2009. május 25., 13:232009. május 25., 13:23
Phenjan a KCNA hivatalos hírügynökség útján tudatta, hogy sikeres föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre, 2006 októbere óta másodszor, és három rövid hatótávolságú rakétát is tesztelt. A kísérleti atomrobbantás az észak-koreai védelmi képességek fokozását, a nukleáris elrettentő erő növelését célozta – tette hozzá a hírügynökség. A kísérleti atomrobbantás helyszínét nem hozták nyilvánosságra.
Észak-Korea moszkvai nagykövetségének egyik magas beosztású tisztségviselője később újabb atomkísérletekkel fenyegetőzött, ha az Egyesült Államok folytatja a megfélemlítés politikáját az országgal szemben.
Az orosz védelmi minisztérium különleges ellenőrző szolgálata szerint Észak-Koreában mintegy 10-20 kilotonnás föld alatti nukleáris robbanás történt közép-európai idő szerint hétfőn 2.54-kor. A 20 kilotonna a hirosimai atombombának megfelelő robbanóerő – állítják orosz szakértők.
A nemzetközi közösség – köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió – szinte egyöntetűen elítélte vagy aggodalomra okot adónak nevezte az észak-koreai kísérleteket. A nagyhatalmak közül mostanáig egyedül Kína – Észak-Korea legszorosabb szövetségese – nem nyilvánított véleményt.
Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZ nagykövete bejelentette: még a hétfői nap folyamán rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa az észak-koreai atomkísérlet ügyében.
Barack Obama amerikai elnök washingtoni közleményében hangsúlyozta: az észak-koreai nukleáris és rakétakísérletek a békét és a biztonságot fenyegetik, megsértették a nemzetközi jogot, ezért a nemzetközi közösségnek cselekednie kell.
A BT sürgős összehívását a japán kormány kérte, amely „elfogadhatatlan lépésnek” és az erre vonatkozó, 2006-ban hozott BT-határozat megsértésének nevezte az észak-koreai atomkísérletet. Dél-Korea szerint a kísérleti atomrobbantás „súlyos provokáció\" a tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozását célzó erőfeszítésekkel szemben. Szöul „kérni fogja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket”.
Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője megállapította, hogy a robbantással Phenjan megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1718. számú határozatát. Előzőleg „nagyon nyugtalanító hírnek” nevezte az észak-koreai atomrobbantásról szóló bejelentést Benita Ferrero-Waldner, az EU külkapcsolatokért felelős biztosa. Luc Chatel francia kormányszóvivő az Europe 1 francia rádiónak nyilatkozva leszögezte: Franciaország a legszigorúbb szankciókat követeli a BT-től Észak-Koreával szemben. Gordon Brown brit kormányfő figyelmeztette Észak-Koreát: ismét elszigetelődik a világtól, ha nem tanúsít felelősségteljes magatartást.
Oroszországot aggasztják az észak-koreai nukleáris kísérletről szóló hírek, de szükségesnek tartja azok további ellenőrzését – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Moszkvában egy magas rangú külügyi forrás elmondta: Oroszország a hisztéria elkerülésére kéri a nemzetközi közösséget. „Semmiképpen nem szabad megismételni az észak-koreai rakétafelbocsátáskor elkövetett hibákat, s meg kell őrizni a nyugalmat, bár a helyzet bonyolult” – ismerte el az illető.
Elemzők egyetértenek abban, hogy az újabb nukleáris kísérlet az eddiginél is mélyebb nemzetközi elszigeteltségbe taszíthatja Észak-Koreát, viszont növelheti Kim Dzsong Il észak-koreai vezető hazai népszerűségét. Amerikai megfigyelők szerint a mostani nukleáris és rakétakísérletek az észak-koreai belső utódlás előkészületeivel függ össze: a kényes időszakban el akarnak rettenteni minden külső beavatkozástól.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.