Klaus Iohannis a Legfelsőbb Védelmi Tanács csütörtöki ülésén
Fotó: Presidency.ro
Románia határozottan elítéli Oroszország törvénytelen és ki nem kényszerített agresszióját Ukrajna ellen – jelentette ki Klaus Iohannis államfő csütörtökön.
2022. február 24., 12:562022. február 24., 12:56
2022. február 24., 14:392022. február 24., 14:39
„Oroszország az agresszor, és nem az áldozat'” – mondta az elnök a Cotroceni-palotában, a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülése után.
„Sajnos ma reggel az Orosz Föderáció a tömeges fegyveres erőszak elítélendő és teljesen törvénytelen útját választotta egy független és szuverén állammal szemben.
Oroszország az agresszor, és nem az áldozat, ahogy azt a Kreml próbálja elhitetni. Az egész világ tisztán látja ezt a megkérdőjelezhetetlen igazságot. Románia határozottan elítéli az orosz hadsereg alaptalan, törvénytelen és ki nem provokált agresszióját Ukrajna ellen, amely emberéleteket veszélyeztet” – mondta az elnök a Cotroceni-palotában, a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülését követően.
Iohannis ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a válság kizárólag diplomáciai úton oldható meg. „Soha nincs túl késő ahhoz, hogy a ráció hangja győzedelmeskedjen” – fogalmazott az Agerpres szerint.
Az államfő leszögezte, a demokratikus országok nem fognak meghátrálni, amikor értékeik megvédéséről van szó. „Akármennyit is próbálnak ártani, a történelem utolsó revizionistáinak tudniuk kell, hogy az a világ, amit újjá akarnak éleszteni, már rég leáldozott” – nyomatékosította Iohannis.
– jelentette ki csütörtökön az Agerpres szerint Klaus Iohannis államfő.
„Kedves románok, tudom, hogy aggódtok az országunk határaitól nem messze levő konfliktus miatt, de biztosítalak benneteket: egyetlen román állampolgárnak sem kell féltenie a saját és a családja biztonságát” – mondta Iohannis a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülése után.
Az államfő ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy Románia a NATO tagja. „Hangsúlyozom: Romániát nem fogják bevonni az ukrajnai katonai konfliktusba” – nyomatékosította.
Az államfő ismét kihangsúlyozta, hogy az ország NATO- és EU-tagsága, valamint az Egyesült Államokkal való stratégiai partnerség erős biztonsági garanciát jelent. „Az ország még soha nem élvezett jobb védelmet bármilyen potenciális agresszióval szemben” – fogalmazott. Iohannis hozzátette, a kormánnyal, a parlamenttel és az ország nemzetközi szövetségeseivel közösen minden intézkedést meghoznak azért, hogy a román állampolgárok biztonsága semmilyen formában ne sérüljön.
Válságtörzset alakított a külügyminisztérium az Ukrajnában tartózkodó román állampolgárok megsegítésére – tájékoztatott a kormány.
– jelentette ki csütörtökön az államfő. Klaus Iohannis rámutatott, a testület már január 26-i ülésén számba vett az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatos valamennyi lehetséges forgatókönyvet és meghozta a szükséges intézkedéseket, hogy minden helyzetre legyen felkészülve az ország. A csütörtöki ülésen a legutóbbi fejleményekről és a válsághelyzet indokolta azonnali intézkedésekről tárgyaltak. „Románia felkészült az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus esetleges elhúzódásának gazdasági és humanitárius következményeire” – fogalmazott az Agerpres szerint az elnök a Cotroceni-palotában.
– jelentette ki az államfő. „Az erőnk elsősorban az egységünkben rejlik. Nem félünk, és együtt megingathatatlanok maradunk egy olyan agresszorral szemben, aki a világbékét veszélyezteti az akcióival” – fogalmazott Klaus Iohannis. Az államfő úgy vélekedett: az ukrán nép ártatlan járulékos áldozata egy olyan háborúnak, amit nem ért meg és soha nem akart. „Gondolatban velük vagyunk ezekben a tragikus időkben” – jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy felmerülhet-e a szükségállapot kihirdetése Romániában, a szenátus elnöke kijelentette: erről a CSAT, illetve az államfő dönt.
– mondta a politikus.
Felszólítjuk Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be az ellenségeskedést, vonja ki hadseregét Ukrajnából, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét.
Az államfő csütörtökön 11 órára összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülését. Az elnöki hivatal közleménye szerint az ülés napirendjén az Ukrajna elleni orosz támadásnak az euroatlanti biztonságra gyakorolt hatásai is szerepelnek. A tanácskozás végén az államfő sajtónyilatkozatot tart.
Nicolae Ciucă miniszterelnök ugyanakkor különleges munkacsoportot hívott össze csütörtökön az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió okozta helyzet kezelésére. A kormány közleménye szerint a munkacsoport feladata a helyzet monitorozása és a kormányzati struktúrák szintjén hozott intézkedések koordinálása a közintézmények működésének biztosítása érdekében.
A román védelmi minisztérium csütörtök reggeli tájékoztatása szerint az ukrajnai biztonsági helyzetre való tekintettel a román hadsereg aktiválta a válaszlépésként bevetendő katonai erők koordinálásában illetékes parancsnokságait.
Az orosz elnök felszólította az ukrán hadsereget, hogy tegye le a fegyvert, és ellenlépéseket helyezett kilátásba külföldi beavatkozás esetén. Putyin azt állította, demilitarizálni és „nácimentessé” akarja tenni Ukrajnát. Az európai vezetők, az USA, a NATO és az ENSZ a bejelentésre reagálva felkérték Oroszország elnökét, hogy állítsa le az Ukrajnára irányuló „katonai agressziót”, és határozottan elítélték a támadást.
Belépett a román légtérbe csütörtökön reggel egy ukrán Szu-27-es vadászrepülőgép, amely – az elfogására küldött román harci gépekkel együtt – a kelet-romániai Bákó katonai repülőterén szállt le – közölte a bukaresti védelmi minisztérium.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, Románia kormányfőhelyettese is elítélte csütörtöki Facebook-posztjában azt, hogy Oroszország támadást intézett Ukrajna ellen.
Bogdan Aurescu külügyminiszter csütörtökön a Twitter-oldalán azt üzente, hogy Románia kiáll Ukrajna mellett, és a szövetségesek fognak dönteni az euroatlanti közösség biztonsága és védelme szempontjából legmegfelelőbb intézkedésekről.
Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen: csütörtökön kora reggel a fővárosból, Kijevből és több ukrán nagyvárosból számoltak be helybeliek arról, hogy robbanásokat hallottak.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
A világűr meghódításában elért szovjet sikerekből ihletődött orosz játékfilmek bukaresti nyilvános vetítését akadályozták meg a román hatóságok.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
Tizenöt év és három hónap börtönbüntetésre ítélte és 75 000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte szerdán a Konstanca megyei törvényszék Loredana Atănăsoaiét.
Az országos helyreállítási tervből (PNRR) kórházépítésre szánt pénzalapot maradéktalanul fel fogják használni – jelentette ki szerdán Alexandru Rafila egészségügyi miniszter.
szóljon hozzá!