Fotó: MTI/EPA/Fehérorosz elnöki sajtószolgálat
A Moszkva mellett Crocus City Hall elleni múlt heti véres terrortámadás végrehajtói előbb Fehéroroszországba akartak menekülni, de a fokozott biztonsági intézkedések miatt oda nem juthattak be, ezért másfelé fordultak, és az ukrán határ felé vették az irányt – jelentette ki kedden Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök.
2024. március 27., 10:182024. március 27., 10:18
Ezzel némileg ellentmond annak az orosz narratívának, miszerint Ukrajna állhat a terrorakció mögött, ezért menekültek az elkövetők abba az irányba.
Az államfőt arról a verzióról kérdezték, amely szerint a 139 ember halálát okozó – többségükben tádzsik – terroristák a Brjanszki területen keresztül Fehéroroszországba próbáltak bejutni és elrejtőzni.
Lukasenka azt válaszolta, hogy a nem tudtak bejutni Fehéroroszországba, mert az első percekben, akárcsak Oroszországban, a térség egy részében fokozott biztonsági rendszerre váltottak.
Elmondása szerint a belügyi erők, a titkosszolgálat, a határőrség és katonai egységek ellenőrző pontokat létesítettek az utakon, beleértve az Oroszországba vezetőket is.
– mondta el Lukasenka.
Hangsúlyozta, hogy a fehérorosz és az orosz fél a terrortámadást követő teljes időszakban hatékonyan és gördülékenyen együttműködött.
Amint Vlagyimir Putyin orosz elnök és ő azt a tájékoztatást kapták a különleges szolgálatoktól, hogy egy autó terroristákkal Brjanszk irányába halad, megállapodás született arról, hogy Fehéroroszország lezárja a maga oldalán azt a területet, amely felé az elkövetők vélhetően tartanak, az orosz fél pedig a saját oldalán – tette hozzá.
Megerősíti az „ukrán nyom” létezését a Crocus City Hall kulturális központban múlt héten elkövetett terrortámadás ügyében letartóztatottak vallomása – jelentette ki kedden Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a Rosszija 1 állami tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin című műsora számára adott interjújában.
„Egyértelműen kijelenthetem, hogy a politikai háttér megvan ehhez. És az iszlamisták önmagukban nem lennének képesek előkészíteni egy ilyen akciót. Természetesen volt segítségük. És látjuk az ukrán nyomot, és az elnök (Vlagyimir Putyin) is beszélt erről” – mondta Bortnyikov a nyilatkozatban, amelyet az interjút készítő Pavel Zarubin újságíró kedden osztott meg a Telegram-csatornáján.
– tette hozzá az interjúban, amely teljes terjedelmében a tervek szerint vasárnap kerül majd adásba.
Korábban nyilatkozva Bortnyikov újságíróknak kijelentette, hogy az orosz biztonsági szervek folytatják a merénylet összes részvevőjének felkutatását, de a megrendelő kilétét még nem állapították meg. Azt is mondta ugyanakkor, hogy
amelynek 139 halálos áldozata és közel 200 sebesültje volt.
Állítása szerint a határ ukrán oldalán arra készültek, hogy a merénylőket hősként ünnepeljék.
„Úgy véljük, hogy az akciót mind maguk a radikális iszlamisták készítették elő, mind pedig, természetesen, a nyugati szakszolgálatok segítették őket, és maguk az ukrán szakszolgálatok is közvetlenül részt vettek benne” – mondta Bortnyikov.
Az is állította, hogy az ukrán hatóságok fegyvereseket képeztek ki a Közel-Keleten. Bortnyikov úgy vélekedett, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU) terrorszervezetté kellene nyilvánítani. Kijelentette, hogy Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (GUR) parancsnoka legális célpont az orosz szolgálatok számára.
Az FSZB igazgatója kiemelte, hogy a terrorfenyegetés nem múlt el Oroszországban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyarellenes megnyilvánulásokkal szembeni határozott fellépésre kérte a román hatóságokat Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár pénteken.
Meghalt a március közepén történt északmacedón diszkótűz hatvanadik áldozata, a diszkó menedzsere – közölte a Vesti.mk szkopjei hírportál pénteken. Alekszandar Karadakoszkit a baleset óta Litvániában ápolták.
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!