Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az ukrán hatóságok elrendelték csütörtökön a heves orosz tüzérségi csapások miatt a gyermekes családok kényszerevakuálását Harkiv megye több településéről.
2023. november 03., 08:392023. november 03., 08:39
2023. november 03., 08:402023. november 03., 08:40
Oleh Szinyehubov, a kelet-ukrajnai Harkiv megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az érintett hét településen – köztük az orosz erők által ostromlott Kupjanszkban – 275 gyermekről van tudomásuk.
Egy korábbi felhívásnak 89 gyerek, illetve családjaik tettek eleget, és menekültek biztonságosabb régiókba.
Szinyehubov hangsúlyozta, hogy a családoknak szállást biztosítanak, és nemzetközi segélyszervezetek támogatására is számíthatnak.
Egy hasonló kényszerintézkedést októberben a dél-ukrajnai Herszon frontvonalhoz közeli térségeiben is elrendeltek a Dnyipro folyó mentén. Az akkori hivatalos adatok szerint mintegy 800 gyermek volt érintett a kitelepítésben.
A frontvonal jelenleg mindössze hét kilométerre északkeletre húzódik Kupjanszktól.
Az orosz védelmi tárca közben atr tudatta, hogy kilenc, kopter típusú ukrán drónt fogott el az orosz légvédelem a Zaporizzsja megyei Enerhodar közelében.
„A kijevi rezsim folytatja a provokációkat, hogy ember okozta katasztrófával fenyegesse a zaporizzsjai atomerőművet és megzavarja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) munkatársainak váltását a zaporizzsjai atomerőműben” – közölte a tárca.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön kiadott állásfoglalása szerint
A NAÜ szakembereinek új csoportja csütörtökön váltotta fel az atomerőműben eddig dolgozó megfigyelőcsoportot. A zaporizzsjai atomerőmű Európa legnagyobb ilyen létesítménye, hat VVER-1000-es reaktorblokkja van.
Az erőmű tavaly szeptember 11. óta nem termel áramot. A NAÜ szakemberei 2022. szeptember 1. óta teljesítenek szolgálatot az atomerőműben, rendszeres váltásban. Az előző rotáció október 3-án történt.
Az orosz védelmi minisztérium hadijelentése szerint az orosz légvédelem a nap folyamán négy Storm Shadow manőverező robotrepülőgépet, három Neptun hajóelhárító-rakétát, HIMARS sorozatvetők nyolc rakétáját és 31 drónt lőtt le.
Az orosz védelmi tárcának az elmúlt napra vonatkozó összesítése szerint
A tájékoztatás a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy vezetésipontot, egy drónirányító központot, egy lőszerraktárt, egy Szu-7-es repülőgépet, kilenc harckocsit – köztük nyolcat a donyecki régió déli részén –, hat páncélozott harcjárművet, kilenc gyalogsági harcjárművet – köztük nyolc Bradleyt a donyecki frontszakaszon – négy lengyel Krab önjáró, valamint egy M777-es és két FH70-es tarackot.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak azt mondta, hogy a konfliktus, ellentétben az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnij véleményével, nem jutott holtpontra.
– jelentette ki Peszkov Zaluzsnijnak a The Economist című hetilapban megjelent cikkére reagálva.
„A kijevi rezsimnek már régen fel kellett volna ismernie, hogy még beszélni is abszurdum arról, hogy a harctéren (…) bármilyen kilátása lenne a győzelemre” – tette hozzá.
Zaluzsnij egyébként az interjúban gyakorlatilag elismerte az ukrán ellentámadás kudarcát, mint mondta, a tervek szerint már rég el kellett volna írni a Fekete-tengert, azonban ez nem sikerült, amiért a felelősséget is vállalta.
Mint kifejtette, a tervek szerint az offenzívának napi 28-30 kilométeres sebességgel kellett volna haladnia, ehelyett négy hónap alatt összesen 17 kilométernyit haladtak előre.
Ukrajna derűlátó az EU-csatlakozási tárgyalások közeli megkezdését illetően
Optimistának mondta magát csütörtökön az Európa jövőjéről Berlinben tartott konferencián Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió rövidesen megnyitja a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.
„Optimisták vagyunk. Sok reformot hajtottunk végre és elfogadtuk a törvényeket, amelyek a Brüsszel által lefektetett ajánlások megvalósításához szükségesek” – mondta Dmitro Kuleba újságírók előtt.
Az Európai Bizottság a tervek szerint november 8-án teszi közzé a jelentését az Ukrajna, Moldova és Georgia által elért előrehaladásról, és foglal állást arról, hogy megkezdjék-e a csatlakozási tárgyalásokat, mielőtt a 27-ek megtárgyalják a kérdést a december 14-15-i brüsszeli csúcstalálkozón.
„Türelmetlenül várjuk a jelentés benyújtását, és van okom azt hinni, hogy a dokumentum megnyitja majd az utat az Európai Tanács döntése előtt a tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával és a többi országgal” – tette hozzá az ukrán külügyminiszter.
Az EU 2022 júniusában adta meg a tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának, Georgiától viszont megtagadta, további reformokat követelve Tbiliszitől.
A csatlakozások megkezdése feltételéül az Európai Bizottság hét kritériumot szabott meg Kijev számára, egyebek mellett az általános korrupció elleni harcot és igazságügyi reformok elfogadását.
Annalena Baerbock német külügyminiszter a konferencián közölte: bízik benne, hogy az EU a jövő havi csúcstalálkozón támogatja Ukrajna csatlakozási kérelmét.
Annalena Baerbock meghívására tizenhét uniós külügyminiszter, illetve külügyminisztériumi vezető van jelen Berlinben, hogy megvitassa az unió bővítését és reformját. Törökország szintén képviselteti magát a tanácskozáson.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román állam úgy döntött, hogy kártérítést kér a hollandiai Drents Múzeumból ellopott négy, aranyból készült dák műtárgyért, anélkül, hogy megvárná a büntetőeljárás lezárását – értesült a Digi24.ro portál.
Jókora pénzösszeget és több mint egytucatnyi útlevelet találtak a görög hatóságok Vladimir Plahotniuc szökésben levő moldovai oligarchánál egy 1 milliárd dolláros banki csalásban és más bűncselekményekben való részvétellel gyanúsítanak.
Donald Trump amerikai elnök súlyos következményeket sürgetett, miután a 2016-os demokrata választási vereség után a leköszönő Obama-adminisztráció vezető tisztségviselői állítólag hírszerzési iratokat hamisítottak.
Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos komoly visszalépésnek nevezte, hogy az ukrán parlament megszavazta kedden azt a törvényjavaslatot, amely a főügyészség irányítása alá helyezi a nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatalt.
A luxemburgi hatóságok még 2020 februárjában őrizetbe vettek egy svéd férfit, aki a rotterdami Eurovíziós Dalfesztivál ellen tervezett terrortámadást – írta a Het Parool holland lap kedden luxemburgi igazságügyi forrásokra hivatkozva.
Huszonöt ország – köztük az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország és Japán külügyminiszterei – a Gázai övezetben dúló harcok azonnali leállítására szólított fel hétfőn egy közös nyilatkozatban.
A romániai hatóságok aláírták a keretmegállapodást rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek beszerzésére az izraeli Rafael Advanced Defense Systems céggel – közölte hétfőn a védelmi minisztérium.
Az ukrán és az orosz delegáció közötti közvetlen tárgyalások harmadik fordulójára július 23-án kerül sor Isztambulban – közölte Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn este tartott beszédében.
Magyarországnak abszolút nemzeti érdeke a jó együttműködés Romániával, különösen mivel Brüsszel sorozatos hibái miatt Európa folyamatosan az energiaválság szélén lavírozik – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A „kollektív Nyugat” az ukrajnai konfliktusba való közvetlen beavatkozás lehetséges kiindulópontjának tekinti Romániát – jelentette ki Vlagyimir Lipajev bukaresti orosz nagykövet a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek vasárnap adott interjújában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!