Hivatalban marad. Zelenszkij az ukrán értelmezés szerint jogosan tölti be az elnöki tisztséget
Fotó: Ukrán elnöki hivatal
Volodimir Zelenszkij marad Ukrajna államfője a hadiállapot végéig – szögezte le Ruszlan Sztefancsuk ukrán parlamenti elnök, reagálva közösségi oldalain Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi taskenti kijelentésére.
2024. május 29., 08:002024. május 29., 08:00
Putyin üzbegisztáni látogatása alkalmával újságírók előtt kijelentette, hogy mivel Zelenszkij ötéves elnöki mandátuma lejárt, és nem tartanak új választásokat, a hatalomnak Ukrajnában szerinte a parlament és annak vezetője, Ruszlan Sztefancsuk kezébe kellene kerülnie. Ezt alátámasztandó az ukrán alkotmányra hivatkozott – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
„Nagyon jó, hogy Oroszországban elkezdték olvasni Ukrajna alkotmányát. Azt javaslom, hogy az érdeklődő olvasók ne szelektíven tanulmányozzák alkotmányunk szövegét, és figyeljenek a 108. cikk 1. pontjára, amely kimondja:
A demokratikus társadalmakban ezt folytonosságnak nevezik” – fogalmazott a házelnök az MTI szerint.
Megjegyezte, hogy Ukrajnában ezt a folytonosságot nem úgy alkalmazzák, mint Oroszországban, ahol Putyin „életre szóló” államfő, hanem „normális, demokratikus értelemben”. „Ezért Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke, és az is marad a hadiállapot végéig. Mindez összhangban van Ukrajna alkotmányával és törvényeivel” – jelentette ki.
„Ezért nagyon jó lenne, ha Ukrajna alkotmánya mellett Oroszország elkezdené olvasni a saját alkotmányát. Nem a demokratikus rendszer néhány alapelvéről, vagy az emberi és polgári jogokról beszélek, amelyek Oroszország számára illuzórikusak, hanem legalább arra a részre gondolok, amely kimondja, hogy az Oroszországi Föderáció intézkedéseket tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és megerősítése, az államok és népek békés egymás mellett élésének biztosítása érdekében. Azért, hogy ne kelljen sokáig lapozniuk, elárulom, hogy ez az orosz alkotmány 79.1. cikkében található” – tette hozzá a házelnök.
Az Ukrajinszka Pravda az orosz elnök taskenti nyilatkozatáról szóló beszámolójában azt írta, hogy Putyin az ukrán alkotmány 111. cikkére hivatkozott, alátámasztandó azt a véleményét, miszerint Zelenszkij már nem legitim elnök.
– idézte az orosz elnököt a hírportál.
Súlyos következményekkel fenyegette meg Vlagyimir Putyin a NATO európai tagállamait, amennyiben lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy nyugati fegyvereket használjon fel oroszországi célpontok támadására.
A 111. cikk valójában azt mondja ki, hogy Ukrajna elnökét az ukrán parlament alkotmányos felelősségre vonással (impeachment) eltávolíthatja hivatalából, ha hazaárulást vagy más bűncselekményt követ el – mutatott rá a hírportál.
Mindeközben szintén kedden Olaf Scholz német kancellár a Berlin melletti Meseberg kastélyban tartott francia-német együttes kormányülést követően azt mondta:
„További milliárdos nagyságrendű pénzügyi eszközökhöz való hozzáférést szeretnénk biztosítani Ukrajnának, hogy megbízhatóan finanszírozni tudja védelmét és ezzel fokozza egész Európa biztonságát” – húzta alá Scholz. Mint mondta, céljuk a hét legfejlettebb ipari ország (G7) és az EU ez irányú erőfeszítéseinek összpontosítása, illetve fokozása.
A G7-ek pénzügyminisztereinek múlt heti tanácskozásán már megvitatták a zárolt orosz vagyon hozamai felhasználásának lehetőségeit, egyelőre azonban nem született megállapodás.
Az Egyesült Államok nemrég azzal a javaslattal állt elő, hogy a G7-ek nagyösszegű – mintegy 50 milliárd dolláros – hitelt nyújthatnának Ukrajnának,
Az uniós tagállamok eddig visszafogottan reagáltak az amerikai felvetésre tekintettel arra, hogy abba beletervezték azokat a jövőbeli hozamokat is, amelyek függően a kamatváltozástól és az ukrajnai háború alakulásától nem biztos, hogy rendelkezésre állnak majd.
Mindemellett az Európai Unió Tanácsa a múlt héten jóváhagyta, az európai bankokban zárolt orosz pénzeszközökből származó nyereséget Ukrajna katonai támogatására és újjáépítésére lehessen felhasználni.
Emmanuel Macron francia elnök németországi látogatásának zárónapján reagált Olekszandr Szirszkijnek, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának korábbi nyilatkozatára, miszerint hamarosan francia kiképzőtisztek érkezhetnek Ukrajnába.
Hozzátette: a kijevi vezetés időközben pontosította az elhangzottakat és nem fog további megjegyzést fűzni az ügyhöz.
Macron a nap folyamán átvehette az 1648-as vesztfáliai béke emlékére 1998-ban alapított Nemzetközi Vesztfáliai Békedíjat Münsterben.
„Európaiakként derűlátónak lenni azt jelenti, hogy biztosak vagyunk abban, hogy az EU a megfelelő válasz” – hangoztatta Macron. Mint mondta, ez a jelen idők olyan nagy kihívásaira vonatkozik, mint az ukrajnai háború, a klímaváltozás és a demokrácia fenyegetettsége.
„Új fejezetet kell nyitni Európában” – fogalmazott Macron. Rávilágított, hogy ehhez több derűlátásra és akaraterőre is szükség lesz. Felhívta egyben a figyelmet arra, hogy a nacionalizmushoz való visszatérés, ahogy azt a jobboldali pártok szorgalmazzák, szerinte nem jelent megoldást.
Eközben
A tíz évre szóló egyezményt, amelynek értelmében Portugália az idén 126 millió euró (48 milliárd forint) értékben nyújt támogatást a kijevi vezetésnek, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nap folyamán írta alá Luís Montenegro portugál miniszterelnökkel Lisszabonban.
Zelenszkij hétfőn, valamint kedden szintén bilaterális biztonsági megállapodásokat írt alá Spanyolországgal, illetve Belgiummal.
Ukrajna eddig több partnerével, a többi között Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával is kötött hasonló egyezményeket.
Ukrán miniszter: Eddig mintegy húszezren hagyták el Harkiv és Szumi megyék veszélyeztetett területeit
Mostanáig körülbelül húszezer embert evakuáltak az Oroszországgal határos Harkiv és Szumi ukrán megyék orosz támadásoktól veszélyeztetett területeiről – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter egy keddi tévéműsorban.
A politikus elmondta, hogy eddig a harkivi régió három járásában, Szumi megyében pedig öt járásban rendelték el a lakosok kötelező kimenekítését.
Hozzátette, hogy az emberek önerőből – azaz saját járműveiken –, illetve a katasztrófavédelmi szolgálatnak és az ukrán rendőrség evakuálással foglalkozó Fehér Angyal elnevezésű csoportjának, valamint önkénteseknek a segítségével hagyják el a veszélyeztetett településeket.
A miniszter megjegyezte, hogy a két kelet-ukrajnai megye lakói szívesebben költöznek át régiójukon belül biztonságosabb területre, mintsem más ukrajnai megyékbe.
Elmondta, hogy változatlanul zajlik vonatokon is a lakosok kimenekítése a szüntelen orosz támadások alatt álló területekről, így Szumi megyén kívül a Donyeck megyei Pokrovszkból is indulnak vonatok, amelyek a nyugat-ukrajnai Voliny megyéig közlekednek.
Az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint Verescsuk közölte, hogy a veszélyes területekről evakuáltak megújíthatják belső menekült státusukat, és ennek megfelelően jogosultak pénzbeli támogatásra az ukrán államtól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sorra érkeznek a gratulációk, miután a függetlenként induló Bukaresti főpolgármester, Nicușor Dan megnyerte a vasárnapi elnökválasztást.
Már csak a forradalom segíthet Európa népein George Simion romániai elnökválasztási veresége nyomán – vélekedik a Vlagyimir Putyin orosz államfő ideológusaként emlegetett Alekszandr Dugin.
Meghalt vasárnap a világ negyedik legmagasabb hegycsúcsa, a nepáli Lhoce megmászása közben Vágó Barna Zsolt alpinista – írja a mászást szervező cég bejelentése alapján a Reuters.
A Hamász iszlamista terrorszervezet az amerikai The Wall Street Journal birtokába jutott dokumentum szerint azzal a céllal indított támadást 2023. október 7-én Izrael ellen, hogy megtorpedózza a zsidó állam és Szaúd-Arábia kapcsolatainak rendezését.
Izrael vasárnap kiterjedt szárazföldi hadműveletet indított Gázában az intenzív légi hadjárat mellett, amely a terület egészségügyi tisztségviselői szerint több mint 100 ember halálát okozta az éjszaka folyamán.
Az amerikai külügyminiszter szerint talán az egyetlen mód az orosz-ukrán megrekedt békefolyamat kimozdítására a közvetlen egyeztetés Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ami hétfőn történhet meg.
Az első fordulóhoz hasonlóan a Nyugat-Európában élő románok ezúttal is inkább George Simiont támogatták, míg Közép-Európában és a világ többi részén Nicușor Dant támogatta a szavazópolgárok többsége – derül ki az Állandó Választási Hatóság adataiból.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!