Hosszú távú konfliktus. Lavrov szerint Európa még legalább egy nemzedéken át nem lesz partnere Oroszországnak
Fotó: Orosz külügyminisztérium
Ukrajnának el kell ismernie a háború következtében a terepen kialakult realitásokat – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.
2024. május 20., 11:452024. május 20., 11:45
„Itt az ideje, hogy a kijevi rezsim elismerje a terepen kialakult realitásokat. Remélem, hogy ezt a sokszor elismételt üzenetet felfogják, és hogy a Nyugat felismeri, ideje felhagynia Ukrajna feláldozásával a teljesen kilátástalan céljai érdekében” – mondta.
A tárcavezető az orosz a kül- és védelempolitikai tanács hétvégi, 32. közgyűlésén a Svájcban Ukrajnáról megtartandó konferencia szervezőiről szólva kijelentette: „egyszerűen csak csodálkozva figyeljük ezeket az erőfeszítéseket, azt, hogy egyébként felnőtt emberek miként foglalkoznak nyilvánvalóan értelmetlen dolgokkal, amelyek teljesen kilátástalanok”.
Úgy vélekedett, ezt a fórum részvevői nem értik.
– tette hozzá az MTI szerint.
Leszögezte, hogy
„Ezt a világon gyakorlatilag minden külföldi kolléga megérti, akivel kommunikálnunk kell” – mondta.
Meglátása szerint az, hogy a Nyugat fokozza a nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajnába szállítását, annak a megnyilvánulása, hogy nem áll készen a komoly tárgyalásra az ügyben. „Ez azt jelenti, hogy a viszonyoknak a harctéren való tisztázása mellett döntöttek” – fogalmazott Lavrov.
Egyetértett azzal a tézissel, hogy Európa még legalább egy nemzedéken át nem lesz partnere Oroszországnak. A miniszter szerint
Kifogásolta az oroszellenes retorika terén egyes európai szomszédok által tanúsított „különös buzgalmat”.
Az orosz külügyminiszter szerint a nyugati országok arra irányuló „forgatókönyveket gyakorolnak”, hogy kárt okozzanak Oroszországnak az ukrajnai fegyverszállításokkal, a hadiipari beruházásokkal és a gazdaság katonai üzemmódba állításával. Nehezményezte, hogy egyesek Oroszország feldarabolásáról fantáziálnak.
Hangsúlyozta, hogy
Hangot adott álláspontjának, miszerint a nyugati országok „a képzeletbeli orosz fenyegetés mítoszát” a fegyverkezési verseny fokozására és arra használják fel, hogy kialakítsák egy „nukleáris komponenssel rendelkező európai katonai szövetség” körvonalait.
Úgy vélekedett, az orosz félnek ezzel kapcsolatban el kell gondolkodnia azon, hogyan kellene megszerveznie a biztonságát.
Beszámolt arról is, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök a minapi pekingi csúcstalálkozón megvitatta Kínának a globális biztonsággal kapcsolatos kezdeményezését. „Nagyszerű logikát látunk abban, hogy a globális biztonság garantálása gondolatának gyakorlati előmozdítása az eurázsiai biztonság alapjainak kialakításával kezdődne, mindenféle észak-atlanti lerakódás nélkül” – mondta.
Emlékeztetett rá, hogy Putyin és Hszi szerint a kétoldalú kapcsolatok „olyan szorosak, olyan barátiak, hogy minőségben felülmúlják a múlt klasszikus szövetségeit”.
A Rosszija 1-nek nyilatkozva Lavrov kommentálta Rishi Sunak brit miniszterelnöknek azt az állítását, amely szerint Oroszország az európai gázszállítások leállítását „kezdeményezte”, veszélyeztetve ezzel a szigetország energiabiztonságát.
„Nemcsak Sunak brit miniszterelnök mondott ilyet, hanem (Olaf) Scholz német kancellár is, akinek a szájából ez fantazmagórikusnak hangzik. Neki az amerikaiak felrobbantották az Északi Áramlat vezetékeket, amelyek Németország további jólétét lettek volna hivatottak biztosítani. Hogy mi történik most a német gazdasággal, azt mindannyian tudják” – fogalmazott Lavrov.
– nyilatkozott az orosz tárcavezető.
Többen meghaltak a Harkiv régiót ért orosz csapásokban
Legalább tizenegy halálos áldozatuk és harminchat sebesültjük van a Harkiv régiót ért orosz rakétacsapásoknak – közölték a helyi hatóságok vasárnap.
A harkivi főügyész hivatala szerint a megyeszékhely, Harkiv városának északnyugati Mala Danylivka kerületét ért támadások következtében hatan életüket vesztették és huszonheten megsebesültek. Az első csapást követően húsz perccel egy második is érte a területet. Ihor Terehov polgármester a Telegram-oldalán azt írta, hogy a rakéták egy szabadidős központba csapódtak.
Oleh Szinyehubov, Harkiv régió kormányzója pedig további öt halottról és kilenc sebesültről számolt be Kupjanszk térségében található két faluból, amelyeket rakéta-sorozatvetőkkel lőttek az orosz csapatok.
A vasárnapi rakétacsapások nyomán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újabb légvédelmi eszközöket követelt nyugati szövetségeseitől Harkiv és más városok védelmére. „Két Patriot Harkiv számára alapvető különbséget jelentene” – hangsúlyozta az amerikai gyártmányú légvédelmi fegyverrendszerre utalva.
Egyes európai országok azt szeretnék, ha Donald Trump elnök amerikai vadászgépeket telepítene Romániába az Egyesült Államok által az ukrajnai háború befejezésére nyújtott biztonsági garanciák részeként a brit The Times információi szerint.
Szükség esetén Magyarország örömmel biztosít helyszínt az ukrajnai béketárgyalásokhoz – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Washingtonban már több mint félezer embert tartóztattak le az augusztus első felében, a Donald Trump amerikai elnök által elrendelt közbiztonsági intézkedéssorozat keretében – közölte a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója szerdán.
Az orosz–ukrán konfliktus mielőbbi befejezését sürgette Sulyok Tamás köztársasági elnök a Munkácsot ért orosz rakétatámadás után, mély együttérzését fejezve ki a sérülteknek.
Izrael megkezdte a Gázaváros ellen tervezett hadműveletének első lépéseit – jelentette be szerdán Efi Defrin, az izraeli hadsereg (IDF) katonai szóvivője újságíróknak nyilatkozva.
Oroszország nem tudja elfogadni, hogy a kollektív biztonság kérdéseiről nélküle döntsenek – állapította meg Szergej Lavrov külügyminiszter újságíróknak szerdán Moszkvában.
Nem közpénzből, hanem szponzorok által biztosított összegekből finanszírozzák a Global Security Innovative Strategies nevű amerikai céget, amelynek feladata az, hogy Románia amerikai vízummentességi programba való bekerüléséért lobbizzon.
Farkas Bertalan és Kapu Tibor kutatóűrhajósok vehették át a Magyar Szent István Rend kitüntetést az augusztus 20-i állami ünnepen Sulyok Tamás köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.
Sok helyszín szerepel a lehetőségek között Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett találkozójának megtartására – jelentette ki Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára kedden az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján.
Katonai tiszteletadás mellett, Sulyok Tamás köztársasági elnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen, szerda reggel a Parlament előtti Kossuth Lajos téren.
szóljon hozzá!