Húszéves a szovjet kivonulás

•  Fotó: MTI

Fotó: MTI

A Szovjetunió csapatait már korábban ki kellett volna vonni Magyarországról – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjúban Viktor Silov altábornagy annak apropóján, hogy személyében húsz éve, 1991. június 19-én 15 óra 01 perckor hagyta el Magyarország területét az utolsó szovjet katona a záhony–csapi határállomáson.

2011. június 20., 09:242011. június 20., 09:24

Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter 1990. március 10-én írta alá Moszkvában a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról szóló egyezményt. Ennek értelmében 1991. június 30-áig kellett kivonni a teljes személyi állományt, beleértve a szovjet állampolgárságú polgári személyeket, valamint a fegyverzetet, a harci technikát és az anyagi eszközöket. Hivatalosan az egyezmény után két nappal, 1990. március 12-én kezdődött meg a Magyarországon tartózkodó szovjet Déli Hadseregcsoport katonáinak, polgári alkalmazottainak, fegyvereinek, harci-technikai eszközeinek, anyagainak hazaszállítása. Az elkövetkező 15 hónapban mintegy 35 ezer vasúti kocsi szállította vissza a Szovjetunióba a Déli Hadseregcsoport eszközeit, katonáit, mintegy 50 ezer katonát, és körülbelül ugyanenynyi polgári alkalmazottat, illetve családtagot kellett hazajuttatni. A szovjet csapatok több mint 27 ezer járművel rendelkeztek, ebből 860 volt a harckocsik, 600 az önjáró tüzérlövegek, 1500 a gyalogsági páncélozott harcjárművek száma. A szovjet erők 60 helyőrségben, katonavárosban helyezkedtek el, s hat repülőtérrel is rendelkeztek. A kivonulás napja nevezetes dátum lett Magyarország történelmében: 1944. március 19-e óta először nem állomásozott idegen katona magyar földön. Ennek emlékére 2001-ben az Országgyűlés nemzeti emléknappá nyilvánította június 19-ét, e hónap utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává.

A jelenleg Kárpátalján élő, 71 éves Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elítélte a Szovjetunió 1956-os magyarországi beavatkozását, és helytelenítette Csehszlovákia 1968-as lerohanását is. „Ezek nagyon rossz döntések voltak, nem lett volna szabad beleavatkoznunk más államok életébe. Joguk lett volna eldönteni, hogy miként akarnak élni, és nekünk azt tiszteletben kellett volna tartanunk” – vallotta a napilap szombati számában közölt interjúban Silov. Noha a kilencvenes években felerősödtek azok a hírek, miszerint magyar területen is tároltak szovjet atomtölteteket, a nyugalmazott főtiszt mindezt cáfolta, mondván: a magyar törvények és a moszkvai alkotmány sem adott erre lehetőséget, sőt szerinte ez bűn lett volna.

Arra a kérdésre, hogy milyen emlékeket őriz Magyarországról, a volt hadseregparancsnok közölte: a magyar csodálatos nép, nagyon tiszteli az életüket, az értékeiket, a szokásaikat, a művészetüket és a kultúrájukat. „Magyarország volt, van és lesz” – összegzett az utolsó magyarországi szovjet katona. Különben Budapest és Moszkva között olyan „nulla megoldás” született, amelyben a felek kölcsönösen lemondtak egymással szembeni követeléseikről, azaz egyenlőségjelet tettek a szovjet csapatok által hátrahagyott vagyon és az általuk okozott károk nagysága között.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 14., csütörtök

Netanjahu: egyszerre kell elengedni az összes izraeli túszt, nem lesz kompromisszumos tűzszünet

Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.

Netanjahu: egyszerre kell elengedni az összes izraeli túszt, nem lesz kompromisszumos tűzszünet
2025. augusztus 14., csütörtök

Nem lesz polgárháború – mondja a szerb elnök, miután szerdán az ország több városában összecsapások voltak

Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.

Nem lesz polgárháború – mondja a szerb elnök, miután szerdán az ország több városában összecsapások voltak
2025. augusztus 14., csütörtök

Trump ritkaföldfémekkel és egyes szankciók enyhítésével puhítaná meg Putyint az alaszkai találkozón

Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.

Trump ritkaföldfémekkel és egyes szankciók enyhítésével puhítaná meg Putyint az alaszkai találkozón
2025. augusztus 13., szerda

Trump megfenyegette Putyint, a nyugati államok feltételeket szabtak az ukrajnai tűzszünethez

Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.

Trump megfenyegette Putyint, a nyugati államok feltételeket szabtak az ukrajnai tűzszünethez
2025. augusztus 13., szerda

Izrael Gázavárost bombázta, miközben nyugati országok nyilatkozatban feddték meg az ország vezetését

Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.

Izrael Gázavárost bombázta, miközben nyugati országok nyilatkozatban feddték meg az ország vezetését
2025. augusztus 13., szerda

A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítését is megemlíti az amerikai külügy a Romániáról szóló emberi jogi jelentésben

A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.

A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítését is megemlíti az amerikai külügy a Romániáról szóló emberi jogi jelentésben
2025. augusztus 13., szerda

„Nehéz, dinamikusan változó helyzet”: elismerték az ukránok az orosz áttörést, súlyos harcok zajlanak

Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.

„Nehéz, dinamikusan változó helyzet”: elismerték az ukránok az orosz áttörést, súlyos harcok zajlanak
2025. augusztus 12., kedd

Nicușor Dan elfogadta az ukrán elnök meghívását, és ősszel Kijevbe látogat

Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.

Nicușor Dan elfogadta az ukrán elnök meghívását, és ősszel Kijevbe látogat
2025. augusztus 12., kedd

Tűz pusztít Horvátországban és Montenegróban, Görögországban is lángok csaptak fel

Horvátországban és Montenegróban komoly tüzek pusztítanak, a lángokat napok óta nem tudják megfékezni, Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában pedig folyamatosan oltják a helyenként felbukkanó tüzeket.

Tűz pusztít Horvátországban és Montenegróban, Görögországban is lángok csaptak fel
2025. augusztus 12., kedd

Szigorodnak a vízummegújítási feltételek a román állampolgárok számára – figyelmeztet az amerikai nagykövetség

Szeptember 2-ától szűkül azok köre, akik interjú nélkül újíthatják meg az Egyesült Államokba szóló vízumukat tudatta kedden a tengeren túli ország bukaresti nagyköve

Szigorodnak a vízummegújítási feltételek a román állampolgárok számára – figyelmeztet az amerikai nagykövetség