Románia eddigi elutasító álláspontjának felülvizsgálatára, Koszovó független államként való elismerésének lehetőségére utaló kijelentést tett albániai látogatása során Victor Ponta miniszterelnök – közölték csütörtökön a román lapok.
2015. május 28., 16:042015. május 28., 16:04
Az Evenimentul Zilei a pristinai Epoka e Re című lap beszámolója alapján idézte Pontát, aki állítólag a Koszovó és Szerbia közötti párbeszéd előrelépéseire hivatkozva utalt arra, hogy a Koszovóval kapcsolatos román álláspont is változhat.
„Románia 2008-ban úgy döntött, hogy nem ismeri el Koszovót. Ennek ellenére azóta sok minden változott. Változtak a kormányok, és nem kizárt, hogy új döntés születik Koszovó elismerésével kapcsolatban” – mondta albániai látogatásán kedden Victor Ponta román államfő.
A tiranai regionális csúcstalálkozón elhangzott kijelentésről a România Liberă című lap azzal a megjegyzéssel számolt be, hogy Ponta ezzel az állásfoglalással megelőzte az államfőt egy fontos diplomáciai kérdésben, holott a román alkotmány szerint az ország külpolitikáját a köztársasági elnök irányítja.
Románia egyike annak az öt uniós országnak, amely – az Európai Parlament 2013-ban megszavazott felszólítása ellenére – nem ismerte el a korábbi szerbiai tartomány függetlenségét.
A függetlenségét 2008 februárjában kikiáltó Koszovó döntését követően a román parlament szinte azonnal határozatot fogadott el arról, hogy nem ismeri el Koszovót önálló államként. A dokumentumot csak az RMDSZ törvényhozói nem szavazták meg, hangos nemtetszést váltva ki a román honatyák részéről. Bukarest nemzetbiztonsági kockázatként tekintett az új balkáni állam nemzetközi elismerésére, attól tartva, hogy az radikalizálhatja az erdélyi magyarságot.
Az Európai Unió átutal pénteken másfél milliárd eurót Ukrajnának a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből, védelmi és újjáépítési célokra – jelentette be az Európai Bizottság.
További négy rendőrt hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség az ártándi határrendészek vesztegetési ügyében – tájékoztatta a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-t.
Néhány órával a párizsi olimpia megnyitója előtt ismeretlenek több helyszínen is gyújtogattak a francia gyorsvasút-hálózaton.
Helyi lakosok robbanásokat hallottak, ezt követően tüzet jelentettek a megszállt Krím nyugati részén, Novofedorivka városában lévő Szaki katonai repülőtéren – jelentette a Krími szél Telegram-csatorna péntekre virradóra.
A gázai tűzszüneti tárgyalások felgyorsításáról, a túszok kiszabadításáról és a konfliktus kiszélesedésének megelőzéséről tárgyalt Joe Biden amerikai elnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Fehér Házban csütörtökön.
Hollandia és Dánia a nyár végéig 14 felújított Leopard 2A4 típusú harckocsit küld Ukrajnának – jelentette be a holland védelmi minisztérium csütörtökön.
Kína megerősítette, hogy nem fog fegyvereket szállítani Oroszországnak – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda esti beszédében.
Amerika és Izrael összetartását, és a katonai segítség felgyorsítását sürgette Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az amerikai kongresszus két házának tagjai előtt mondott beszédében szerdán.
A generációváltás szükségességével magyarázta visszalépését az elnökjelöltségtől Joe Biden amerikai elnök a nemzethez intézett szerdai beszédében.
Kijev és Chișinău arról tárgyal, hogy Moldova hazaküldje azokat az országban tartózkodó ukrán állampolgárokat, akik a katonai behívó elől menekültek oda – közölte Marko Sevcsenko ukrán nagykövet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!