Fotó: Pixabay
A londoni miniszterelnöki hivatal szerdán 23 ország, köztük Magyarország nevében adott ki újabb, közös közleményként ismertetett tájékoztatást a jemeni húszi lázadók állásaira hétfő éjjel mért brit-amerikai légicsapásról.
2024. január 24., 21:252024. január 24., 21:25
A Downing Street szerdán ismertetett kiegészítő tájékoztatása nemzetközi válaszlépésként említi a brit és az amerikai légierő által január 22-én végrehajtott műveletet.
A kommünikét Rishi Sunak kormányfő hivatala Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Albánia, Ausztrália, Bahrein, Kanada, Horvátország, Csehország, Dánia, Észtország, Németország, Bissau-Guinea, Magyarország, Olaszország, Kenya, Lettország, Litvánia, Montenegró, Hollandia, Észak-Macedónia, Lengyelország, Dél-Korea és Románia közös közleményeként tette közzé.
A tájékoztatás megismétli, hogy a hétfő éjjeli brit-amerikai légi akcióhoz Ausztrália, Bahrein, Kanada, Hollandia és Új-Zéland nyújtott támogatást, de nem részletezi e segítség mibenlétét.
A húszik által kereskedelmi és hadihajók ellen november közepe óta elkövetett harmincnál is több támadás minden olyan országra fenyegetést jelent, amely függ a nemzetközi tengerhajózástól – áll a londoni kormányfői hivatal szerdai közleményében.
A Downing Street szerint mindazok, akik fegyvereket szállítanak a húsziknak a támadások végrehajtásához, megsértik a nemzetközi jogot és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2216-os számú határozatát.
A 2015-ben elfogadott BT-határozat leszögezi, hogy a húszi milíciáknak ki kell vonulniuk az általuk elfoglalt területekről, vissza kell szolgáltatniuk a kormányerőktől zsákmányolt fegyvereket és fel kell hagyniuk az erőszakcselekményekkel.
A brit gépek Paveway IV típusú precíziós irányított bombákkal támadtak két húszi katonai létesítményt a jemeni főváros, Szanaa repülőtere közelében.
Az amerikai légierővel közös akció összesen nyolc célpontja között mindenekelőtt „a húszik rakétatámadási és felderítő képességeihez kötődő” föld alatti tároló létesítmények szerepeltek – fogalmazott a brit védelmi minisztérium által a légitámadás után kiadott tájékoztatás.
A közös brit-amerikai műveletek előzményeként az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók számos drón- és rakétatámadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő - szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő – kereskedelmi és hadihajók ellen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet katonai és politikai gépezetének felszámolására.
Az izraeli hadműveletek azután kezdődtek, hogy a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsebesültek.
Az Egyesült Államok újabb csapásokat mért a jemeni húszikra, és ezzel kevesebb mint egy hét alatt negyedszer csapott le az Irán által támogatott lázadócsoportra.
Az Irán elleni szombat hajnali izraeli légitámadást követően több ország kormánya is óva intette Teheránt a válaszcsapástól, és az eszkalációval fenyegető katonai konfliktus azonnali lezárására szólította fel a feleket.
Áder János korábbi magyar és Tomislav Nikolic egykori szerb köztársasági elnöknek ítélték oda a Pásztor István-díjat, amelyet idén adnak át először – közölte a Pásztor István Alapítvány pénteken.
Iráni célpontokat támadott az izraeli légierő szombat hajnalban. A légitámadás több órán át, több hullámban tartott, a gépek katonai célpontokat, elsősorban rakéta- és légvédelmi rendszereket bombáztak – közölte az izraeli média.
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.
Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.
Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.
Brüsszelnek bábkormány kell Magyarországon, ha pedig sikerül a bábkormányt hatalomra juttatni, akkor jönnek az utasítások, és végre kell hajtani, amit Brüsszel akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Olaf Scholz német kancellár október 24-én a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elutasította Kijev azonnali NATO-csatlakozási felkérését, és kijelentette, hogy „egy háborúban lévő ország egyáltalán nem lehet NATO-tag”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!