Kaput nyitnának: az Európai Bizottság szerint Ukrajna és Moldova alkalmas az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésére

•  Fotó: Ukrán elnöki hivatal

Fotó: Ukrán elnöki hivatal

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és javasolja Georgiának a tagjelöltség megadását – közölte az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben szerdán.

MTI

2023. november 08., 14:082023. november 08., 14:08

2023. november 08., 15:282023. november 08., 15:28

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság Ukrajna, Moldova és Georgia uniós csatlakozásához elvárt reformokról szóló jelentésének bemutatásakor közölte, az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolja Bosznia-Hercegovinával is, amint az ország eléri az ahhoz szükséges megfelelés elvárt szintjét.

Az EU-bővítés a hosszú távú stabilitás, a béke és a jólét hajtóereje az egész kontinensen. Az EU-tagság geostratégiai befektetés egy erős, stabil és egységes, közös értékeken alapuló Európába. Hatékony eszköz a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása előmozdítására. Az EU-tagsági kilátások a hiteles, érdemeken alapuló átalakulás fő mozgatórugója. Alapvető fontosságú a megbékélés és a stabilitás előmozdítása érdekében az európai kontinensen – hangoztatta a német politikus.

Ukrajnával kapcsolatban hangsúlyozta: az ország bizonyította, hogy még háború idején is képes előrelépést elérni az uniós vívmányokhoz való igazodás terén.

Az uniós tagjelölti státusz megadásáról szóló döntés lendületet adott a reformok megvalósításához az Oroszország indította háború ellenére – emelte ki. Ukrajna egyebek mellett megreformálta az igazságszolgáltatási szerveket, javította a korrupciós nyomozás és ítéletek terén elért eredményeit, és előrelépést tett az oligarchák befolyásának kezelésére irányuló erőfeszítések terén.

A tárgyalásokat akkor kell hivatalosan megindítani Ukrajnával, ha Kijev teljesítette a korrupció elleni küzdelem fokozásával, az uniós normáknak megfelelő lobbitevékenységről szóló törvény elfogadásával és a nemzeti kisebbségek védelmének megerősítésével kapcsolatos fennmaradó feltételeket – tette hozzá.

Moldovával kapcsolatban az uniós bizottság elnöke kiemelte: az ország átfogó igazságügyi reformot indított, megreformálta korrupcióellenes szerveit, növelte a korrupciós ügyekben folytatott vizsgálatok és ítéletek számát,

jogszabályokat fogadott el a közbeszerzés reformjáról, az oligarchák befolyásának csökkentését célzó cselekvési tervet fogadott el, valamint elkobzási mechanizmus létrehozására irányuló új jogszabályok segítik a szervezett bűnözés elleni küzdelmet. Moldovának azonban még számos reformot kell megvalósítania, mielőtt a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumát meghatároznák – tette hozzá.

Georgiával kapcsolatban hangsúlyozta, az ország lépéseket tett az uniós együttműködés megerősítésére és a reformok ütemének fokozására.

Egy erős, pártok közötti politikai konszenzus kialakítása hozzájárulna a polarizáció kezeléséhez és felgyorsítaná az európai integrációhoz vezető utat – tette hozzá.

Elmondta, Bosznia-Hercegovinában a tagjelölti státusz tavaly decemberi megadása lendületet adott az országnak, azonban további erőfeszítésekre van szükség a jogállamisági és igazságügyi reformok elfogadása, valamint az alkotmányos és választási reformok előmozdítása terén.

Az uniós bizottság elnöke fontosnak nevezte az ország alkotmányos rendjének megőrzését, amellyel kapcsolatban azt mondta:

a boszniai Szerb Köztársaságban bevezetett „szeparatista és autoriter” intézkedések „nincsenek összhangban az uniós úttal”.

Szavai szerint az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését akkor javasolja Bosznia-Hercegovinával, ha az ország elérte a tagsági kritériumoknak való megfelelés szükséges szintjét.

Ursula von der Leyen elmondta, Szerbia folytatta az uniós csatlakozással kapcsolatos reformok végrehajtását, a többi között a jogállamiság területén. Belgrádnak azonban javítania kell az EU közös kül- és biztonságpolitikájához való igazodását, figyelemmel az Oroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekre és nyilatkozatokra. Kiemelte: Szerbiának együtt kell működnie, és minden szükséges lépést meg kell tennie a koszovói rendőrség ellen szeptember 24-én elkövetett erőszakos támadás és a KFOR ellen május 29-én elkövetett támadás elszámoltathatóságának biztosítására.

Koszovóval kapcsolatban a Szerbiához fűződő kapcsolatok normalizálását illetően azt mondta:

sem Szerbia, sem Koszovó nem kezdte meg saját kötelezettségeinek végrehajtását,

amelyek kötelezőek a felekre nézve, és amelyek európai útjuk kulcsfontosságú részét képezik.

Kiemelte:

Törökország továbbra is az EU kulcsfontosságú partnere, de a csatlakozási tárgyalások az Európai Tanács határozatával összhangban 2018 óta holtpontra jutottak.

Az ország nem fordított az uniótól való eltávolodás negatív tendenciáján, és korlátozott mértékben folytatta a csatlakozással kapcsolatos reformokat – tette hozzá Ursula von der Leyen.

Várhelyi Olivér bővítésért- és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a sajtótájékoztatón bejelentette:

az Európai Bizottság új növekedési tervet terjeszt elő a Nyugat-Balkánra vonatkozóan, amely 6 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást és hitelt tartalmaz

az EU-val való gazdasági konvergencia felgyorsítása érdekében.

A 2024-2027-es időszakra meghatározott növekedési terv célja, hogy a tagság előnyeit még a csatlakozás előtt elérhetővé tegye a régióban, fellendítse a gazdasági növekedést és felgyorsítsa a társadalmi és gazdasági felzárkóztatást. A kifizetésekre csak az elfogadott reformok teljesítését követően kerül sor – tette hozzá.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 04., péntek

Gáza: százezrek menekülnek az izraeli hadsereg újabb műveletei nyomán

Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.

Gáza: százezrek menekülnek az izraeli hadsereg újabb műveletei nyomán
2025. április 04., péntek

Dán miniszterelnök Grönlandról: nem lehet csak úgy annektálni egy országot

Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.

Dán miniszterelnök Grönlandról: nem lehet csak úgy annektálni egy országot
2025. április 04., péntek

Moszkva azt állítja, jelentős előrelépés történt a tűzszünet felé, az ukrán külügyminiszter Európa elleni orosz támadást vizionál

Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.

Moszkva azt állítja, jelentős előrelépés történt a tűzszünet felé, az ukrán külügyminiszter Európa elleni orosz támadást vizionál
2025. április 03., csütörtök

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni

Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni
2025. április 03., csütörtök

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre
2025. április 03., csütörtök

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból

Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból
2025. április 03., csütörtök

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában

Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában
2025. április 02., szerda

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog

Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog
2025. április 02., szerda

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát

A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát
2025. április 02., szerda

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt