Fotó: Krónika
A hangulatkeltés oda vezetett, hogy Sólyom László köztársasági elnök a napokban lemondta ukrajnai útját, sõt a magyarok bejövetelének emléket állító alkotás holnapra tervezett avatóünnepsége is késõbbi idõpontra csúszik. Az ungvári megyei közigazgatási hivatal elõtt tegnap mintegy félszázan tüntettek a szélsõjobboldali Ukrán Nacionalista Kongresszus és más szélsõséges szervezetek felhívására a vereckei mû és a Kárpátalján szerintük erõsödõ ruszin szeparatizmus ellen. A meghatározatlan idõre bejelentett sátortáboros tüntetés résztvevõi sárga-kék ukrán nemzeti zászlókat lobogtattak, és plakátokat emeltek a magasba „Kifelé Ukrajnából a magyar imperializmussal!\" és „Nemet mondunk a külföldi provokációkra\" feliratokkal. Válaszként a kárpátaljai megyei tanács nyilatkozatot fogadott el, amelyben visszautasítja, és minden alapot nélkülözõknek minõsíti az ukrán nacionalista szervezetek vádjait. A 150 ezres lélekszámú kárpátaljai magyar közösség 1996 óta szorgalmazza emlékmû felállítását annak a 2,5 méter magas, régi obeliszknek a helyére, amelyet a Kárpát-medencébe bevonuló honfoglaló magyarok tiszteletére emeltek a Vereckei-hágón, és amelyet 1964-ben lebontottak. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) több mint tíz évvel ezelõtt már kísérletet tett az emlékmû felállítására – felkérésére Matl Péter szobrászmûvész neki is látott az alkotásnak –, ám az ukrán hatóságok „megfelelõ engedélyek hiányában\" megakadályozták a tervet. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások a magyar– ukrán cselekvési terv tavalyi megszületése nyomán váltak intenzívvé, amikor a két ország kisebbségi vegyes bizottsága prioritást élvezõ ajánlásként fogalmazta meg Kijev számára, hogy támogassa az emlékmû projektjét. Az elképzelést annak idején támogatásáról biztosította Viktor Juscsenko ukrán államfõ is. Idén januárban a probléma rendezésére létrehozott szakértõi bizottság úgy határozott, hogy Matl Péter fejezheti be a szoborkompozíciót, amelynek költségét különben a magyar állam vállalta fel. Nacionalista ukrán szervezetek és értelmiségiek részérõl azonban éles támadások érték a március 14-én leleplezni tervezett emlékmûvet, amelynek nyomán Ukrajna budapesti nagykövetsége nemrég közölte: az avatás idõpontja soha nem került szóba a kétoldalú hivatalos megbeszéléseken. Miután kiderült, hogy biztosan elmarad a vereckei mû avatóünnepsége, Sólyom László lemondta ukrajnai látogatását, és a két esemény egy késõbbi – várhatóan nyári – idõpontra csúszik. Az épülõ emlékmûvet a Szvoboda Összukrajnai Szövetség Voliny megyei szervezete a napokban a magyar állam jelképének nevezte, és a Vereckei-hágón kialakítandó park szerinte Magyarország egykori határát állítja vissza, „ami a magyar sovinizmus leplezetlen megnyilvánulása\". A szervezet a vereckei emlékmûépítést szentségtöréssel felérõ cselekedetnek, a régióban lezajlott történelmi események meggyalázásának minõsíti; a Szvoboda szerint március 14-én a fasiszta Magyarország és a Kárpát-Ukrajnát védõ Szics-gárda közötti ütközetben hatszáz ukránt öltek meg. A lembergi megyei tanács ugyanakkor felszólította Ukrajna elnökét, hogy avatkozzon be Kárpátalján „az idegen állami jelképek felállításával kapcsolatos ukránellenes provokációk megakadályozása érdekében\". A munkácsi turulmadaras emlékmû egy héttel ezelõtti visszaállítását a zakarpat.info ungvári internetes hírújság bírálta élesen, amely szerint hiábavaló volt a régió értelmiségének és hazafias érzelmû polgárainak minden érvelése, a kárpátaljai hatalom mégiscsak megengedte „a magyar dinasztiát jelképezõ szobor\" felállítását a munkácsi várban. Kõszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) alelnöke tegnap a Krónikának elmondta: a vereckei emlékmû problémája túllépte a magyarság hatáskörét, tekintve, hogy felállításáról a magyar és az ukrán államfõ állapodott meg. Szerinte az egy hete fellángolt ukrán nacionalista megnyilvánulást a magyar szimbólumok elleni berzenkedésen kívül az indította el, hogy egy ruszin szervezet vezetõje a minap kijelentette: Kárpátalja Ukrajna Koszovója, az ukrán állam jogtalanul bitorolja a területet, sõt önrendelkezésért, és Oroszország protektorátusáért folyamodott. Kovács Miklós KMKSZ-elnök lapunknak mesterségesen gerjesztettnek nevezte a nacionalista offenzívát. Hozzátette: nem az ukrán pártok mentén húzódik a törésvonal, mivel mindegyikben ülnek olyan képviselõk, akik mintegy gombnyomásra támadásba lendülnek, ha magyar- vagy ruszinkérdésrõl van szó. Krónika Bántalmazott magyar jelképek Aradon az 1890-ben felavatott Szabadság-szobrot 1925-ben a Ion. I. C. Brãtianu vezette román kormány eltávolíttatta, a szoboregyüttes darabjait 1999-ig az aradi várban õrizték, amikor Radu Vasile kormánya átadta az aradi minorita rendnek. A restaurált alkotást 2004. április 25-én avatták fel újra az aradi Tûzoltó téren román nacionalisták hurrogása és füttykoncertje közepette. Mátyás király 1902-ben felavatott kolozsvári lovas szobrának talapzatáról az 1918-as impériumváltást követõen a román hatóságok eltávolíttatták a magyar címert, 1945-ben pedig a Mátyás király feliratot a semleges Mathias Rex szövegre cserélték. 1992. december elsején Gheorghe Funar akkori polgármester az 1932-ben egyszer már elhelyezett, „A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Baiánál, mikor a gyõzhetetlen Moldva ellen indult\" – feliratú táblát illesztetett a talapzatra Mátyás román eredét, illetve ªtefan cel Mare moldvai vajda elleni sikertelen portyáját bizonygatva. A Maros megyei Fehéregyháza melletti Ispánkútnál Petõfi Sándor feltételezett elestének helyén álló, 1969-ben leleplezett emlékmûvén a kõbe faragott Petõfi-arcképet az 1990-es évek elején ismeretlenek kalapáccsal rongálták meg, emiatt 2005-ben bronz féldombormûre cserélték ki, majd az emlékmûvet restaurálták. Az 1911-ben felavatott pozsonyi Petõfi-szobrot többször meggyalázták, legutóbb 2007 tavaszán levágták a költõ és a múzsáját jelképezõ szoboralakok kezét, az alkotás sérülékenyebb részét „lefaragták\". B. E. L.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.