Jeroen Lenaers szerint a magyarországi jogállamisági helyzet az egyik legrosszabb az Európai Unióban
Fotó: Jeroen Lenaers/Facebook
Minden jel arra mutat, hogy súlyosan visszaéltek a kémszoftverekkel Magyarországon – jelentette ki az Európai Parlament (EP) Pegasus kémszoftvert vizsgáló bizottsága Magyarországra küldött delegációjának vezetője a szervezet keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
2023. február 21., 18:482023. február 21., 18:48
2023. február 21., 20:552023. február 21., 20:55
Jeroen Lenaers (EPP, Hollandia) angol nyelvű beszédében azt mondta, egyáltalán nem tartja meggyőzőnek a magyar hatóságok magyarázatát. A vizsgálóbizottság elnöke azt hangoztatta, hogy a magyarországi jogállamisági helyzet az egyik legrosszabb az Európai Unióban: az intézmények nem az állampolgárokat szolgálják, hanem a kormány politikai céljait. A delegációvezető kiemelte: látogatásuk lehetővé tette, hogy kissé jobban megértsék a kémszoftverek használatát, a visszaélést azokkal Magyarországon.
„Varga Judit igazságügyi miniszter összeesküvés-elméleteket gyártott és külföldi befolyásolást emlegetett, ami nevetséges” – mondta Jeroen Lenaers. Hozzátette, a magyar miniszter nem tiszteli a demokratikus eszmecserét, a párbeszéd „nem tartozik a kormány munkamódszerei közé”. Szerinte a meghívásuk elutasítása sokat elmond, keserű tapasztalat a magyar politika állapotáról. „A párbeszédnek a legtermészetesebbnek kellene lennie, helyette a kormány az EP választott képviselőit támadja” – hangsúlyozta. Megjegyezte, sem a magyar, sem a lengyel kormány „nem tűri az ellenőrzést”.
Azt mondta, nem kaptak választ arra, miért figyeltek meg olyan sok embert a magyar hatóságok. „Valóban ilyen nagy veszélyt jelentenek újságírók, tüntetők?” – tette fel a kérdést. A delegációvezető közölte: a magyar hatóságok általános okot, nemzetbiztonsági indokot hoztak fel, ez alapján „bárkit megcéloztak”. Ez azonban szerinte ellenkezik az irányelvekkel, az uniós jogszabályokkal.
„Ellenkezik a liberális demokrácia alapelveivel, hogy politikailag és pénzügyileg is ellenőrzik a médiapiacot és a közszférát” – jelentette ki. Arra szólította fel a magyar kormányt: ne használja a tágan értelmezhető nemzetbiztonsági indokot a kémszoftverek használatakor. A delegációvezető hozzátette: nem megfelelő a jogorvoslat lehetősége, az embereket nem értesítik arról, hogy megfigyelték őket, ami ellenkezik az európai emberi jogi bíróság esetjogával. Jeroen Lenaers fontosnak nevezte az igazságszolgáltatás függetlenségét; szerinte a magyar állampolgárok megérdemlik, hogy elszámoltatható és átlátható intézményeik legyenek.
Sophia in 't Veld vizsgálóbizottsági jelentéstevő (Renew, Hollandia) szintén angol nyelven hangsúlyozta, a jogállamiság egészét rombolja, ha éppen azokat célozzák meg a kémszoftverekkel, akik alapvető fontosságúak a demokráciában: újságírókat, civil szervezetek képviselőit, ellenzéki politikusokat. „A kémszoftverek mélyen behatolnak a magánéletbe. Nem csupán a beszélgetéseket hallgatják le, hanem a mobiltelefonok teljes tartalmát átveszik: hozzáférnek minden képhez, levélhez, az összes kommunikációs előzményhez” – mutatott rá Sophia in 't Veld. A vizsgálóbizottsági jelentéstevő kiemelte: a magyar kormány úgy érvelt, hogy nem tartozik rájuk a téma. Ez azonban tévedés a politikus szerint, aki azt mondta, hogy a kémszoftverek ügye egész Európáé, minden tagállamé. „Ezekkel a programokkal választásokat is befolyásolni lehet” – jelentette ki. Sophia in 't Veld arra szólította fel a magyar kormányt, hogy gyorsan rendezze a helyzetet. Azt mondta, mivel Magyarország az EU része, be kell tartania a közösség szabályait.
Közölte, az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján a nemzetbiztonság továbbra is kizárólagosan a tagállamok hatáskörébe tartozik, a PEGA-bizottság mandátuma azonban „veszélyesen túlterjeszkedik az uniós és az intézményi hatáskörökön, ezt az Európai Bizottság vonatkozó nyilatkozatai is megerősítik”. „A magyar kormány ellenzi az ilyen jellegű gyakorlatokat, ezért a jogállamiság védelme érdekében nem járul hozzá a PEGA-bizottsággal való együttműködéshez” – írta Varga Judit.
A miniszter úgy fogalmazott, „nem kívánunk asszisztálni a magyar és európai baloldal Soros-dollárokból támogatott performanszához”. A Pegasus és hasonló kémszoftverek használatának kivizsgálására felállított európai parlamenti vizsgálóbizottság (PEGA) tíztagú európai parlamenti küldöttsége hétfőn érkezett kétnapos látogatásra Magyarországra.
Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
szóljon hozzá!