2008. június 13., 00:002008. június 13., 00:00
és felvetette, hogy Joachim Rücker, az UNMIK vezetője távozzon posztjáról. Moszkvát aggasztja, hogy Rücker a hírek szerint lépéseket tesz a misszió tevékenységének szűkítésére, és nem lenne Oroszország ellenére, ha leváltanák. Andrej Nyesztyerenko, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön rámutatott: „Nyilvánvaló, hogy az UNMIK-missziót érintő bármiféle lépés vagy a koszovói nemzetközi jelenlét átalakítása csakis az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése alapján lehetséges. Információink szerint Rücker semmiféle utasítást nem kapott.”
Az UNMIK irányítja a balkáni országot azóta, hogy lezárult az 1998–99-es konfliktus Szlobodan Milosevics egykori szerb elnök tekintélyuralmi rendszere és a koszovói albán szakadárok között. Azt követően azonban, hogy februárban Koszovó levált Szerbiáról, az Európai Unió elindította EULEX elnevezésű misszióját, koszovói rendőri-igazságügyi küldetését. Az eredeti tervek szerint a koszovói alkotmány hatálybalépésével egy időben az uniós jogérvényesítők átvették volna a nemzetközi felügyeletet. Az EULEX-misszió kiterjesztése Koszovó egész területére azonban megakadt 300 európai uniós szakértő helyszínre küldése után. Oroszország és Szerbia határozottan ellenzi, hogy Koszovó irányítása az ENSZ-től átkerüljön az EU hatáskörébe. Thaci csütörtöki sajtónyilatkozata szerint június 15-étől a koszovói intézmények az alkotmánnyal összhangban működnek majd. Elvben a koszovói alkotmány hatálybalépését követően az ENSZ az UNMIK jogkörének nagy részét a pristinai kormányra ruházza át. Időközben a NATO-országok védelmi miniszterei megállapodtak abban, hogy segítséget nyújtanak a csupán könnyűfegyverekkel ellátott, 2500 fős Koszovói Biztonsági Erő létrehozásához, és részt vesznek annak kiképzésében. A egységek polgári felügyelet alatt állnak majd.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.