Fotó: Fides via Magyar Kurír
A Hagia Sophia után egy másik isztambuli történelmi bizánci templom – amely az elmúlt 79 évben múzeumként működött – ismét iszlám imáknak és szertartásoknak ad majd otthont, és mecsetként fogják használni – írta a Magyar Kurír.
2024. február 13., 15:052024. február 13., 15:05
Az ősi Kariye (Chora) templom világszerte ismert páratlan freskóiról és mozaikjairól, a török média beszámolói szerint pedig már az időpontról már döntöttek: február 23-án megnyitja kapuit a pénteki imák számára – idézte a lap az Evangelizációs Dikasztérium hírügynökségét, a Fidest.
Fotó: Fides via Magyar Kurír
Az egykori bizánci templom a Hagia Sophiához hasonlóan az UNESCO-világörökség részét képezi. A múzeum iszlám imaházzá alakításának terve 2020-ra nyúlik vissza, és még ugyanezen év októberében kellett volna megvalósulnia. Akkor a török kormány átalakításról szóló bejelentése
Fotó: Fides via Magyar Kurír
Amint a lap emlékeztet, a tiltakozások hatására a döntés végrehajtását felfüggesztették, hogy lehetővé tegyék a restaurálási munkálatok elvégzését.
Most a török média arról számol be, hogy az úgynevezett Kariye mecset „hosszú restaurálása” véget ért. A Chora templom Isztambul óvárosának északnyugati részén található, nem messze az Adrianopoli bizánci kaputól.
A templomot a 12. században építették, és a 14. század elején teljesen felújították. Konstantinápoly oszmán meghódítása után az épület továbbra is templomként szolgált, és csak 1511-ben alakították át mecsetté, a mozaikokat és a freskókat mésszel fedték be, de nem pusztították el. A második világháború végén az épületet az Amerikai Bizánci Intézet és a Dumbarton Oaks Center for Byzantine Studies régészei és szakértői restaurálták, és 1945-ben az akkori minisztertanács utasítására állami múzeummá alakították át.
Fotó: Fides via Magyar Kurír
A freskók és mozaikok középpontjában Isten megtestesülése mint a megváltás eseménye áll. A bazilika görög neve „A Szent Megváltó temploma a városon kívül”. A Kariye (Chora; görögül Χώρᾳ) kifejezés, amelyet mindig használtak az épületre, szó szerint azt jelenti: „vidéken”, a „városfalakon kívül”. 2020 augusztusában Recep Tayyip Erdoğan török elnök megerősítette az Államtanács döntését, amely 2019. november 19-én visszavonta a templomot 1958-ban múzeummá alakító határozatot. Amíg az épületet iszlám istentiszteletre használják, a freskókat speciálisan kialakított vörös szőnyegekkel borítják.
Jogi úton, a legfelsőbb közigazgatási bíróság szerepét betöltő török Államtanácshoz (Danistay) benyújtott panasszal próbálják visszafordítani görög ortodoxok a Hagia Sophia mecsetté alakítását – közölte hétfőn a Kathpress katolikus hírügynökség a cath.ch és a Vatican News felekezeti hírportá
Bár a török hatóságok mecsetté alakítják az ország legnagyobb látványosságát, a Hagia Sophia a múzeumban lakó szürke cirmos otthona marad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!