Fotó: Wikipédia
Hibrid félretájékoztatási támadásnak nevezte vasárnap Boris Pistorius német védelmi miniszter a német légierő tisztjei egyik lehallgatott beszélgetésének Oroszország általi kiszivárogtatását.
2024. március 04., 08:322024. március 04., 08:32
„Ez része Vlagyimir Putyin orosz elnök információs háborújának” – hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus, s úgy fogalmazott, hogy mindennek célja a belpolitikai egység aláásása.
Pistorius leszögezte, hogy
A miniszter beszélt arról is, hogy nincs tudomása más szivárogtatásokról, vagy egyéb lehallgatott telefonbeszélgetésekről.
Mint mondta, a jövő hét első napjaiban vár eredményeket az ügyben indított belső vizsgálattól, amely a többi között arra is próbál választ keresni, hogy a tisztek a Webex szolgáltatással megfelelő kommunikációs csatornát választottak-e beszélgetésükhöz. Hozzátette, hogy a vizsgálatot követően le fogják vonni a megfelelő következtetéseket.
Margarita Szimonján, az RT orosz televízió főszerkesztője pénteken tette közzé négy német főtiszt nevét és félórás bizalmas beszélgetésük átiratát.
Az újságíró szerint a beszélgetés február 19-én történt, és Torsten Grefe ezredes, a Bundeswehr légierejének hadműveleti és hadgyakorlatokért felelős osztagának parancsnoka, Ingo Gerhartz altábornagy, a légierő felügyelője, valamint a Bundeswehr űrparancsnoksága légi műveletek központjának két munkatársa vett részt benne.
A Szimonján által közzétett átirat szerint a magas rangú német tisztek a Krím félszigetet az orosz szárazfölddel összekötő híd felrobbantásáról tárgyaltak. Azon a napon, amikor Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy a NATO sem jelenleg, sem a jövőben nem vesz részt az ukrajnai háborúban, a tisztek azt vitatták meg, hogy miként lehetne Taurus rakétákkal lerombolni a Krími hidat, anélkül, hogy ennek következményei lennének a német hatóságokra nézve, és ehhez hány rakétára lenne szükség.
Eközben hétfőn a kora reggeli órákban ismét lezárták a Krím híd forgalmát.
Ez a második egymást követő éjszaka, amikor a megszálló hatóságok lezárták a hidat, miután robbanásokról érkeztek jelentések Feodosziából.
Az orosz védelmi minisztérium később azt állította, hogy az orosz erők 38 ukrán drónt fogtak el a megszállt Krím felett az éjszaka folyamán.
A Kercsi hídnak is nevezett híd az orosz szárazföldet köti össze az Oroszország által megszállt Krím félszigettel. A híd a Krímben és a szárazföldi Ukrajnában állomásozó orosz erők számára kritikus fontosságú utánpótlási és szállítási útvonal, és többször is támadások célpontja volt az Ukrajna elleni teljes körű orosz inváziót követően.
Az ukrán erők az elmúlt hónapokban fokozták a megszállt Krímben lévő célpontok elleni támadásaikat, különösen az orosz Fekete-tengeri Flotta ellen. A Fox Newsnak adott, február 22-én megjelent interjújában Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy további „meglepetések” várnak Oroszország fekete-tengeri flottájára.
Közben az ukrán belügyminisztérium Facebook-bejegyzése szerint vasárnap, helyi idő szerint este 9 óra körül
„Miközben mi a fronton legyőzzük a megszállókat, ők továbbra is civilekkel, gyerekekkel harcolnak” – írta a minisztérium Facebook-bejegyzésében.
A támadás szombaton a kora reggeli órákban történt, amikor egy orosz drón csapódott be egy lakóépületbe, 18 lakást rombolva le.
– olvasható Oleh Kiper, az Odesszai terület kormányzójának Telegram-posztjában.
A drón egy magas lakóépület kilencedik emeletén csapódott be. A támadás következtében több közeli lakás is fűtés nélkül maradt.
Ukrajnában mindennaposak a dróntámadások, amelyek az ország különböző régióit érintik.
A 2022-es orosz invázió óta legalább 500 gyermek halt meg Ukrajnában, és több mint ezer megsebesült – jelentette októberben a főügyészség.
Zelenszkij: szégyenletes következményei lennének a nyugati katonai támogatások elmaradásának
Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap azt mondta, hogy politikai akaratra van szükség ahhoz, hogy Ukrajna minden szükséges katonai ellátást megkapjon, különben a világ „a történelem egyik legszégyenletesebb lapjával” néz szembe – írja a Reuters.
„A legfontosabb a politikai akarat, hogy ezt elérjük, hogy biztosítsuk az ellátmányok olyan szintjét, amely segít” – mondta Zelenszkij késő esti videóbeszédében.
„Ha ez nem történik meg, akkor a történelem egyik legszégyenletesebb lapja lesz, ha Amerika vagy Európa veszít az iráni Shahídekkel vagy az orosz vadászgépekkel szemben” – mondta.
A The Moscow Times által idézett kieli Világgazdasági Intézet azt írta, hogy az Európai Unió a Kijevnek ígért 144 milliárd euróból eddig csak 77 milliárd eurót biztosított.
Az RBC eközben rámutatott, hogy két évvel az ukrajnai háború kezdete után a szakértők szakadékot állapítottak meg az ígért és a Nyugat által ténylegesen nyújtott segítség mennyisége között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában.
Vlagyimir Putyin választ fog adni az orosz repülőterek elleni támadásra – írta Donald Trump amerikai elnök Truth Social nevű közösségi portálján szerdán.
A magyar kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet” – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni – mondta Semjén Zsolt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!