Haditanács. Michael Corilla, az amerikai Központi Parancsnokság vezetője, Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter és Herci Halevi izraeli vezérkari főnök egy izraeli légitámaszponton
Fotó: Facebook/Joáv Gallant
Miközben Izrael még mindig nem válaszolt az ellen Irán által indított rakéta- és dróntámadásra, és az izraeli háború kabinet szerdán újra összeül a helyzet megvitatására, a világ vezetői nyugalomra intenek.
2024. április 17., 08:002024. április 17., 08:00
Az iráni támadás után kialakult helyzet még további eszkalációjának elkerülésére szólította fel kedden Rishi Sunak brit miniszterelnök Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt.
Irán szombat éjjel – a damaszkuszi konzulátusa ellen két hete végrehajtott, Teherán által Izraelnek tulajdonított légicsapásra válaszul – több száz pilóta nélküli légi támadóeszközt és rakétát indított Izrael ellen. A drónok és a rakéták nagy többségét az izraeli légvédelem a szövetséges országok – köztük Nagy-Britannia – légierőivel együttműködve megsemmisítette.
A Downing Street kedd esti tájékoztatása szerint Rishi Sunak telefonon beszélt Netanjahuval, akinek megerősítette, hogy
A brit kormányfő kifejtette azt is, hogy Irán a támadással súlyosan elszámította magát, és egyre inkább elszigetelődik a világban.
A konzervatív párti brit miniszterelnök elmondta azt is a telefonbeszélgetésben, hogy a hét vezető globális ipari hatalom csoportja (G7) összehangolt diplomáciai válaszlépéseken dolgozik.
Sunak kifejtette ugyanakkor azt is az izraeli miniszterelnöknek, hogy
„Most jött el az a pillanat, amikor a józan megfontolásoknak kell felülkerekedniük” – fogalmazott a Downing Street szóvivőjének idézete szerint a brit kormányfő.
London az utóbbi napokban többször is egyértelműen Izrael tudtára adta, hogy nem pártolná az Irán elleni válaszcsapást.
Cameron szerint London éppen ezért azt tanácsolja, hogy Izrael ne hajtson végre megtorló akciót, és a brit kormány nem is támogatna egy ilyen válaszcsapást.
Az izraeli miniszterelnökkel tartott kedd esti telefonos megbeszélésen
A Downing Street tájékoztatása szerint Rishi Sunak kifejtette: Nagy-Britannia azt szeretné, hogy igen komoly léptékben javuljon a Gázai övezet hozzáférése a létfontosságú külső segélyekhez. Sunak felszólította Netanjahut arra is, hogy Izrael a lehető leghamarabb nyisson meg új segélyszállítási útvonalakat.
Eközben
„Izrael regionális konfliktus kiprovokálásán fáradozik politikai túlélése céljából, és Irán damaszkuszi nagykövetsége elleni támadás volt az utolsó csepp a pohárban” – hangoztatta Erdogan a török kabinet ülését követően tartott sajtótájékoztatóján.
A török államfő szerint újabb regionális konfliktusok lehetségesek, amíg folytatódik „a kegyetlenség és népirtás” a Gázai övezetben, s felszólította a konfliktus szereplőit, hogy józan ésszel cselekedjenek.
Erdogan egyben bírálta a Nyugatot, amiért elítélte az iráni támadást, de az izraeli csapást az Iszlám Köztársaság damaszkuszi diplomáciai képviselete ellen nem.
Az orosz és az iráni elnök szerint a közel-keleti válság oka a palesztin-izraeli konfliktus megoldatlansága
A palesztin-izraeli konfliktus megoldatlansága a kiváltó oka a közel-keleti térségben jelenleg zajló eseményeknek – közölte a Kreml sajtószolgálata a Vlagyimir Putyin orosz és Ebrahim Raiszi iráni elnök keddi telefonos megbeszéléséről kiadott tájékoztatójában.
Az orosz elnöki hivatal szerint a felek a Teherán által kezdeményezett kapcsolatfelvétel során megvitatták a közel-keleti helyzetet a damaszkuszi iráni konzulátusra mért izraeli csapás és Teherán válaszintézkedései nyomán. A két elnök megerősítette elvi elkötelezettségét a Gázai övezetben bevezetendő azonnali tűzszünet, a súlyos humanitárius helyzet enyhítése és a válság politikai és diplomáciai rendezése mellett.
Putyin kifejezte reményét, hogy mindkét fél önmérsékletet fog tanúsítani, és megakadályozza a konfrontáció újabb fordulóját, amely katasztrofális következményekkel járhat az egész Közel-Keletre nézve.
A két vezető emellett szót ejtett a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztéséről, egyebek között infrastrukturális projektek megvalósításáról.
Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök kedden Kairóban fogadta Szergej Nariskint, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetőjét. Az egyiptomi államfői hivatal által kiadott, az orosz hírügynökségek által ismertetett közlemény szerint a felek megvitatták a térségbeli fejleményeket, elsősorban a közel-keleti stabilitás elérésének módozatait a Gázai övezetben kialakult válság és a regionális feszültségek fényében. Szíszi és Nariskin több, Afrikával, a terrorizmus elleni küzdelemmel és a nemzetközi színtéren, egyebek között Ukrajnában és Afganisztánban zajló fejleménnyel kapcsolatos kérdést is érintett a találkozó során.
Az EU elkezdi a munkát az Irán elleni szankciók kiterjesztésén
Néhány uniós tagállam kérte az Irán ellen már érvényben lévő szankciók kiterjesztését, válaszul Teherán Izrael elleni támadására, így az EU diplomáciai szolgálata megkezdi a javaslat kidolgozását – közölte kedden Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kedden Brüsszelben.
Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elmondta: a javaslat kiterjesztené a szankciórendszert az Irán által Oroszországnak és a Közel-Keleten működő szövetséges csoportoknak szállított fegyverekkel – köztük drónokkal – szemben.
Az uniós diplomaták a következő napokban dolgoznak a javaslaton, hogy azt a külügyminiszterek hétfőn Luxemburgban tartandó ülésükön megvitathassák.
„Össze kell hangolnunk az európai válaszlépéseket az Izrael ellen drónokkal és rakétákkal végrehajtott masszív iráni támadásra, amely a szó szoros értelmében példa nélküli. Ez minden bizonnyal a térségben már amúgy is nagyon feszült helyzet jelentős fokozódását jelenti. A régió egy szakadék szélén áll” – hívta fel a figyelmet a főképviselő.
Hozzátette, hogy az uniós tagállamok megerősítették elkötelezettségüket Izrael biztonsága mellett, és továbbra is egységesek abban a célkitűzésben, hogy ne fokozódjanak a térségben a feszültségek.
Borrell hangsúlyozta, hogy a gázai helyzetről sem szabad megfeledkezni, „mert különben nem jön létre stabilitás és fenntartható béke a térségben.”
„Munkánknak az azonnali és fenntartható tűzszünetre, az izraeli túszok kiszabadulására és a katasztrofális gázai humanitárius helyzetre kell összpontosítania” – húzta alá.
Mint mondta, a Gázába jutó humanitárius támogatás mennyisége nőtt, de még mindig nagyon kevés; az askelóni kikötő, amelynek megnyitására az izraeli kormány ígéretet tett, még mindig zárva van, a helyzet továbbra is drámai.
Az EU-hoz hasonló terveket fontolgat Washington is. „Az Egyesült Államok új szankciókat tervez bevezetni Irán ellen, miután az nagyszabású támadást indított Izrael ellen, megtorlásul egy szíriai iráni diplomáciai komplexum elleni feltételezett izraeli csapásért” – közölte Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó.
Korábban kedden Janet Yellen pénzügyminiszter bejelentette, hogy a Biden-kormányzat szankciókkal fogja „továbbra is megzavarni az iráni rezsim rosszindulatú és destabilizáló tevékenységét”.
„A hétvégi támadástól kezdve a Vörös-tengeren elkövetett húszi támadásokig Irán tevékenységei fenyegetik a régió stabilitását, és gazdasági kihatásokat okozhatnak” – mondta egy sajtótájékoztatón.
Az izraeli hadsereg (IDF) a Hamász iszlamista terrorszervezet mintegy hatvan fegyveresét fogta el hétfőn egy kórházépületben a Gázai övezet északi részén lévő Dzsabalíjában, és az utóbbi napok harcai során megölt több száz fegyverest a városban.
Megerősíthetem, hogy Észak-Korea csapatokat küldött Oroszországba, ahogy azt is, hogy ezeket a katonai egységeket a Kurszk-régióba telepítették – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn.
New York városának kiemelt rendezvényközpontjában, a világ egyik legismertebb csarnokában, a Madison Square Gardenben tartott választási gyűlést Donald Trump volt amerikai elnök vasárnap.
Az orosz védelmi minisztérium „különböző lehetőségeket” fontolgat válaszlépésként arra az esetre, ha Ukrajna nyugati támogatással nagy hatótávolságú csapásokat indít Oroszország ellen – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Egy 50 év körüli román állampolgár holttestét találták meg október 26-án, szombaton a franciaországi Meaux-ban található Hotel Campanile egyik szobájában, számos szúrt sebbel.
A Századvég legfrissebb pártpreferencia-kutatása alapján a Fidesz–KDNP továbbra is stabilan vezeti a pártok rangsorát.
Irán válaszolni fog Izrael hétvégi csapásaira, amelyek Teherán szerint öt ember halálát okozták, de, nem akar szélesebb körű háborút – szögezte le az ország államfője vasárnap.
Legkevesebb 45 halálos áldozata van a Gázai övezetben vasárnap végrehajtott izraeli támadásoknak. António Guterres ENSZ-főtitkár felszólította Izraelt, hogy engedjen be a térségbe humanitárius segélyszállítmányokat.
A nők egyre magasabb szintű és erősebb szerepvállalását, valamint a gyermekeket védő környezetet szorgalmaz az egyházban a püspöki szinódus záródokumentuma, amelyet szombat este szavaztak meg a Vatikánban.
Jichák Hercog izraeli elnök szombaton, az Irán elleni izraeli légicsapás után üdvözölte az Egyesült Államokat, Izrael történelmi szövetségesét, a két ország közötti „nyilvános és titkos együttműködést”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!