2008. március 13., 00:002008. március 13., 00:00
Tóth Andrea, a Barkaszói Középiskola igazgatóhelyettese és ukrán nyelv- és irodalomtanára az elsõk között volt, akik magyar nemzetiségûként mertek felvételizni az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán Filológiai Tanszékére. Ennek immár tizenhat éve.
„1991-ben, az ország függetlenné válásával egyidõben az oktatási tárca az orosz nyelvvel párhuzamosan bevezette az államnyelvet is az iskolákban – indítja beszélgetésünket a tanárnõ. – Mondanom sem kell, rengeteg nehézségbe ütköztünk. Párhuzamosan tanulni két szláv nyelvet, ha egy nyelvcsaládba tartoznak is, nem volt könynyû, hiszen a gyerekek állandóan keverték a szavakat. Szerencsémre elsõként az ötödik osztályban kaptam nyelvórákat, tehát az alapoktól kezdtem velük dolgozni, és így a megszabott tanterv mellett már a saját tapasztalataimat is használhattam.\" Mennyire volt nehéz magyarként egy felsõoktatási tanintézetben diplomát szerezni, kutakodom tovább a tanárnõtõl. Mint kiderült, Tóth Andrea a barkaszói két tannyelvû középiskola ukrán osztályaiban már megszerezte az alapokat.
„Amikor otthon szóba került, hogy magyar vagy ukrán osztályba írassanak a szüleim, végül az utóbbi mellett döntöttek – emlékszik vissza a pedagógus. – Anyanyelvemen már olvastam, így önszorgalomból igyekeztem pótolni mindazt, ami a magyar történelemmel és irodalommal kapcsolatos. Az egyetemen pedig soha nem voltak nyelvi gondjaim, hiszen beszéltem az orosz és az ukrán nyelvet is.\" Beszélgetõtársam a 10–11.-es magyar osztályokban, tehát az érettségi elõtt álló fiatalok számára oktatja az államnyelvet. Szerinte a mostani ukrán nyelv és irodalom tanterv egyáltalán nem felel meg a nemzetiségi iskolákban tanulók tudásszintjének.
„Én elhiszem, hogy szükség van grammatikára is, különösen azok számára, akik az emelt szintû érettségin ukrán tesztet írnak majd. Viszont a tankönyvek sem úgy vannak összeállítva, hogy fejleszthetné a beszédkészséget. Holott csak itt, az iskolában hallanak ukrán nyelvet. Otthon a szülõk nem tudnak segíteni a házi feladat megoldásában, hiszen mint említettem, korábban mindenki oroszt tanult. Az ukrán tévécsatornák filmjeit sem igen nézik, és nem olvassák az ukrán nyelvû szépirodalmi mûveket sem\" – magyarázza Tóth Andrea.
A nemzetiségi iskolákban oktató pedagógusokra így dupla teher nehezedik, hiszen a nyelvtani rész átadása mellett a beszédkészséget is fejleszteni kell. Hiába panaszkodnak sokan, hogy kevés az óraszám, emelni kellene. Nem azzal van gond, hanem az oktatási módszerrel.
„Lehet, hogy engem most sokan elítélnek ezért a gondolatmenetért, de több éves tapasztalatból mondom: valami más kellene. Az, hogy minden gyerek elõtt ott legyen az ukrán–magyar szótár, a jó tankönyv, ez utóbbi talán a legfontosabb. Én heti hat órában oktatom az ukránt, és ennél több nem is kell, mert a tanulónak akkor már nem jut ideje a többi tantárgy hatékony elsajátítására. Az idegen nyelv oktatásánál például másféle a tanterv, és heti három órában többet megtanulnak, mint az államnyelvbõl. Ott meg van szabva egy megtanulható szócsoport, amit folyamatosan ismételnek, és csak a minimális grammatikai részt veszik át\" – mutat rá a tanárnõ.
Mint kifejti, sok problémát okoz az ukrán irodalom oktatása is. A 10–11. osztályban négy-öt tankönyv jut a diákokra. Az 5., 6., 7. osztályosoknál ugyan mindenkinek van könyve, de a tanárnõ elõbb kénytelen magyarul elmagyarázni, mit tartalmaz az adott mû, hogy felkeltse iránta az érdeklõdést, és aztán röviden lejegyzetelik a füzetekbe. Majd szemelvényeket olvasnak belõle és elemzik. Tóth Andrea nem tartja igazságosnak, hogy az emelt szintû érettségin egyazon kérdéskört kapják majd a magyar anyanyelvû diákok, mint ukrán kortársaik. Tanárként persze buzdítja tanítványait, hogy meg kell próbálni a legjobbat kihozni magukból, emellett bízik abban is, hogy a minimális 124 pontot sikeresen megszerzik.
Fedák Anita, Kárpáti Igaz Szó
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.