Hivatalos: az izraeli hadsereg a Gázai övezet déli részére is kiterjeszti a Hamász elleni háborút

•  Fotó: Izraeli Védelmi Erők

Fotó: Izraeli Védelmi Erők

Az izraeli hadsereg a radikális iszlamista Hamász ellen indított hadműveletét kiterjeszti a Gázai övezet egészére – jelentette be vasárnap este Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője Tel-Avivban.

2023. december 04., 08:082023. december 04., 08:08

„Az IDF (izraeli védelmi erők) kiterjeszti szárazföldi műveletét a Hamász központjai ellen szerte a Gázai övezetben” – mondta a katonai illetékes. „Az erőink szemtől szembe kerülnek a terroristákkal és végeznek velük” – tette hozzá Hagari.

Egyben közölte, hogy a délen folytatott műveletek „nem lesznek kevésbé erőteljesek” az északiaknál.

Az izraeli sajtó a nap folyamán arról számolt be, hogy izraeli csapatok a Gázai övezet déli részén is harcolnak és több lakónegyedben is kiköltözésre szólították fel a civileket. A palesztin térség északi részéből százezrek menekültek az izraeli hadművelet elől délre.

A helyi palesztin lakosok azt mondják, hogy már nincs hova menekülniük az elszigetelt övezetben.

Az IDF saját közlése szerint a harcok pénteki újrakezdése óta masszív légicsapásokat hajtott végre a Gázai övezet déli részén.

A Gázai övezet mintegy 2,3 millió lakójából 1,8 millióan voltak kénytelenek elmenekülni otthonaikból.

Egyébként az IDF szóvivője azt is bejelentette, hogy

megölték a Hamász Sati zászlóaljának parancsnokát egy légicsapásban vasárnap.

Elmondta, hogy a parancsnok volt a felelős az október 7-i támadás során izraeli területre végrehajtott rajtaütésekért.

„Az IDF és az ISA hírszerzési értesülései nyomán az IDF egyik vadászgépe csapást mért és megölte Hajaszam Kuvadzsarit, a Hamász Sati zászlóaljának parancsnokát. Az ő parancsnoksága alatt hajtottak végre rajtaütéseket izraeli területek ellen a Hamász terroristái október 7-én a Dél-Izraelben történt invázió és mészárlás során” – áll az IDF és az Izraeli Biztonsági Ügynökség közös közleményében, amely a sajtótájékoztatót követte.

A közlemény szerint Kuvadzsari

„a Hamász erőinek parancsnoka volt, amelyek az IDF katonái ellen harcoltak a Sati térségben”.

Az IDF november közepén vette át az ellenőrzést a Gázai övezet északi részén található al-Sati menekülttábor felett.

Az izraeli hadsereg szerint „folytatják a helyszín üldözését és likvidálják az ellenőrzésük alatt álló területet irányító minden egyes parancsnokot, ahogy [az IDF] tegnap tette a Szadzsaja zászlóalj esetében”.

Eközben Ronen Bar, a Sin Bet izraeli belbiztonsági szolgálat főnöke egy felvételen, amelyet vasárnap tett közzé a Kan közszolgálati média, kijelentette: a Izrael le fogja vadászni a radikális iszlamista Hamászt Libanonban, Törökországban és Katarban is, még akkor is, ha ez éveket vesz igénybe.

Egyelőre nem világos, hogy Bar mikor beszélt erről és kinek. A belbiztonsági szolgálat nem nyilatkozott az ügyben.

Idézet
A kabinet kitűzött elénk egy célt – az utca nyelvén szólva – , hogy megsemmisítsük a Hamászt. Ez a mi Münchenünk. Mindenhol ezen leszünk, a Gázai övezetben, Ciszjordániában, Libanonban, Törökországban és Katarban is. El fog tartani néhány évig, de ott leszünk, hogy elvégezzük ezt”

– hangsúlyozta a Sin Bet főnöke.

Bar nyilatkozatában a 11 izraeli állampolgár halálával végződő, 1972-es müncheni olimpián végrehajtott palesztin terrortámadásra adott izraeli válaszra utalt. A zsidó állam akkor célzott támadásokat indított több országban a Fekete Szeptember nevű palesztin terrorszervezet tagjainak és vezéreinek megölésére. A művelet évekig eltartott.

Izrael a Hamász október 7-i, 1200 halálos áldozattal járó összehangolt támadását követően megfogadta a terrorszervezet felszámolását.

A Gázai övezetben végrehajtott izraeli válaszcsapásokban eddig több mint 15 500-an vesztették életüket a gázai egészségügyi hatóságok szerint.

A Gázai övezeten kívül a Hamász vezetői gyakran látogatnak el Libanonba, Törökországba, illetve Katarba, többen hosszabb ideje ezekben az országokban tartózkodnak. A pénteken véget ért egyhetes tűzszünet létrejöttében Katar közvetített.

Közben a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője vasárnap arról beszélt:

az amerikai értékelés szerint Izrael tett lépéseket annak érdekében, hogy korlátozza a Gázai övezetben a Hamász ellen zajló katonai műveletek civil áldozatainak számát.

John Kirby, a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban kifejtette azt is, hogy az amerikai adminisztráció korábban megosztotta nézeteit és tapasztalatait Izraellel a civil lakosság védelmével kapcsolatban. Tagadta, hogy Washington bármilyen feltételhez kötné az Izraelnek juttatandó biztonsági támogatások folyósítását. Annak leállítása nem kerül szóba, a segítség folytatódik a Hamász megsemmisítése érdekében – mondta.

A Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora azt is kijelentette, hogy

a Fehér Háznak nincs vitája Izraellel, és mindkét fél úgy látja, hogy a Palesztin Hatóság reformokra szorul, valamint „revitalizálásra”.

John Kirby a Hamász által fogolyként tartott amerikaiakat illetően úgy nyilatkozott, hogy nem rendelkeznek teljes rálátással a sorsukról, és „8 vagy 9, de inkább 9 emberről lehet szó”, valamint további egy amerikai nőt tartanak eltűntként nyilván. Megállapította, hogy az amerikai fél továbbra is törekszik a tűzszünet újraélesztésére, hogy további túszok nyerhessék vissza szabadságukat.

Lloyd Austin védelmi miniszter szombaton, a Reagan National Defense Forum, az amerikai nemzetbiztonságról szóló éves konferencián számolt be a Pentagon és az amerikai adminisztráció Izrael támogatását érintő politikájáról.

Hangsúlyozta, hogy „az Egyesült Államok a jövőben is Izrael legszorosabb barátja marad a világon”. Hozzátette ugyanakkor, hogy

továbbra is nyomást fognak gyakorolni az izraeli vezetésre a civilek védelme és a segélyszállítmányok bővítése érdekében.

„Ismételten is világossá tettem az izraeliek számára, hogy a civilek védelme Gázában erkölcsi felelősség és stratégiai alapvetés” – fogalmazott a Pentagon vezetője. A védelmi fórumon tartott beszédében a miniszter a Hamász elleni városi hadviselést az Iszlám Állam elleni hadműveletekhez hasonlította, amelyek során az abban résztvevő nemzetközi koalíció tagjai elegendő tapasztalatot gyűjtöttek össze a civil lakosság védelmének módjaival kapcsolatban, ezt pedig megosztják Izraellel is.

Lloyd Austin megismételte az amerikai kormány sokszor hangoztatott álláspontját, miszerint Washington a palesztinok jövőjére vonatkozóan a kétállami megoldást tartja az egyetlen járható útnak, ami kivezet a konfliktusból.

Amerikai hadihajót és több kereskedelmi hajót ért támadás a Vörös-tengeren

Egy amerikai hadihajót és több kereskedelmi hajót ért támadás a Vörös-tengeren vasárnap – közölte vasárnap a Pentagon.
„Tudomásunk van a Carney amerikai romboló és kereskedelmi hajók elleni támadásokról szóló jelentésekről a Vörös-tengeren és közzétesszük az információkat, amint rendelkezésre állnak” – ismertette közleményében az amerikai védelmi tárca.
A brit hadsereg nem sokkal korábban feltételezett dróntámadásokról és robbanásokról számolt be a térségben.
Hajózásbiztonsági források a nap folyamán közölték, hogy egy konténerszállító hajót legkevesebb két drón eltalált a Vörös-tengeren.
A Pentagon nem adott tájékoztatást arról, hogy a támadásokat honnan indították. Ugyanakkor az Irán támogatását élvező jemeni húszi lázadók több támadást is elkövettek már ezeken a vizeken, illetve Izrael ellen, amely a Gázai övezetben visel hadat a radikális iszlamista Hamásszal szemben.
Nem sokkal később a húszi lázadók szóvivője közölte, hogy haditengerészeti egységeik mértek csapást a Unity Explorer és a Number Nine nevű izraeli hajókra egy rakétával és egy drónnal. Az illetékes ugyan nem fejtette ki, de azt mondta, hogy a hajókat azt követően támadták meg, hogy azok visszautasították a figyelmeztetéseiket.
A húszik szóvivője egyben kijelentette, hogy a támadások válasz voltak a jemeni nép követeléseire és a muszlim országok azon felhívására, hogy álljanak ki a palesztin nép mellett.
Névtelenséget kérő amerikai tisztségviselők ugyanakkor felfedték, hogy a támadást a húszik kezén lévő jemeni főváros, Szanaa térségéből indították és az nagyjából öt órán át tartott.
Novemberben a jemeni felkelők elfoglalták az M/V Galaxy Leader hajót és legénységét.
A húszik a kereskedelmi hajót és 25 fős legénységét arra hivatkozva foglalták el, hogy Izrael támadást indított a Hamász ellen, amely október 7-én példátlan mértékű vérengzést hajtott végre Izraelben. A Galaxy Leadert egy japán társaság üzemelteti, de brit cég tulajdonában van, amelyet egy izraeli üzletember alapított.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 04., péntek

Gáza: százezrek menekülnek az izraeli hadsereg újabb műveletei nyomán

Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.

Gáza: százezrek menekülnek az izraeli hadsereg újabb műveletei nyomán
2025. április 04., péntek

Dán miniszterelnök Grönlandról: nem lehet csak úgy annektálni egy országot

Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.

Dán miniszterelnök Grönlandról: nem lehet csak úgy annektálni egy országot
2025. április 04., péntek

Moszkva azt állítja, jelentős előrelépés történt a tűzszünet felé, az ukrán külügyminiszter Európa elleni orosz támadást vizionál

Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.

Moszkva azt állítja, jelentős előrelépés történt a tűzszünet felé, az ukrán külügyminiszter Európa elleni orosz támadást vizionál
2025. április 03., csütörtök

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni

Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.

EU-biztos: a tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni
2025. április 03., csütörtök

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.

Rutte: az Egyesült Államok elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy a többiek is többet költsenek védelemre
2025. április 03., csütörtök

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból

Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.

„Politikai testületté vált”: Magyarország kilép Nemzetközi Büntetőbíróságból
2025. április 03., csütörtök

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában

Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.

Újabb amerikai–orosz találkozó az ukrajnai fegyverszünet témájában
2025. április 02., szerda

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog

Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.

Trump bejelentette, mekkora vámot vet ki a világ országaira, Európának is fájni fog
2025. április 02., szerda

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát

A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.

Több száz medvét kilőhetnek Szlovákiában az emberáldozat után, Románia adta a példát
2025. április 02., szerda

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.

Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira Vincze Loránt