Izrael még lebegteti az Iráni csapásra adandó választ, a világ vezetői nyugalomra intenek

Izrael még lebegteti az Iráni csapásra adandó választ, a világ vezetői nyugalomra intenek

Haditanács. Michael Corilla, az amerikai Központi Parancsnokság vezetője, Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter és Herci Halevi izraeli vezérkari főnök egy izraeli légitámaszponton

Fotó: Facebook/Joáv Gallant

Miközben Izrael még mindig nem válaszolt az ellen Irán által indított rakéta- és dróntámadásra, és az izraeli háború kabinet szerdán újra összeül a helyzet megvitatására, a világ vezetői nyugalomra intenek.

Hírösszefoglaló

2024. április 17., 08:002024. április 17., 08:00

Az iráni támadás után kialakult helyzet még további eszkalációjának elkerülésére szólította fel kedden Rishi Sunak brit miniszterelnök Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt.

Irán szombat éjjel – a damaszkuszi konzulátusa ellen két hete végrehajtott, Teherán által Izraelnek tulajdonított légicsapásra válaszul – több száz pilóta nélküli légi támadóeszközt és rakétát indított Izrael ellen. A drónok és a rakéták nagy többségét az izraeli légvédelem a szövetséges országok – köztük Nagy-Britannia – légierőivel együttműködve megsemmisítette.

A Downing Street kedd esti tájékoztatása szerint Rishi Sunak telefonon beszélt Netanjahuval, akinek megerősítette, hogy

Nagy-Britannia szilárdan támogatja Izrael biztonságát és a szélesebb térség stabilitását.

A brit kormányfő kifejtette azt is, hogy Irán a támadással súlyosan elszámította magát, és egyre inkább elszigetelődik a világban.

A konzervatív párti brit miniszterelnök elmondta azt is a telefonbeszélgetésben, hogy a hét vezető globális ipari hatalom csoportja (G7) összehangolt diplomáciai válaszlépéseken dolgozik.

Sunak kifejtette ugyanakkor azt is az izraeli miniszterelnöknek, hogy

senkinek nem áll érdekében a kialakult helyzet jelentős további eszkalációja, mivel ez csak tovább rontaná a Közel-Kelet amúgy is rossz biztonsági helyzetét.

„Most jött el az a pillanat, amikor a józan megfontolásoknak kell felülkerekedniük” – fogalmazott a Downing Street szóvivőjének idézete szerint a brit kormányfő.

London az utóbbi napokban többször is egyértelműen Izrael tudtára adta, hogy nem pártolná az Irán elleni válaszcsapást.

David Cameron brit külügyminiszter a BBC televízió hétfői hírmagazinjában kijelentette: Izrael teljes joggal gondolja úgy, hogy válaszolnia kell az iráni támadásra, Nagy-Britannia azonban arra ösztönzi az izraeli döntéshozókat, hogy „a szívük mellett az eszükre is hallgassanak”, és „ne csak kemények, hanem okosak is legyenek”.

Cameron szerint London éppen ezért azt tanácsolja, hogy Izrael ne hajtson végre megtorló akciót, és a brit kormány nem is támogatna egy ilyen válaszcsapást.

Az izraeli miniszterelnökkel tartott kedd esti telefonos megbeszélésen

a brit kormányfő mélységes aggályainak adott hangot a mélyülő gázai humanitárius válsággal kapcsolatban.

A Downing Street tájékoztatása szerint Rishi Sunak kifejtette: Nagy-Britannia azt szeretné, hogy igen komoly léptékben javuljon a Gázai övezet hozzáférése a létfontosságú külső segélyekhez. Sunak felszólította Netanjahut arra is, hogy Izrael a lehető leghamarabb nyisson meg új segélyszállítási útvonalakat.

Eközben

Recep Tayyip Erdogan török elnök azt állítja: egyedül Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és „vérengző kormánya” felelős az Izrael elleni iráni támadásért.

„Izrael regionális konfliktus kiprovokálásán fáradozik politikai túlélése céljából, és Irán damaszkuszi nagykövetsége elleni támadás volt az utolsó csepp a pohárban” – hangoztatta Erdogan a török kabinet ülését követően tartott sajtótájékoztatóján.

A török államfő szerint újabb regionális konfliktusok lehetségesek, amíg folytatódik „a kegyetlenség és népirtás” a Gázai övezetben, s felszólította a konfliktus szereplőit, hogy józan ésszel cselekedjenek.

Erdogan egyben bírálta a Nyugatot, amiért elítélte az iráni támadást, de az izraeli csapást az Iszlám Köztársaság damaszkuszi diplomáciai képviselete ellen nem.

Az orosz és az iráni elnök szerint a közel-keleti válság oka a palesztin-izraeli konfliktus megoldatlansága
A palesztin-izraeli konfliktus megoldatlansága a kiváltó oka a közel-keleti térségben jelenleg zajló eseményeknek – közölte a Kreml sajtószolgálata a Vlagyimir Putyin orosz és Ebrahim Raiszi iráni elnök keddi telefonos megbeszéléséről kiadott tájékoztatójában.
Az orosz elnöki hivatal szerint a felek a Teherán által kezdeményezett kapcsolatfelvétel során megvitatták a közel-keleti helyzetet a damaszkuszi iráni konzulátusra mért izraeli csapás és Teherán válaszintézkedései nyomán. A két elnök megerősítette elvi elkötelezettségét a Gázai övezetben bevezetendő azonnali tűzszünet, a súlyos humanitárius helyzet enyhítése és a válság politikai és diplomáciai rendezése mellett.
Putyin kifejezte reményét, hogy mindkét fél önmérsékletet fog tanúsítani, és megakadályozza a konfrontáció újabb fordulóját, amely katasztrofális következményekkel járhat az egész Közel-Keletre nézve.
A két vezető emellett szót ejtett a kétoldalú együttműködés továbbfejlesztéséről, egyebek között infrastrukturális projektek megvalósításáról.
Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök kedden Kairóban fogadta Szergej Nariskint, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetőjét. Az egyiptomi államfői hivatal által kiadott, az orosz hírügynökségek által ismertetett közlemény szerint a felek megvitatták a térségbeli fejleményeket, elsősorban a közel-keleti stabilitás elérésének módozatait a Gázai övezetben kialakult válság és a regionális feszültségek fényében. Szíszi és Nariskin több, Afrikával, a terrorizmus elleni küzdelemmel és a nemzetközi színtéren, egyebek között Ukrajnában és Afganisztánban zajló fejleménnyel kapcsolatos kérdést is érintett a találkozó során.

Az EU elkezdi a munkát az Irán elleni szankciók kiterjesztésén
Néhány uniós tagállam kérte az Irán ellen már érvényben lévő szankciók kiterjesztését, válaszul Teherán Izrael elleni támadására, így az EU diplomáciai szolgálata megkezdi a javaslat kidolgozását – közölte kedden Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kedden Brüsszelben.
Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek rendkívüli tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elmondta: a javaslat kiterjesztené a szankciórendszert az Irán által Oroszországnak és a Közel-Keleten működő szövetséges csoportoknak szállított fegyverekkel – köztük drónokkal – szemben.
Az uniós diplomaták a következő napokban dolgoznak a javaslaton, hogy azt a külügyminiszterek hétfőn Luxemburgban tartandó ülésükön megvitathassák.
„Össze kell hangolnunk az európai válaszlépéseket az Izrael ellen drónokkal és rakétákkal végrehajtott masszív iráni támadásra, amely a szó szoros értelmében példa nélküli. Ez minden bizonnyal a térségben már amúgy is nagyon feszült helyzet jelentős fokozódását jelenti. A régió egy szakadék szélén áll” – hívta fel a figyelmet a főképviselő.
Hozzátette, hogy az uniós tagállamok megerősítették elkötelezettségüket Izrael biztonsága mellett, és továbbra is egységesek abban a célkitűzésben, hogy ne fokozódjanak a térségben a feszültségek.
Borrell hangsúlyozta, hogy a gázai helyzetről sem szabad megfeledkezni, „mert különben nem jön létre stabilitás és fenntartható béke a térségben.”
„Munkánknak az azonnali és fenntartható tűzszünetre, az izraeli túszok kiszabadulására és a katasztrofális gázai humanitárius helyzetre kell összpontosítania” – húzta alá.
Mint mondta, a Gázába jutó humanitárius támogatás mennyisége nőtt, de még mindig nagyon kevés; az askelóni kikötő, amelynek megnyitására az izraeli kormány ígéretet tett, még mindig zárva van, a helyzet továbbra is drámai.
Az EU-hoz hasonló terveket fontolgat Washington is. „Az Egyesült Államok új szankciókat tervez bevezetni Irán ellen, miután az nagyszabású támadást indított Izrael ellen, megtorlásul egy szíriai iráni diplomáciai komplexum elleni feltételezett izraeli csapásért” – közölte Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó.
Korábban kedden Janet Yellen pénzügyminiszter bejelentette, hogy a Biden-kormányzat szankciókkal fogja „továbbra is megzavarni az iráni rezsim rosszindulatú és destabilizáló tevékenységét”.
„A hétvégi támadástól kezdve a Vörös-tengeren elkövetett húszi támadásokig Irán tevékenységei fenyegetik a régió stabilitását, és gazdasági kihatásokat okozhatnak” – mondta egy sajtótájékoztatón.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 18., szombat

Pár szót már beszélt az újabb műtéten átesett Robert Fico

Robert Fico szlovák kormányfő állapota a rajta elvégzett második, több mint két órát igénybe vevő műtétet követően stabil, de továbbra is súlyos – jelentette be Robert Kalinák védelmi miniszter a besztercebányai Roosevelt kórházban tett látogatása után.

Pár szót már beszélt az újabb műtéten átesett Robert Fico
2024. május 18., szombat

Klímaaktivisták akciózása megbénította a légi forgalmat a müncheni repülőtéren

Mintegy három órára le kellett zárni a müncheni nemzetközi repülőteret szombat reggel, miután klímaaktivisták egy csoportja bejutott a futópályákhoz.

Klímaaktivisták akciózása megbénította a légi forgalmat a müncheni repülőtéren
2024. május 17., péntek

Megindultak a tengeren szállított segélyek Gázába, közben a spanyolok nem engedtek kikötni egy Izraelnek fegyvert szállító hajót

Pénteken megindultak a Gázai övezetbe a tengeren szállított segélyek az amerikai hadsereg által kiépített móló segítségével.

Megindultak a tengeren szállított segélyek Gázába, közben a spanyolok nem engedtek kikötni egy Izraelnek fegyvert szállító hajót
2024. május 17., péntek

Népszavazáson dönthetnek Moldova polgárai, hogy EU-tagok akarnak lenni vagy sem

Október 20-án népszavazást tartanak Moldovában az Európai Unióhoz csatlakozásról – erről döntött csütörtökön az egykori szovjet köztársaság törvényhozása.

Népszavazáson dönthetnek Moldova polgárai, hogy EU-tagok akarnak lenni vagy sem
2024. május 17., péntek

Orbán Viktor: nem indokolatlan összefüggésbe hozni a szlovák miniszterelnök elleni merényletet a háborúval

Nem indokolatlan összefüggésbe hozni a szlovák miniszterelnök elleni merényletet a háborúval, erőteljes erőközpontok érdekeltek abban, hogy az orosz-ukrán háború folytatódjon – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök pénteken.

Orbán Viktor: nem indokolatlan összefüggésbe hozni a szlovák miniszterelnök elleni merényletet a háborúval
2024. május 17., péntek

Geoană: nem válna orosz célponttá Románia, ha Patriot légvédelmi rendszert adna Ukrajnának

Nem tenné orosz célponttá Romániát, ha Kijev kérésének engedve átadna egy Patriot légvédelmi rakétaüteget Ukrajnának vélekedik Mircea Geoană, a NATO román főtitkár-helyettese.

Geoană: nem válna orosz célponttá Románia, ha Patriot légvédelmi rendszert adna Ukrajnának
2024. május 17., péntek

Katonai kiképzőket vagy magán biztonsági cégeket küldene Ukrajnába több NATO-tagállam, orosz célpontokat támadtak az ukránok

Néhány NATO-tagállam tárgyalja annak lehetőségét, hogy katonai kiképzőket vagy magán biztonsági csoportokat küldjenek Ukrajnába az ukrán csapatok kiképzésére és a felszerelések javításában való segítségnyújtásra – jelentette a New York Times csütörtökön.

Katonai kiképzőket vagy magán biztonsági cégeket küldene Ukrajnába több NATO-tagállam, orosz célpontokat támadtak az ukránok
2024. május 17., péntek

Atomhatalmi biztonsági övezetet akar Oroszország és Kína

Oroszország és Kína atomhatalmi biztonsági övezetek kialakítását szorgalmazza a különböző katonai szövetségek között abban a nyilatkozatban, amelyet a két elnök csütörtökön tett közzé közösen.

Atomhatalmi biztonsági övezetet akar Oroszország és Kína
2024. május 17., péntek

Továbbra is súlyos Fico állapota, de képes kommunikálni

Továbbra is súlyos állapotban van Robert Fico szlovák miniszterelnök, akire szerdán délután, Nyitrabányán lőtt rá egy merénylő.

Továbbra is súlyos Fico állapota, de képes kommunikálni
2024. május 16., csütörtök

Több európai vezető kapott halálos fenyegetést a Fico elleni merénylet után

Donald Tusk lengyel miniszterelnök közzétette csütörtökön egy olyan közösségi médiás poszt másolatát, amely őt fenyegeti, miközben a szlovák hivatali kollégája, Robert Fico elleni merénylettel kapcsolatos.

Több európai vezető kapott halálos fenyegetést a Fico elleni merénylet után