Újabb csapás. Az izraeli hadsereg terrorista célpontok után kutat Gázában
Fotó: Hill Air Force Base
Az izraeli hadsereg újabb műveleteket indított Gázában: „kiterjedt csapásokat” hajt végre az övezetben, a Hamász terrorszervezet vezette egészségügyi minisztérium pedig legalább 220 palesztin haláláról számolt be.
2025. március 18., 08:282025. március 18., 08:28
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy a Hamászhoz tartozó, általa „terrorista célpontoknak” nevezett célpontokat veszik célba.
A január 19-i tűzszünet kezdete óta ez a legnagyobb légicsapáshullám Gázában. A gázai tűzszünet meghosszabbításáról szóló korábbi tárgyalásokon nem sikerült megállapodásra jutni.
A BBC által idézett szemtanúk szerint sokan éppen a ramadán szent hónapja megkövetelte hajnali étkezés közben voltak, amikor robbanások kezdődtek Gázában.
Több mint 20 izraeli harci repülőgép repült el fölöttük, mondták.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Jiszráel Kac védelmi miniszter kedd reggel rendelte el a csapásokat a miniszterelnöki hivatal közleménye szerint.
„Ez azt követően történt, hogy a Hamász ismételten elutasította túszaink szabadon bocsátását, valamint elutasította az összes javaslatot, amelyet Steve Witkoff amerikai elnöki megbízottól és a közvetítőktől kapott” – áll a közleményben.
– tették hozzá.
A csapások tervét „az IDF a hétvégén mutatta be, és a politikai vezetés jóváhagyta” – olvasható a közleményben.
Izrael ENSZ-nagykövete, Danni Danon figyelmeztette a Hamászt, hogy engedje szabadon az összes túszt, kijelentve, hogy „nem fogunk kegyelmet mutatni ellenségeinknek”.
A Hamász dühösen válaszolt, és árulással vádolta Izraelt a tűzszüneti megállapodás felrúgása miatt. Azt is állítja, hogy Izrael „ismeretlen sorsnak” teszi ki a Gázában fogva tartott többi izraeli túszt.
– mondta kedden a Hamász egyik vezetője.
„Netanjahu döntése, hogy visszatér a háborúhoz, a megszállás foglyainak feláldozását jelenti, és halálos ítélet ellenük” – mondta Ezzat al-Riszk Hamász-vezető, a palesztin terrorezervezet politikai irodájának tagja, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre utalva.
„Az ellenség nem fogja háborúval és pusztítással elérni azt, amit a tárgyalásokon nem tudott elérni” – tette hozzá.
Összesen 251 embert raboltak el Izraelből a Hamász indította támadásban 2023. október 7-én. A Gázában maradt közel 60 túsznak kevesebb mint a fele lehet életben.
Izrael konzultált Donald Trump amerikai elnök kormányával a csapások végrehajtása előtt – mondta a Fehér Ház szóvivője a Fox News-nak.
A tárgyaló felek az ideiglenes tűzszünet március 1-jén véget ért első szakasza után próbáltak megoldást találni.
Az Egyesült Államok azt javasolta, hogy az első szakaszt április közepéig hosszabbítsák meg, beleértve a Hamász által fogva tartott túszok és az Izrael által fogva tartott palesztin foglyok további cseréjét.
Egy, a tárgyalásokat jól ismerő palesztin tisztségviselő azonban azt mondta a BBC-nek, hogy
Az Izrael és a Hamász közötti legutóbbi háború 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamász több mint 1200 embert ölt meg Dél-Izraelben, többségében civileket, 251 embert pedig túszul ejtett.
A támadás izraeli katonai offenzívát váltott ki, amely azóta több mint 48 520 embert ölt meg, többségükben civileket. Ezek a Hamász által vezetett egészségügyi minisztérium adatai, amelyeket az ENSZ és mások is felhasználnak.
A 2,1 millió lakosú Gáza lakosságának nagy része elmenekült otthonából.
Becslések szerint az épületek 70 százaléka megrongálódott vagy lerombolták, az egészségügyi, víz- és csatornarendszerek összeomlottak, és hiány van élelmiszerből, üzemanyagból, gyógyszerekből és menedékhelyből.
„Üzent” szombaton az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége a romániai polgároknak azt követően, hogy Washington pénteken bejelentette: kizárja Romániát a vízummentességi programból.
Amerikai tisztségviselők véglegesítették az Oroszország elleni új gazdasági szankciókat hogy fokozzák a nyomást Moszkvára, hogy tegyen eleget Donald Trump amerikai elnök felszólításának az Ukrajna elleni háború befejezésére.
Romániai idő szerint szombaton 9 óráig több mint 121 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A két legnagyobb hagyományos brit politikai erő, a kormányzó Munkáspárt és az ellenzéki Konzervatív Párt egyaránt jelentős veszteségeket szenvedett az angliai helyhatósági és időközi parlamenti választásokon.
Az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma pénteken bejelentette, hogy kizárja Romániát a vízummentességi programból (Visa Waiver), amelyhez Joe Biden elnöksége idején kapott felvételt az ország.
Romániában őrizetbe vették, majd kitoloncolták az országból a Russia Today (RT) nevű orosz televíziós csatorna egyik ír munkatársát – állítja a csatorna főszerkesztője.
Nem akarok feladni egyetlen célt sem, amit 2025-re kitűztünk, a parlamentben elfogadtuk Európa legnagyobb adócsökkentési programját – közölte a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A szerda óta Izrael középső részén pusztító tüzeket nagyrészt sikerült eloltani – közölte az ország tűzoltó és mentőhatósága a BBC szerint.
Donald Trump eddigi nemzetbiztonsági tanácsadóját, Mike Waltzot jelölte az Egyesült Államok ENSZ-nagyköveti pozíciójára, nem sokkal azt követően, hogy menesztette őt eredeti tisztségéből. Az elnök csütörtökön jelentette be döntését.
Bár Romániában vasárnap tartják a megismételt elnökválasztás első fordulóját, a külföldi szavazókörökben már pénteken is javában zajlik a szavazás.
szóljon hozzá!