Ideiglenes nyugalom. Egyelőre sikerült meghosszabbítani a libanoni tűzszünetet
Fotó: Facebook/UNIFIL-PIO
Az Egyesült Államok és Libanon szerint február közepéig meghosszabbították az Izraellel kötött tűzszüneti megállapodást, amely vasárnap járt volna le.
2025. január 27., 13:272025. január 27., 13:27
Izrael az eredeti határidő lejárta után is Libanonban tartotta csapatait, azzal vádolva a libanoni kormányt, hogy nem hajtotta végre teljes mértékben a megállapodás rá eső részét, amely a Hezbollah eltávolítását írta elő a térségből.
Vasárnap a BBC szerint a libanoni egészségügyi minisztérium közölte, hogy izraeli katonák 22 embert megöltek és 124 másikat megsebesítettek, akik megpróbáltak visszatérni otthonaikba az ország déli részén.
Nadzsib Mikati libanoni miniszterelnök szerint
A november végén bejelentett eredeti tűzszüneti terv véget vetett az Izrael és a Hezbollah libanoni fegyveres csoport között 14 hónapja tartó konfliktusnak.
Az Egyesült Államok és Franciaország közvetítésével létrejött megállapodás 60 napot adott a Hezbollahnak arra, hogy megszüntesse fegyveres jelenlétét Dél-Libanonban, és ugyanezen időszak alatt az izraeli erőknek vissza kellett vonulniuk.
A terv bejelentésekor Joe Biden akkori amerikai elnök azt mondta, hogy a terv „az ellenségeskedések tartós beszüntetését” célozza a két fél között.
Pénteken azonban, két nappal a határidő lejárta előtt
A Fehér Ház vasárnapi közleménye szerint a határidőt most február 18-ra tették át, és megkezdődnek a tárgyalások a 2023. október 7. után fogságba esett libanoni foglyok hazatéréséről.
A megállapodás megkötése óta libanoni lakosok ezrei tértek vissza a határhoz közeli városokba és falvakba, annak ellenére, hogy figyelmeztetések szerint a térség továbbra is nem biztonságos.
Az izraeli hadsereg azt mondta, hogy „figyelmeztető lövéseket adott le több területen”, anélkül, hogy pontosította volna, hogy embereket találtak-e el, és több embert letartóztatott, akik állítása szerint „közvetlen fenyegetést” jelentettek.
Az Izrael és a Hezbollah – egy Irán által támogatott, terrorszervezetként számon tartott politikai és társadalmi mozgalom – között régóta tartó konfliktus tavaly szeptemberben eszkalálódott. Ez egy egész Libanont érintő intenzív izraeli légi hadjárathoz, az ország déli részén végrehajtott szárazföldi invázióhoz és a Hezbollah magas rangú vezetőinek meggyilkolásához vezetett.
Izrael kinyilvánított célja az volt, hogy lehetővé tegye a Hezbollah támadásai miatt az ország északi részén lévő településekről elmenekült mintegy 60 000 lakos visszatérését, és eltávolítsa a csoportot a határ menti területekről.
A Hezbollah a Hamász dél-izraeli támadásait követő napon, 2023. október 7-én indította el támadásait, mondván, hogy a gázai palesztinokkal való szolidaritásból cselekszik.
Trump: Jordániának és Egyiptomnak több palesztint kellene befogadnia Gázából
Jordániának és Egyiptomnak több palesztint kellene befogadnia a háború dúlta Gázai övezetből – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Donald Trumpot szombaton az amerikai elnöki repülőgépen újságírók arról kérdezték, hogy ezt ideiglenes, vagy tartós megoldásnak látja-e a Gázai övezet számára. Az amerikai elnök azzal felelt, hogy egyik lehetőséget sem zárja ki.
Az amerikai elnök II. Abdalláh jordániai királlyal folytatott telefonbeszélgetésére utalva elmondta: megkérte az uralkodót, hogy Jordánia fogadjon be több embert a palesztin térségből.
„Szeretném, ha Egyiptom is befogadna” – közölte, hozzátéve, hogy vasárnap fog beszélni Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökel.
„Másfél millió emberről volna szó, kiüríthetnénk az egészet” – mondta Donald Trump a Gázai övezetre utalva, amelynek lakossága mintegy 2,3 millió volt a háború kezdetekor. „Szó szerint ez egy bontási terület, szinte minden le van rombolva és emberek halnak meg ott, így inkább együttműködnék néhány arab országgal és különböző helyeken szállásokat építenék, hogy az emberek talán békében élhessenek a változatosság kedvéért” – hangsúlyozta.
Bászem Naim, a Hamász terrorszervezet politikai irodájának tagja visszautasította a felvetést a palesztinok azon félelmeire hivatkozva, hogy tartósan elűzhetik őket otthonaikból. Számi Abu Zuhri, a Hamász egy másik magas rangú tisztségviselője pedig sürgette Donald Trumpot, hogy ne ismételje meg hivatali elődje, Joe Biden „kudarcot vallott” ötleteit.
„A Gázai övezet lakossága eltűrte a halált és nem akarta elhagyni szülőföldjét és nem fogják azt elhagyni semmilyen más okból sem” – tette hozzá.
Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter közlése szerint Ammán továbbra is eltántoríthatatlanul kiáll az ellen, hogy a palesztinokat áttelepítsék a Gázai övezetből.
Egyiptomi politikusok korábban több alkalommal hasonlóan nyilatkoztak.
Becalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter, a jobboldali Vallásos Cionisták nevű párt elnöke nagyszerű ötletnek nevezte az amerikai elnök felvetését. Mint mondta, egyedül kreatív gondolkodásmód hozhat békét, az amerikai elnök felvetése pedig „lehetőséget nyújthat a palesztinoknak arra, hogy új és jobb életet építsenek maguknak máshol”. Hozzátette, hogy kidolgoznak egy tervet ennek megvalósítására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felszállt a fehér füst a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből csütörtökön este, ami azt jelenti, hogy sikerült megválasztani a katolikus egyház új vezetőjét.
Az Orbán-kormány „őszödi beszédeként” harangozott be a napokban Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke egy hangfelvételt, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a Facebook-oldalán.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, frakcióvezetője lemond a DK elnöki tisztségéről, lemond frakcióvezetői posztjáról, országgyűlési képviselői mandátumáról, visszavonul a közélettől, a választásokon nem indul – jelentette be csütörtökön Dobrev Klára.
Az Egyesült Államok és Európa ugyanazon „civilizációs csapat” tagja, kultúrájuk szorosan összefonódik, de ez nem jelenti azt, hogy nem bírálhatják egymást – jelentette ki J. D. Vance amerikai alelnök szerdán Washingtonban.
A csütörtöki első két szavazáson sem sikerült pápát választaniuk a konklávéra összegyűlt bíborosoknak: a pápaválasztó gyűlésnek otthont adó vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből fekete füst szállt fel kelet-európai idő szerint nem sokkal egy óra előtt.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje megválasztása esetén népszavazást írna ki arról, hogy megtartsák-e a tavalyi elnökválasztás alkotmánybíróság által eltörölt második fordulóját.
Európának közösen kell megoldania a migráció ügyét, és jobb európai szabályozásra kell törekedni – jelentette ki Friedrich Merz új német kancellár szerdán Varsóban a Donald Tusk lengyel kormányfővel tartott közös sajtókonferencián.
Az Egyesült Államok és Izrael megvitatta annak lehetőségét, hogy Washington irányítsa a Gázai övezet háború utáni ideiglenes közigazgatását – közölte öt, az ügyet jól ismerő személy a Reut
India és Pakisztán szerda este tüzérségi párbajt vívott a vitatott kasmíri térségben lévő de facto határon keresztül – közölte az indiai védelmi szóvivő az indiai igazgatású Kasmírban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!