HIRDETÉS
Potápi Árpád János kitért arra, hogy Kárpátalján idén több mint tízezer gyermek vesz részt a gyermekétkeztetési programban, amelyre 200 millió forintot fordít a magyar kormány. „A pedagógusokat, művészeti iskolák oktatóit 871 millió forinttal segítik, támogatják az egyházi személyeket, az egészségügyben, médiában dolgozókat” – jelezte.
Az államtitkár kiemelte a magyar oktatási rendszer folyamatos megerősítésének fontosságát is.
Kárpátalján a főiskola működtetésére több mint 6 milliárdot fordítottak az elmúlt években, míg a múlt héten az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ alapkövét helyezték el, erre 600 millió forintot különítettek el. Kárpátalján nincs olyan társadalmi réteg, amelyet a magyar kormány ne segítene – összegzett az államtitkár.
A nemzetpolitikai területre fordított forrásokat értékelve rámutatott: 2009-ben, a szocialista kormányzás utolsó teljes évében ez a forrás 9,1 milliárd forint volt, tavaly már meghaladta a 73 milliárdot; az államtitkárságnál és a Bethlen Gábor Alapnál lévő források megtízszereződtek. „A szülőföldön való boldogulás érdekében a szakképzést és a régiós gazdaságfejlesztést célzó programok indultak” – közölte az államtitkár. Előbbi kapcsán jelezte: 2015 a szakképzés tematikus éve volt, s eddig 888 millió forintból 110 felszerelt tanműhely és tangazdaság létrehozását segítették. A külhoni magyar fiatal vállalkozók éve keretében 2016-ban 117 fiatal vállalkozót – köztük 15 kárpátaljait – támogattak összesen 600 millió forinttal.
Potápi Árpád János kitért arra a célkitűzésre is, hogy több gyermek szülessen a magyar családokban, illetve a vegyes házasságokban is. Mély demográfiai válság jellemző a Kárpát-medencében – mutatott rá, és beszámolt azon kormányzati erőfeszítésekről, amelyek a helyzet megváltoztatását célozzák. 2018 januárjától az anyasági támogatást és a babakötvényt is kiterjesztik az egész Kárpát-medencére. Szerinte ugyanakkor a szociális eszközök, támogatások mellett ugyanakkor szemléletváltásra, gondolkodásmódbeli változásra is szükség van.
Grezsa István kormánybiztos a Kisebbségi Jogvédő Intézet rendezvényén reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb „visszatér a józan ész terepére” a két ország kapcsolata, ebben – mint mondta – Magyarország egyértelműen a jog és az igazság pártján áll. „A 21. század Európájában az az oktatási törvény, amit Ukrajna tervez bevezetni, elfogadhatatlan” – mondta, s egyúttal érthetetlennek nevezte, hogy a korábbi gyümölcsöző kapcsolatok, amelyek nemcsak a kárpátaljai magyarság, hanem a többségi nemzet segítését is magukban foglalták, ilyen hirtelen „feláldozhatók egy politikai vita oltárán".
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arról beszélt: a kárpátaljai magyarság jövője veszélyben van, hiszen oktatási rendszer nélkül aligha maradhatnak fenn. Közölte, az elfogadott és tervezett törvények soha nem látott mértékű veszélyt jelentenek, majd megköszönte a magyar kormány és társadalom kiállását. Szerinte lenne mód arra, hogy olyan megoldás szülessen, amely a kárpátaljai magyarság és a többi kisebbség számára is kielégítő. Ugyanakkor egyelőre úgy tűnik, hogy az álláspontok nem közelednek egymáshoz, s nem sok esély van a törvény módosítására. Értékelése szerint arról van szó, hogy Ukrajna betartja-e a nemzetközi szerződéseket, a szomszédos országokkal kötött megállapodásokat, saját alkotmányát, ha ez nem történik meg, akkor minden megtörténhet Ukrajnában.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere azt mondta: egy független ország területén, egy kiegyensúlyozott európai politika határvonalán elvárnák, hogy minimum az eddigi feltételeket biztosítsák számukra. „A magyarok törvénytisztelő polgárai Ukrajnának, de az is törvényben van rögzítve, milyen jogai legyenek a kisebbségeknek” – hangsúlyozta. Hozzátette: Budapest és az anyaország támogatására szükség volt, van és lesz is.
