Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Moszkva ellenintézkedéseket hozhat az Európai Unió militarizálódása esetén – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken újságíróknak.
2025. március 07., 15:142025. március 07., 15:14
„Ez a militarizálódás alapvetően az Oroszországi Föderáció ellen megy végbe. Ez természetesen potenciálisan mély aggodalmunk tárgya lehet, és arra figyelmeztet, hogy szükség lesz megfelelő ellenintézkedések megtételére biztonságunk garantálása érdekében” – hangoztatta, amikor az Európai Uniónak a hadiipari komplexum fejlesztésére irányuló terveiről kérdezték.
Peszkov rámutatott, hogy az EU ma Oroszországot fő ellenfeleként pozícionálja.
Az Európai Bizottság védelmi csomagra vonatkozó javaslata alapján a tagállamok dönthetnek arról, hogy az uniós kohéziós forrásokat a védelmi kiadások növelésére fordítják – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben kedden.
Hangot adott álláspontjának, miszerint Európa militarizálásának témája nem cseng egybe az ukrajnai konfliktus békés megoldására irányuló erőfeszítésekkel. A szóvivő szerint az európai nukleáris arzenálokat nem lehet figyelmen kívül hagyni az esetleges leszerelési tárgyalások során, a rájuk irányuló figyelem Emmanuel Macron francia elnök konfrontatív kijelentései miatt nőtt meg.
Közölte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok között eddig nem folytak konkrét fegyverzetellenőrzési tárgyalások, és abban sincs egyetértés, hogy ezek mikor és hol kezdődhetnek meg. Hozzátette, hogy Peking álláspontja a fegyverzetellenőrzési kérdésekben még nem ismeretes.
Marcel Ciolacu miniszterelnök egyetért a fegyverkezésre költött összegek növelésével, de csak azzal a feltétellel, hogy a pénz a román védelmi iparba kerül.
hanem a „különleges hadművelet” keretében tett lépés volt. Emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök szerint az 2022 tavaszán elért orosz-ukrán isztambuli megállapodás lehet egy békeszerződés alapja, és Moszkva már Washingtonból is hallott ilyen nyilatkozatot.
„Előnyösebbnek tartjuk céljainkat politikai és diplomáciai módszerekkel elérni. De olyan körülmények között, amikor Ukrajna elutasítja a párbeszédet, amikor jogilag megtiltja magának az ilyen párbeszédet, folytatjuk a különleges hadműveletet érdekeink biztosítása érdekében” – fogalmazott a Kreml szóvivője.
Oroszország csütörtökön kizárta annak lehetőségét, hogy az európai országok békefenntartó erőket küldjenek Ukrajnába, és fenyegetésként értékelte Emmanuel Macron francia elnök erre vonatkozó felvetését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump azt fontolgatja, hogy kivonja az amerikai csapatok egy részét Németországból, és átcsoportosítja őket Kelet-Európába – írja a The Telegraph saját értesülésekre hivatkozva.
Ferenc pápa állapota az utóbbi két napban stabil maradt, csekély javulást tapasztaltak az orvosok – közölte a Szentszék az egyházfőt a Gemelli-klinikán kezelő szakemberek véleménye alapján szombat este.
Izrael és a Hamász szombaton jelezte, hogy a tűzszüneti tárgyalások következő szakaszára készülnek, miközben a közvetítők folytatták a januárban kezdődött, törékeny, 42 napos tűzszünet meghosszabbításáról szóló tárgyalásokat.
Legalább 25 ember halt meg Ukrajnában az orosz csapások legújabb hullámában – közölték ukrán tisztségviselők, miközben a konfliktus nem mutatja az enyhülés jeleit.
Ferenc pápa immár három hete kórházban van, és továbbra is küzd a kettős tüdőgyulladás következményeivel.
Az Európai Unió bosznia-hercegovinai békefenntartó missziója, az EUFOR Althea megerősítette, hogy ideiglenesen megnöveli katonai erőit az országban az ott élő állampolgárok biztonságának érdekében.
Az orosz erők visszafoglaltak három falut, Viktorovkát, Nikolajevkát és Sztaraja Szorocsinát a behatoló ukrán hadseregtől a délnyugat-oroszországi Kurszki területen – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium.
A zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából folyósított hitelt Ukrajnának hadianyagok beszerzésére a brit kormány.
Támogatásukról biztosították szombaton a Gázai övezet újjáépítését célzó, 53 milliárd dolláros arab tervet Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság külügyminiszterei.
Harminc évvel a Pekingi Nyilatkozat megszületése után még mindig 122 millió lány nem jár iskolába – áll az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!