Fotó: MTI/EPA/Fehérorosz elnöki sajtószolgálat
A Moszkva mellett Crocus City Hall elleni múlt heti véres terrortámadás végrehajtói előbb Fehéroroszországba akartak menekülni, de a fokozott biztonsági intézkedések miatt oda nem juthattak be, ezért másfelé fordultak, és az ukrán határ felé vették az irányt – jelentette ki kedden Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök.
2024. március 27., 10:182024. március 27., 10:18
Ezzel némileg ellentmond annak az orosz narratívának, miszerint Ukrajna állhat a terrorakció mögött, ezért menekültek az elkövetők abba az irányba.
Az államfőt arról a verzióról kérdezték, amely szerint a 139 ember halálát okozó – többségükben tádzsik – terroristák a Brjanszki területen keresztül Fehéroroszországba próbáltak bejutni és elrejtőzni.
Lukasenka azt válaszolta, hogy a nem tudtak bejutni Fehéroroszországba, mert az első percekben, akárcsak Oroszországban, a térség egy részében fokozott biztonsági rendszerre váltottak.
Elmondása szerint a belügyi erők, a titkosszolgálat, a határőrség és katonai egységek ellenőrző pontokat létesítettek az utakon, beleértve az Oroszországba vezetőket is.
– mondta el Lukasenka.
Hangsúlyozta, hogy a fehérorosz és az orosz fél a terrortámadást követő teljes időszakban hatékonyan és gördülékenyen együttműködött.
Amint Vlagyimir Putyin orosz elnök és ő azt a tájékoztatást kapták a különleges szolgálatoktól, hogy egy autó terroristákkal Brjanszk irányába halad, megállapodás született arról, hogy Fehéroroszország lezárja a maga oldalán azt a területet, amely felé az elkövetők vélhetően tartanak, az orosz fél pedig a saját oldalán – tette hozzá.
Megerősíti az „ukrán nyom” létezését a Crocus City Hall kulturális központban múlt héten elkövetett terrortámadás ügyében letartóztatottak vallomása – jelentette ki kedden Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a Rosszija 1 állami tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin című műsora számára adott interjújában.
„Egyértelműen kijelenthetem, hogy a politikai háttér megvan ehhez. És az iszlamisták önmagukban nem lennének képesek előkészíteni egy ilyen akciót. Természetesen volt segítségük. És látjuk az ukrán nyomot, és az elnök (Vlagyimir Putyin) is beszélt erről” – mondta Bortnyikov a nyilatkozatban, amelyet az interjút készítő Pavel Zarubin újságíró kedden osztott meg a Telegram-csatornáján.
– tette hozzá az interjúban, amely teljes terjedelmében a tervek szerint vasárnap kerül majd adásba.
Korábban nyilatkozva Bortnyikov újságíróknak kijelentette, hogy az orosz biztonsági szervek folytatják a merénylet összes részvevőjének felkutatását, de a megrendelő kilétét még nem állapították meg. Azt is mondta ugyanakkor, hogy
amelynek 139 halálos áldozata és közel 200 sebesültje volt.
Állítása szerint a határ ukrán oldalán arra készültek, hogy a merénylőket hősként ünnepeljék.
„Úgy véljük, hogy az akciót mind maguk a radikális iszlamisták készítették elő, mind pedig, természetesen, a nyugati szakszolgálatok segítették őket, és maguk az ukrán szakszolgálatok is közvetlenül részt vettek benne” – mondta Bortnyikov.
Az is állította, hogy az ukrán hatóságok fegyvereseket képeztek ki a Közel-Keleten. Bortnyikov úgy vélekedett, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU) terrorszervezetté kellene nyilvánítani. Kijelentette, hogy Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (GUR) parancsnoka legális célpont az orosz szolgálatok számára.
Az FSZB igazgatója kiemelte, hogy a terrorfenyegetés nem múlt el Oroszországban.
Az európaiaknak meg kell szervezniük a védelmüket, természetesen a NATO-n belül, de ki kell építeniük saját stratégiai kapacitásaikat – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő kedden Brüsszelben.
Amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat lőtt ki Ukrajna az oroszországi Brjanszk térségére – közölte az orosz védelmi minisztérium, ami jelentős eszkaláció a háború 1000. napján.
A békét kívánjuk valamennyien, Oroszországot rá kell kényszeríteni a béke elfogadására, és mindent meg kell tenni egy igazságos béke elérése érdekében – jelentette ki az ukrán elnök kedden.
Nukleáris csapás lehetőségét lebegtette meg Oroszország: az orosz nukleáris doktrína módosításait kidolgozták és szükség szerint ültetik gyakorlatba – közölte kedden a Kreml.
Josep Borrell, az európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn úgy vélekedett: Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll készen a tárgyalásra, hanem „el akarja mérgesíteni” a háborút.
Kifosztották az ENSZ Gázai övezetbe belépő segélykonvoját, amelynek 109 teherautójából 98-nak a rakományát elvesztettek az erőszakos akció következtében – közölte hétfőn az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA).
Fordulópont lehet az ukrajnai háborúban Joe Biden amerikai elnök döntése, hogy az ukrán haderő Oroszország területén belüli célpontok ellen is felhasználhatja az ATACMS amerikai rakétarendszereket – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök.
Joe Biden amerikai elnök döntése, amivel lehetővé tette Kijev számára, hogy mélységi csapásmérésre alkalmas amerikai rakétákat használjon Oroszország területén, ellehetetleníti a béketrágyalásokat – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Útblokáddal tiltakoznak a gazdák Franciaországban az ellen, hogy az Európai Bizottság az év végéig szabadkereskedelmi megállapodást kötne az Argentínát és Brazíliát is magába foglaló Dél-amerikai Közös Piac nevű kereskedelmi szervezettel.
Román embercsempész bukott le vasárnap éjfél táján a Magyarország déli határához közeli Öttömösön, hat közel-keleti migránst szállított. A magyar rendőrség naponta őrizetbe vesz illegális bevándorlókat szállító embercsempészeket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!