Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az ukrán hatóságok elrendelték csütörtökön a heves orosz tüzérségi csapások miatt a gyermekes családok kényszerevakuálását Harkiv megye több településéről.
2023. november 03., 08:392023. november 03., 08:39
2023. november 03., 08:402023. november 03., 08:40
Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az érintett hét településen – köztük az orosz erők által ostromlott Kupjanszkban – 275 gyermekről van tudomásuk.
Egy korábbi felhívásnak 89 gyerek, illetve családjaik tettek eleget, és menekültek biztonságosabb régiókba.
Szinyehubov hangsúlyozta, hogy a családoknak szállást biztosítanak, és nemzetközi segélyszervezetek támogatására is számíthatnak.
Egy hasonló kényszerintézkedést októberben a dél-ukrajnai Herszon frontvonalhoz közeli térségeiben is elrendeltek a Dnyipro folyó mentén. Az akkori hivatalos adatok szerint mintegy 800 gyermek volt érintett a kitelepítésben.
A frontvonal jelenleg mindössze hét kilométerre északkeletre húzódik Kupjanszktól.
Az orosz védelmi tárca közben atr tudatta, hogy kilenc, kopter típusú ukrán drónt fogott el az orosz légvédelem a Zaporizzsja megyei Enerhodar közelében.
„A kijevi rezsim folytatja a provokációkat, hogy ember okozta katasztrófával fenyegesse a zaporizzsjai atomerőművet és megzavarja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) munkatársainak váltását a zaporizzsjai atomerőműben” – közölte a tárca.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön kiadott állásfoglalása szerint
A NAÜ szakembereinek új csoportja csütörtökön váltotta fel az atomerőműben eddig dolgozó megfigyelőcsoportot. A zaporizzsjai atomerőmű Európa legnagyobb ilyen létesítménye, hat VVER-1000-es reaktorblokkja van.
Az erőmű tavaly szeptember 11. óta nem termel áramot. A NAÜ szakemberei 2022. szeptember 1. óta teljesítenek szolgálatot az atomerőműben, rendszeres váltásban. Az előző rotáció október 3-án történt.
Az orosz védelmi minisztérium hadijelentése szerint az orosz légvédelem a nap folyamán négy Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, három Neptun hajóelhárító-rakétát, HIMARS sorozatvetők nyolc rakétáját és 31 drónt lőtt le.
Az orosz védelmi tárcának az elmúlt napra vonatkozó összesítése szerint
A tájékoztatás a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy vezetésipontot, egy drónirányító központot, egy lőszerraktárt, egy Szu-7-es repülőgépet, kilenc harckocsit – köztük nyolcat a donyecki régió déli részén –, hat páncélozott harcjárművet, kilenc gyalogsági harcjárművet – köztük nyolc Bradleyt a donyecki frontszakaszon – négy lengyel Krab önjáró, valamint egy M777-es és két FH70-es tarackot.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy a konfliktus, ellentétben az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij véleményével, nem jutott holtpontra.
– jelentette ki Peszkov Zaluzsnijnak a The Economist című hetilapban megjelent cikkére reagálva.
„A kijevi rezsimnek már régen fel kellett volna ismernie, hogy még beszélni is abszurdum arról, hogy a harctéren (…) bármilyen kilátása lenne a győzelemre” – tette hozzá.
Zaluzsnij egyébként az interjúban gyakorlatilag elismerte az ukrán ellentámadás kudarcát, mint mondta, a tervek szerint már rég el kellett volna írni a Fekete-tengert, azonban ez nem sikerült, amiért a felelősséget is vállalta.
Mint kifejtette, a tervek szerint az offenzívának napi 28-30 kilométeres sebességgel kellett volna haladnia, ehelyett négy hónap alatt összesen 17 kilométernyit haladtak előre.
Ukrajna derűlátó az EU-csatlakozási tárgyalások közeli megkezdését illetően
Optimistának mondta magát csütörtökön az Európa jövőjéről Berlinben tartott konferencián Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió rövidesen megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.
„Optimisták vagyunk. Sok reformot hajtottunk végre és elfogadtuk a törvényeket, amelyek a Brüsszel által lefektetett ajánlások megvalósításához szükségesek” – mondta Dmitro Kuleba újságírók előtt.
Az Európai Bizottság a tervek szerint november 8-án teszi közzé a jelentését az Ukrajna, Moldova és Georgia által elért előrehaladásról, és foglal állást arról, hogy megkezdjék-e a csatlakozási tárgyalásokat, mielőtt a 27-ek megtárgyalják a kérdést a december 14-15-i brüsszeli csúcstalálkozón.
„Türelmetlenül várjuk a jelentés benyújtását, és van okom azt hinni, hogy a dokumentum megnyitja majd az utat az Európai Tanács döntése előtt a tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával és a többi országgal” – tette hozzá az ukrán külügyminiszter.
Az EU 2022 júniusában adta meg a tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának, Georgiától viszont megtagadta, további reformokat követelve Tbiliszitől.
A csatlakozások megkezdése feltételéül az Európai Bizottság hét kritériumot szabott meg Kijev számára, egyebek mellett az általános korrupció elleni harcot és igazságügyi reformok elfogadását.
Annalena Baerbock német külügyminiszter a konferencián közölte: bízik benne, hogy az EU a jövő havi csúcstalálkozón támogatja Ukrajna csatlakozási kérelmét.
Annalena Baerbock meghívására tizenhét uniós külügyminiszter, illetve külügyminisztériumi vezető van jelen Berlinben, hogy megvitassa az unió bővítését és reformját. Törökország szintén képviselteti magát a tanácskozáson.
Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
szóljon hozzá!