Lavrov: Moszkva az orosz kultúrát akarja megvédeni Ukrajnában, és a „biztonsági fenyegetések” ellen küzd

„Ami az egyezség ránk eső részét illeti, úgy igen, látjuk a főtitkár és kollégái igyekezetét, de eredmények gyakorlatilag nincsenek. Hacsak nem vesszük eredménynek azt a felpezsdült reményt, hogy a nélkülözhetetlen áruk világpiacokra történő rendes szállítása helyett, kézi vezérléssel minden egyes alkalommal kérlelni kell az amerikai és európai kikötőket, bankokat, biztosítókat és más szervezeteket, hogy szíveskedjenek jóindulatukat kinyilvánítani” – nehezményezte Lavrov.

Kifogásolta azt is, hogy az orosz mezőgazdasági export túlnyomó részét lebonyolító Rosszelhozbank továbbra is ki van zárva a SWIFT nemzetközi fizetési hálózatból, „és senki sem szándékozik visszacsatlakoztatni oda”.

Beszélt arról is, hogy Guterres hétfőn este ismertetett, gabonaszállítási megállapodással kapcsolatos üzenetét Vlagyimir Putyin orosz elnöknek még át kell adnia.

Az ukrajnai konfliktus kapcsán az orosz diplomácia vezetője arról beszélt, hogy Moszkva egyik célja, hogy megvédje az ottani orosz kultúra képviselőit, ideértve az ortodox hívőket is a hátrányos megkülönböztetéstől, üldöztetéstől, illetve megsemmisüléstől.

Mindemellett skizofrén gondolkodásmódnak nevezte azokat a nyugati nyilatkozatokat, miszerint a tárgyalások Moszkva és Kijev között csak egy ukrán offenzíva nyomán lehetségesek.

„Mi azt akarjuk, hogy Ukrajna területéről ne érjenek biztonsági fenyegetések, amelyek hosszú-hosszú évek során gyűltek ott, különösen a 2014. februári államcsínyt követően”

– emelte ki az orosz külügyminiszter.

Az orosz-amerikai fogolycserékre kitérve Lavrov felidézte, hogy Putyin és Joe Biden amerikai elnök 2021 júniusában genfi találkozójuk alkalmával egy külön csatorna létrehozásáról állapodtak meg az ilyen jellegű kérdések megvitatására. Hozzátette, hogy jelenleg mintegy hatvan orosz állampolgár raboskodik amerikai börtönökben, többségük „kétes vádak alapján”.

Evan Gershkovich, a The Wall Street Journal kémkedés vádjával március 29-én, Jekatyerinburgban őrizetbe vett újságírója ügyét firtató újságírói kérdésekre Lavrov azzal felelt, hogy nem vesz részt semmilyen, lehetséges fogolycserékről szóló tárgyalásokban.

Eközben John Kirby, a Fehér Ház stratégiai kommunikációs koordinátora nyilatkozta egy, az Amerika Hangjának adott interjúban arról beszélt: az orosz megszálló hadsereg a közeljövőben újabb támadási kísérletet tehet Ukrajnában.

Szerinte

az oroszok az időjárási viszonyok javulására várnak, hogy megtámadják az ukrán fegyveres erők állásait a front egyes területein.

Erre várhatóan a következő hetekben kerül sor.

„Tudjuk, hogy tavasszal, amikor javul az időjárás – és már kezd javulni –, arra számíthatunk, hogy az oroszok bizonyos területeken támadni akarnak majd. Nem tudjuk pontosan, hogy hol és hogyan fogják ezt megtenni, de a lehető legjobbat szeretnénk nyújtani az ukránoknak” – mondta Kirby.

Mindeközben a TASZSZ orosz hírügynökség kedden a biztonsági szolgálatokra hivatkozva azt jelentette, hogy

találtak három lezuhant, kamerával felszerelt, azonosítatlan kvadkoptert Moszkva megye különböző területein.

Az egyikre Noginszk városhoz közel találtak rá hétfőn, négy kilométerre attól a helytől, ahol egy nappal korábban találtak egy „robbanóanyaggal felszerelt, lezuhant ukrán drónt”. A TASZSZ szerint a robbanóanyagot szállító drón, amelyet Ukrajnában gyártottak, 900 kilométert képes repülni.

A másik két, kamerás drónt a régió más területein találták meg. Mind a három kvadkoptert törvényszéki vizsgálatra küldték.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve az ukrán fegyveres erőknek az előző egy nap alatt elszenvedett emberveszteségét 645 főben adta meg, és közülük – mint mondta – elérhette a 360-at azoknak a katonáknak és „zsoldosoknak” a száma, akik a Donyeck körzetében folyó harcokban estek el.

Az ehhez a fontszakaszhoz tartozó

Bahmutban az orosz rohamegységek a légideszant erők, valamint a tüzérség és a légerő támogatásával „folytatták az ellenség elpusztítását célzó aktív tevékenységüket”.

A tábornok szerint az orosz erők nagymennyiségű haditechnikai eszköz és fegyverzet mellett megsemmisítettek egy Sz-300-as légvédelmi rendszert és egy lőszerraktárt is. Az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek kedden a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében szintén azt közölte, hogy

a legádázabb harcok változatlanul Bahmut és Marjinka településeknél folytak kedden.

A beszámolóban a kijevi katonai vezetés kiemelte, hogy a nap folyamán az orosz erők két rakétacsapást mértek Sz-300-as légvédelmi rendszerrel a Harkiv megyei Kupjanszk város központjára, valamint hat légicsapást és több mint tíz, sorozatvetős rakétatámadást más célpontokra.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegramon arról tájékoztatott, hogy

a Kupjanszkban eltalált helytörténeti múzeum romjai alól ki tudták emelni egy nő holttestét.

Rajta kívül egy másik ember is életét vesztette ott, valamint tízen megsebesültek. A vezérkar hangsúlyozta, hogy a megsemmisített múzeumépület környékén egyetlen katonai létesítmény sincs.
A kijevi katonai vezetés jelentése szerint az orosz hadsereg változatlanul Bahmut, Marjinka és Avgyijivka településekre koncentrál a támadásban, de az ukrán erők kedden visszavertek 36 ellenséges támadást a frontnak eme szakaszain.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek adott interjújában katonai szempontból

azzal magyarázta Bahmut megtartásának fontosságát, hogy az orosz csapatok ne támadhassák oldalba vagy hátba az ukrán csapatokat a Luhanszk megyei Liszicsanszk, valamint Donyeck város felől.

A vezérkar jelentésében kitért még arra, hogy az ukrán légierő kedden öt csapást mért orosz katonai összpontosulásokra és egyet egy légvédelmi rendszerre, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig eltaláltak egy orosz légvédelmi rakétarendszert és egy radarállomást.