Fotó: World Economic Forum
Vlagyimir Putyin orosz elnök számára még az elődjeinél is fontosabb, hogy egyenrangú hatalomként kezeljék, és Ukrajna pedig azért kulcskérdés, mert Oroszország számára az egykori Szovjetunió 1989-es felbomlása stratégiai katasztrófa, és nem tudja elfogadni, hogy a Berlin és Oroszország közti terület egésze a NATO része lett – fogalmazott Henry Kissinger, az Egyesült Államok 99 éves volt külügyminisztere a Der Spiegel című német hetilapnak adott interjúban, amelyben a többi között az ukrajnai háborúról és a Közel-Keletről is szó esett.
2022. július 17., 09:172022. július 17., 09:17
Kissinger – aki Richard Nixon republikánus elnök külügyminisztere volt – kifejtette: a mai napig számos politikus fordul hozzá tanácsért, s már számos kötete jelent meg történelmi-politikai témában. Legutóbbi kötete hat politikai szereplő arculatát és különböző metódusait mutatja be. A Der Spiegel újságírójának kérdésére hangsúlyozta, hogy ezek nem „követendő példák”.
„Nem receptkönyvet írtam a nemzetközi kapcsolatokhoz” – fogalmazott Kissinger. Hozzátette: minden krízishelyzet más, hiszen minden országnak más történelme van. „A világban mindig van konfliktus, ez nem újdonság, de mindig lehet tanulni mások helyzetéből.”
Hruscsov ugyanis – így Kissinger – arra vágyott, hogy figyeljenek rá és őt egyenrangú félként, országát pedig egyenrangú nagyhatalomként kezeljék. Putyin azonban, Kissinger szerint, „kevésbé impulzív, mint Hruscsov volt, de sokkal sértődöttebb és kimértebb”.
A kérdésre, miszerint – filozófiailag is, de leginkább Ukrajnára vonatkozóan – jobbnak látja-e az erőviszonyok stabilitását szem előtt tartani a „normatív erkölcsi alapelvekkel” szemben,
Ez azt jelenti, hogy a megtámadott ország a területének 93 százalékát megőrzi, ami jelzi, hogy az ország elleni agresszió nem volt sikeres. A maradék hét százalék tárgyalási alap, s Ukrajna esetében ezt a február 24-ei frontvonal állapotához kellene mérni: eszerint a keleti-ukrajnai Donyec-medence és a Krím-félsziget képezné az egyeztetések tárgyát.
Ezeken a területeken ugyan kérdéses volna a tűzszünet megvalósíthatósága, fogalmazott Kissinger, ám emlékeztetett arra, hogy Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij is hasonlóan gondolkodott a háború kimeneteléről. A The Financial Times brit napilapnak nyilatkozva az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy a status quo visszanyerése „hatalmas győzelem” lenne Ukrajna számára, s diplomáciai eszközökkel harcolnának tovább a kérdéses térségekért.
Henry Kissinger méltatta a szuverenitás fontosságát is, amely szerinte az ukrajnai a háborúban is jól érzékelhető,
Mint fogalmazott, a szuverenitás eszméjén alapultak az európai nemzetközi viszonyok is, és ebből fejlődött ki a nemzetközi jog legalitása. De aláhúzta azt is, hogy a jelenlegi helyzetben a szuverenitás alapelve „mindent elsöprővé” vált. „Ez pedig már csak a kulturális különbségek miatt is problémás lehet, hiszen a jelenlegi helyzetben is látható, hogy nem csak a világban, de régiónként is eltérő hierarchikus értékrendek léteznek” – fogalmazott.
miszerint „Putyin nem maradhat hatalmon”. Kissinger szerint ez „nem volt körültekintő mondat”.
Ugyanígy aggasztja őt Irán nukleáris fegyverkezési programja is. A kérdésre, miszerint tart-e attól, hogy a Közel-Keleten nukleáris fegyverkezési verseny alakul ki, Kissinger azt felelte: ő attól tart, hogy be is vetik azokat.
„Amint Irán nukleáris hatalommá válik, az olyan országok, mint Egyiptom vagy Törökország, úgy érezhetik majd, hogy követniük kell Teherán példáját. Tekintve a térség országainak egymás közti kapcsolatait, valamint közös kapcsolataikat Izraellel, a helyzet még bizonytalanabbá válhat” – fogalmazott.
Biden egyébként a szombaton Szaúd-Arábiában, a közel-keleti országokkal tartott tárgyalásain kijelentette, hogy az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy megakadályozza Irán nukleáris hatalommá válását.
Kissinger a fennálló ukrán–orosz konfliktushoz kapcsolódóan kijelentette, hogy támogatja ugyan a NATO és az Egyesült Államok orosz agresszió letörésére irányuló törekvéseit, s megérti, hogy Ukrajna további kisegítést és eligazítást kér, de bárhogyan is alakuljon az ukrajnai helyzet, Oroszoroszág és Európa viszonyát is rendezni kell. Hangsúlyozta: különösen fontosnak tartja, hogy Ukrajnában visszaálljon a háború előtti rend. Az erőviszonyok egyensúlyának jelenleg megborulása szerinte nem csak lokális, hanem globális problémává „nőtte ki” magát, és kérdésessé vált, hogy Oroszország képes lesz-e koherens kapcsolatot fenntartani Európával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Ukrajnát támadó orosz hadsereg az elmúlt 24 órában rakétacsapást mért Dnyipróra, Zsitomir megyében pedig egy többszintes lakóházba csapódott egy drón.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem zárja ki bizonyos, Európában állomásozó amerikai csapatok kivonását, de utalt arra, hogy egy ilyen lépés a szélesebb körű kereskedelmi tárgyalások része lehetne – jelentette a PAP lengyel h&a
Az Egyesült Államok és Oroszország közölte, hogy előrelépést tettek diplomáciai képviseleteik munkájának normalizálása felé, az Egyesült Államok azonban kijelentette, hogy továbbra is aggódik a helyi személyzet alkalmazását tiltó orosz politika miatt.
Nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Vlagyimir Putyinra, hogy vessen véget a háborúnak, és fokoznunk kell támogatásunkat Ukrajnának, mind a harcban, mind a békéért folytatott erőfeszítésekben – jelentette ki John Healy brit védelmi miniszter.
Téves megközelítést választott Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter az ukrajnai ásványkincsekről szóló ukrán-amerikai megállapodáshoz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök véleménye szerint.
Adathalász e-mailekben küldött hamis banki adatokkal loptak el milliókat gyanútlan áldozataiktól egy romániai központtal működő bűnözői csoport előállított tagjai.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke és államfőjelöltje, George Simion elvesztette a chișinăui bíróságon az Anatol Șalaru volt moldovai védelmi miniszter ellen indított perét.
Letartóztattak egy 38 éves román állampolgárságú férfit a DHL birminghami raktáránál tavaly júliusban történt tűzesettel összefüggésben, amelyet feltehetően orosz gyújtószerkezet okozott – számolt be csütörtökön a PA Media és a dpa.
Az orosz hadsereg csütörtökön éjszaka 145 drónnal támadott célpontokat Ukrajnában; Mikolajivban és Kijevben a lelőtt drónok roncsai több civilt megsebesítettek és komoly károkat okoztak.
Jogerősen 7 év börtönbüntetésre ítélte Gyárfás Tamás korábbi médiavállalkozót, sportvezetőt és sportdiplomatát felbujtóként elkövetett emberölés bűntette miatt a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása miatt indult büntetőperben a Fővárosi Ítélőtábla.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!