Lukasenka: először Fehéroroszország felé menekültek a krasznogorszki terrortámadás elkövetői

•  Fotó: MTI/EPA/Fehérorosz elnöki sajtószolgálat

Fotó: MTI/EPA/Fehérorosz elnöki sajtószolgálat

A Moszkva mellett Crocus City Hall elleni múlt heti véres terrortámadás végrehajtói előbb Fehéroroszországba akartak menekülni, de a fokozott biztonsági intézkedések miatt oda nem juthattak be, ezért másfelé fordultak, és az ukrán határ felé vették az irányt – jelentette ki kedden Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök.

Hírösszefoglaló

2024. március 27., 10:182024. március 27., 10:18

Ezzel némileg ellentmond annak az orosz narratívának, miszerint Ukrajna állhat a terrorakció mögött, ezért menekültek az elkövetők abba az irányba.

Az államfőt arról a verzióról kérdezték, amely szerint a 139 ember halálát okozó – többségükben tádzsik – terroristák a Brjanszki területen keresztül Fehéroroszországba próbáltak bejutni és elrejtőzni.

Lukasenka azt válaszolta, hogy a nem tudtak bejutni Fehéroroszországba, mert az első percekben, akárcsak Oroszországban, a térség egy részében fokozott biztonsági rendszerre váltottak.

Elmondása szerint a belügyi erők, a titkosszolgálat, a határőrség és katonai egységek ellenőrző pontokat létesítettek az utakon, beleértve az Oroszországba vezetőket is.

Az elkövetők látták, hogy sehogy sem jutnak be Fehéroroszországba. Ezért elfordultak, és az ukrán-orosz határszakaszhoz hajtottak

– mondta el Lukasenka.

Hangsúlyozta, hogy a fehérorosz és az orosz fél a terrortámadást követő teljes időszakban hatékonyan és gördülékenyen együttműködött.

Amint Vlagyimir Putyin orosz elnök és ő azt a tájékoztatást kapták a különleges szolgálatoktól, hogy egy autó terroristákkal Brjanszk irányába halad, megállapodás született arról, hogy Fehéroroszország lezárja a maga oldalán azt a területet, amely felé az elkövetők vélhetően tartanak, az orosz fél pedig a saját oldalán – tette hozzá.

Moszkva ugyanakkor továbbra is az ukrán szálat erőlteti.

Megerősíti az „ukrán nyom” létezését a Crocus City Hall kulturális központban múlt héten elkövetett terrortámadás ügyében letartóztatottak vallomása – jelentette ki kedden Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a Rosszija 1 állami tévécsatorna Moszkva. Kreml. Putyin című műsora számára adott interjújában.

„Egyértelműen kijelenthetem, hogy a politikai háttér megvan ehhez. És az iszlamisták önmagukban nem lennének képesek előkészíteni egy ilyen akciót. Természetesen volt segítségük. És látjuk az ukrán nyomot, és az elnök (Vlagyimir Putyin) is beszélt erről” – mondta Bortnyikov a nyilatkozatban, amelyet az interjút készítő Pavel Zarubin újságíró kedden osztott meg a Telegram-csatornáján.

Idézet
Az elsődleges adatok, amelyeket a fogvatartottaktól kaptunk, megerősítik ezt. Tehát tovább pontosítjuk az információkat, amelyeknek meg kell mutatniuk, hogy valós-e az ukrán fél jelenléte és részvétele vagy sem. Mindenesetre egyelőre van alapunk arra, hogy azt mondjuk, ez pontosan így van”

– tette hozzá az interjúban, amely teljes terjedelmében a tervek szerint vasárnap kerül majd adásba.

Korábban nyilatkozva Bortnyikov újságíróknak kijelentette, hogy az orosz biztonsági szervek folytatják a merénylet összes részvevőjének felkutatását, de a megrendelő kilétét még nem állapították meg. Azt is mondta ugyanakkor, hogy

vannak fejlemények, amelyek az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ukrajna részvételére utalnak a terrortámadásban,

amelynek 139 halálos áldozata és közel 200 sebesültje volt.

Állítása szerint a határ ukrán oldalán arra készültek, hogy a merénylőket hősként ünnepeljék.

„Úgy véljük, hogy az akciót mind maguk a radikális iszlamisták készítették elő, mind pedig, természetesen, a nyugati szakszolgálatok segítették őket, és maguk az ukrán szakszolgálatok is közvetlenül részt vettek benne” – mondta Bortnyikov.

Az is állította, hogy az ukrán hatóságok fegyvereseket képeztek ki a Közel-Keleten. Bortnyikov úgy vélekedett, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU) terrorszervezetté kellene nyilvánítani. Kijelentette, hogy Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (GUR) parancsnoka legális célpont az orosz szolgálatok számára.

Az FSZB igazgatója kiemelte, hogy a terrorfenyegetés nem múlt el Oroszországban.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 19., hétfő

Rutte, Meloni, Merz és Zelenszkij is gratulált Dannak

Sorra érkeznek a gratulációk, miután a függetlenként induló Bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan megnyerte a vasárnapi elnökválasztást.

Rutte, Meloni, Merz és Zelenszkij is gratulált Dannak
2025. május 19., hétfő

Putyin ideológusa forradalomra szólít az EU liberális diktatúrája ellen Simion választási veresége után

Már csak a forradalom segíthet Európa népein George Simion romániai elnökválasztási veresége nyomán – vélekedik a Vlagyimir Putyin orosz államfő ideológusaként emlegetett Alekszandr Dugin.

Putyin ideológusa forradalomra szólít az EU liberális diktatúrája ellen Simion választási veresége után
2025. május 19., hétfő

Meghalt Vágó Barna Zsolt erdélyi alpinista a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa megmászása közben

Meghalt vasárnap a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa, a nepáli Lhoce megmászása közben Vágó Barna Zsolt alpinista – írja a mászást szervező cég bejelentése alapján a Reuters.

Meghalt Vágó Barna Zsolt erdélyi alpinista a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa megmászása közben
2025. május 19., hétfő

A Hamász tényleg azért támadta meg Izraelt, hogy megakadályozza a közeledést Szaúd-Arábiához

A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.

A Hamász tényleg azért támadta meg Izraelt, hogy megakadályozza a közeledést Szaúd-Arábiához
2025. május 19., hétfő

Izrael kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában

Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.

Izrael kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában
2025. május 19., hétfő

Ukrajna: a Trump és Putyin közötti hétfői telefonbeszélgetésen múlhat a tűzszünet sorsa

Az amerikai külügyminiszter szerint talán az egyetlen mód az orosz-ukrán megrekedt békefolyamat kimozdítására a közvetlen egyeztetés Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ami hétfőn történhet meg.

Ukrajna: a Trump és Putyin közötti hétfői telefonbeszélgetésen múlhat a tűzszünet sorsa
2025. május 19., hétfő

Nyugat-Európában Simion tarolt, a Közép-Európa, Amerika és Ázsia Nicușor Dan „felségterülete”

Az első fordulóhoz hasonlóan a Nyugat-Európában élő románok ezúttal is inkább George Simiont támogatták, míg Közép-Európában és a világ többi részén Nicușor Dant támogatta a szavazópolgárok többsége – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.

Nyugat-Európában Simion tarolt, a Közép-Európa, Amerika és Ázsia Nicușor Dan „felségterülete”
2025. május 18., vasárnap

Sulyok Tamás meghívta Magyarországra XIV. Leó pápát

Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.

Sulyok Tamás meghívta Magyarországra XIV. Leó pápát
2025. május 18., vasárnap

XIV. Leó a beiktatásán: hitetek, örömötök szolgája akarok lenni

Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.

XIV. Leó a beiktatásán: hitetek, örömötök szolgája akarok lenni
2025. május 18., vasárnap

Már több mint egymillióan szavaztak külföldön, többen, mint az első fordulóban összesen

Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Már több mint egymillióan szavaztak külföldön, többen, mint az első fordulóban összesen