintettel arra, hogy senki nem tekinthető a választások győztesének.
2024. július 10., 22:492024. július 10., 22:49
2024. július 10., 23:332024. július 10., 23:33
A köztársasági elnök először szólalt meg a parlamenti választások vasárnapi második fordulója óta, amelyet az európai parlamenti választásokon a pártja által június 9-én elszenvedett vereségre hivatkozva írt ki, s amelyet szerinte „senki nem nyert meg”.
– írta az államfő a regionális sajtóban szerdán közzétett levelében, miközben ő maga Washingtonban tartózkodik a NATO-csúcstalálkozón. Emmanuel Macron ezért arra szólított fel „minden olyan politikai erőt, amely azonosul a köztársasági intézményekkel, a jogállamisággal, a parlamentarizmussal, az európai orientációval és a francia függetlenség védelmével, hogy kezdjenek őszinte és lojális párbeszédet egy szilárd, szükségszerűen plurális többség megteremtése érdekében, az ország számára”. Az elnök nem nevezte meg, hogy mely pártokra célzott.
„Ennek az összefogásnak az ország számára fontos elvek, egyértelmű és közös köztársasági értékek, valamint egy pragmatikus és érthető projekt köré kell épülnie” – tette hozzá Macron.
A franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójában élen végzett baloldali szövetség kedd este felszólította Emmanuel Macon államfőt, hogy „azonnal forduljon az Új Népfronthoz, hogy az kormányt alakíthasson”.
„Ezen elvek fényében fogok dönteni a miniszterelnök kinevezéséről” – jelentette ki az elnök, jelezve, hogy a csak azután nevez ki új kormányfőt, ha a politikai erők megtalálták a „kompromisszumokat”, ami azt jelenti, hogy „egy kis időt” ad ehhez nekik. „Addig is a jelenlegi kormány továbbra is ellátja feladatait, és felel a napi ügyekért, a köztársasági hagyományoknak megfelelően” – írta az államfő.
A választások a 2027-ben a negyedik elnökválasztási kampányára készülő Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az előretörését hozták, amely a szavazatok harmadát begyűjtve megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban a harmadik helyre csúszott vissza, miután a többi párt visszaléptette a jelöltjeit egymás javára a választókörzetek egy jelentős részében.
A második fordulóban az élen a négy pártot magába tömörítő Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett, s 190 mandátuma lesz az eddig 151 helyett a nemzetgyűlésben, míg Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, s 168 képviselővel fog a jövőben rendelkezni.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű választási szövetség egyelőre egyedül szeretne kormányozni, annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége. Az egy hónappal ezelőtt még egymással is konfliktusban álló négy baloldali pártnak elsőként egy konszenzusos személyben kell megállapodnia, akit megnevezhetnének miniszterelnök-jelöltjüknek. Ígéretük szerint ez még a héten megtörténik. Kedd este közleményben elítélték, hogy az államfő habozik a baloldalt felkérni a kormányzásra, s ez szerintük értelmezhető úgy, mint „kísérlet a vasárnapi eredmény eltörlésére”.
A kormánypártiak közül Gérald Darmanin belügyminiszter vezetésével többen a jobboldalon keresnek szövetségeseket. „Lehetne egy jobboldali miniszterelnök, egyáltalán nem bánnám” – mondta a CNews hírtévének a tárcavezető, aki korábban maga is a jobbközép Köztársaságiakhoz tartozott, s egyértelművé tette, hogy még a Zöldekkel sem szeretne együtt kormányozni. Az elnöki tábor baloldali szárnya azonban nagyobb távlatokban gondolkodik, s egy olyan koalíciót szorgalmaz, amely a hagyományos jobboldaltól a mérsékelt baloldalig terjedne, kizárva a radikális baloldalt.
Ez utóbbi megoldást támogatná a franciák 39 százaléka az Elabe közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint, amelyet szerda este tett közzé a BFM hírtévé. Az elnöki tábor és a jobbközép közötti összefogást, a teljes baloldal kizárásával a franciák 34 százaléka szeretné, míg kizárólag baloldaliakból álló kormányt a megkérdezettek 30 százaléka támogatna. Egy olyan koalíciót, amelyben az elnöki pártszövetség és a teljes baloldal részt venne, beleértve a radikálisokat is, de a jobbközép Köztársaságiak nélkül, a franciák negyede szeretne, s 24 százalékuk támogatna egy a jobboldaltól a radikális baloldalig terjedő koalíciót.
A franciák legszívesebben a jelenlegi miniszterelnököt, Gabriel Attalt (38 százalék) látnák továbbra is a kormányfői székben, őt követi Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke (35 százalék), a szocialista Raphael Glucksmann (31 százalék) és a radikális baloldali Francois Ruffin (26 százalék) előtt.
Fordulópont lehet az ukrajnai háborúban Joe Biden amerikai elnök döntése, hogy az ukrán haderő Oroszország területén belüli célpontok ellen is felhasználhatja az ATACMS amerikai rakétarendszereket – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök.
Joe Biden amerikai elnök döntése, amivel lehetővé tette Kijev számára, hogy mélységi csapásmérésre alkalmas amerikai rakétákat használjon Oroszország területén, ellehetetleníti a béketrágyalásokat – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Útblokáddal tiltakoznak a gazdák Franciaországban az ellen, hogy az Európai Bizottság az év végéig szabadkereskedelmi megállapodást kötne az Argentínát és Brazíliát is magába foglaló Dél-amerikai Közös Piac nevű kereskedelmi szervezettel.
Román embercsempész bukott le vasárnap éjfél táján a Magyarország déli határához közeli Öttömösön, hat közel-keleti migránst szállított. A magyar rendőrség naponta őrizetbe vesz illegális bevándorlókat szállító embercsempészeket.
Tizenegy ember meghalt, köztük két gyermek, az Ukrajna északkeleti részén fekvő Szumiban egy lakóházat érő orosz rakétatámadásban – közölték hétfőn ukrán tisztségviselők.
Hírlapi kacsa, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő és az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trump telefonon beszélt egymással – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Harmadik világháborúhoz vezethet, mivel eszkalálja az ukrajnai konfliktust Washington döntése, miszerint engedélyezi Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal mélyen Oroszországba csapjon – reagáltak magas rangú orosz törv&eacu
Joe Biden elnök kormánya lehetővé fogja tenni Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket használhasson mélyen orosz területre irányuló csapásokhoz.
Moszkva fegyveres erői tömeges csapást mértek reggel nagy hatótávolságú légi és tengeri precíziós fegyverekkel, valamint csapásmérő drónokkal az ukrán hadiipart ellátó kritikus energetikai infrastrukturális létesítményekre és hadiipari vállalatokra.
Változatlan Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja – ismertette vasárnap Olaf Scholz német kancellár, egyúttal védelmébe vette az orosz vezetővel november 15-én folytatott telefonbeszélgetését.
szóljon hozzá!