Fotó: Orosz külügyminisztérium
Nyugati országok magas rangú képviselői megpróbáltak „nem nyilvános” kapcsolatot létesíteni Moszkvával Ukrajna ügyében, annak ellenére, hogy ígéretet tettek arra, hogy Kijev nélkül nem tárgyalnak a konfliktusról – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Moszkvában.
2023. december 16., 10:592023. december 16., 10:59
2023. december 16., 11:292023. december 16., 11:29
„Nincs jogom neveket mondani, de a nyugati országok egy sor magas rangú, nagyon ismert vezetője (tett így). Beleértve egy nagyon ismert nyugati ország bizonyos vezetőjét, aki többször, különböző csatornákon keresztül (…) küldött olyan jelzéseket, hogy miért ne találkozzunk és beszéljünk arról, hogy mi legyen Ukrajnával és az európai biztonsággal” – mondta a miniszter.
Hozzáfűzte, hogy a szóban forgó politikus az elmúlt fél év alatt háromszor próbált három különböző csatornán keresztül erre vonatkozó jeleket küldeni, holott lenne lehetősége a közvetlen kapcsolatfelvételre „a moszkvai kollégájával”.
Lavrov szerint
Vlagyimir Putyin elnököt idézve a miniszter kijelentette: a tárgyalások ellenzőinek meg kell érteniük, hogy a tárgyalások feltételei annál nehezebbek lesznek, „minél tovább kényszerítik (az ukrán államfőt, Volodimir) Zelenszkijt a háborúra”.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország sohasem zárkózott el a párbeszédtől, és a
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak elmondta: a Kreml szoros figyelemmel kíséri az EU terveit, hogy tárgyalásokat kezdjen Ukrajna és Moldova csatlakozásáról, bár ezek évekig is elhúzódhatnak.
„Az EU-nak mindig is meglehetősen szigorú kritériumai voltak a csatlakozásra, és jelenleg nyilvánvaló, hogy sem Ukrajna, sem Moldova nem felel meg ezeknek. Az EU már most sem a legjobb időket éli történelmében, sem az unió működése, sem a gazdaság szempontjából” – mondta.
„Az EU-nak az a vágya, hogy ilyen módon mutassa ki támogatását ezeknek az országoknak, de természetesen az ilyen új tagok valójában destabilizálhatják az EU-t” – vélekedett.
Peszkov szerint a döntés, hogy Georgia EU-tagjelölti státust kapott, „Oroszország bosszantására” irányuló kísérlet.
„Ez természetesen mind Georgiának, mind Ukrajnának, mind Moldovának abszolút szuverén ügye. De ennek a döntésnek az átpolitizált jellege azonnal látható” – tette hozzá.
A magyar kormányfőnek az uniós csúccsal kapcsolatos kijelentéseire reagálva kijelentette: „Nem a mi dolgunk ezt kommentálni. Magyarország is egy szuverén ország, Magyarországnak is megvannak a saját érdekei. Magyarország egyébként sok más európai országgal ellentétben elég határozottan védi az érdekeit, ami egyébként imponál nekünk” – mondta Peszkov.
Emlékeztetett Vlagyimir Putyin elnöknek a csütörtöki évértékelő sajtóértekezleten elmondott szavaira, miszerint
„Ők egyáltalán nem oroszbarátok, csak öntudatosak, elég függetlenek ahhoz, hogy kiálljanak a saját érdekeik mellett. És ez valószínűleg az EU dolga, Magyarországnak az Európai Bizottsággal való kapcsolata nem a mi dolgunk” – tette hozzá a szóvivő, hozzátéve, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a médiában megjelent beszámolókat az EU döntéshozatali gyakorlatáról.
Sajnálatosnak nevezte, hogy Finnország, amelyet „senki nem fenyegetett”, és amellyel Oroszországnak kiváló kapcsolatai voltak, védelmi megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal. Azt mondta, hogy ez a lépés minden bizonnyal megnöveli a feszültséget Moszkva és Helsinki között. Kijelentette, hogy Finnország NATO-tagsága az orosz fél számára „nyilvánvalóan fenyegetést fog jelenteni”.
Újabb orosz dróntámadások Ukrajna ellen
Oroszország pénteken este 31 Sahíd drónnal támadta Ukrajnát, amelyeket három irányból – Primorszk-Ahtarszk, Sescsa és Kurszk – indítottak – jelentette szombat reggel az ukrán légierő.
„A harci műveletek eredményeként 30 Sahídot semmisítettek meg Dnyipro, Kijev, Vinnicja, Csernyihiv, Szumi, Poltava, Cserkaszi, Herszon, Zaporizzsja, Mikolajiv és Hmelnickij régiókban” – áll a légierő Telegram-üzenetében.
Közben az orosz erők folytatták a támadó hadműveleteket Kupjanszk közelében, északkeletre és Bahmut közelében, Avgyijivka közelében, Donyeck városától nyugatra és délnyugatra, a Donyecki és Zaporizzsjai régió határvidékén, valamint a nyugati Zaporizzsjai régióban, és több területen előrehaladást értek el – közölte az Institute for the Study of War.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
Emberek nagyobb csoportjába hajtott egy férfi gépkocsijával szombatra virradóra az észak-franciaországi Évreux város központjában, hatósági közlés szerint egy ember meghalt, öten megsérültek.
Agyonlőtték Andrij Parubijt, az ukrán parlament volt házelnökét Lvivben szombaton – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján.
Az UIPM végrehajtó bizottsága a következő évek kiemelkedő versenyeiről határozott vilniusi ülésén. Budapest 2027-ben a vb mellett a világkupa-döntőt is megrendezi, 2028-ban pedig a vk-sorozat második állomására kerül sor a magyar fővárosban.
Az izraeli hadsereg közleményben tudatta, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) és a Sin Bét hírszerzés egy gázai hadművelet során megtalálta a magyar állampolgárságú túsz, Ilan Weisz holttestét, amelyet visszaszállítottak Izraelbe, a családjához.
Donald Trump amerikai elnök ,,nem örült”, de ,,nem lepődött meg” az Ukrajna, elsősorban Kijev ellen végrehajtott legutóbbi orosz dróntámadáson.
Újraindul a kőolajtranzit a Barátság kőolajvezetéken Szlovákiába – jelentette be Denisa Saková szlovák gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes csütörtökön a közösségi médiában. Kijev és Budapest között diplomáciai csörte alakult ki.
A Barátság kőolajvezeték elleni legutóbbi súlyos légicsapás támadás volt Magyarország szuverenitása ellen, ezért a kormány kitiltja az azt végrehajtó ukrán katonai egység parancsnokát hazánkból, s egyben a schengeni övezetből.
Kína szeptember 3-án tartja a Győzelem Napja parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának 80. évfordulóját és a második világháború háború végét jelzi. Az esemény hatalmas diplomáciai jelentőséggel bírhat.
Oroszország nagyszabású támadást indított Kijev ellen, amelynek következtében legalább négy ember meghalt és húsz megsebesült.
szóljon hozzá!