Hiába járt le Zelenszkij mandátuma, a hadiállapot végéig ő marad az elnök

Hiába járt le Zelenszkij mandátuma, a hadiállapot végéig ő marad az elnök

Hivatalban marad. Zelenszkij az ukrán értelmezés szerint jogosan tölti be az elnöki tisztséget

Fotó: Ukrán elnöki hivatal

Volodimir Zelenszkij marad Ukrajna államfője a hadiállapot végéig – szögezte le Ruszlan Sztefancsuk ukrán parlamenti elnök, reagálva közösségi oldalain Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi taskenti kijelentésére.

Hírösszefoglaló

2024. május 29., 08:002024. május 29., 08:00

Putyin üzbegisztáni látogatása alkalmával újságírók előtt kijelentette, hogy mivel Zelenszkij ötéves elnöki mandátuma lejárt, és nem tartanak új választásokat, a hatalomnak Ukrajnában szerinte a parlament és annak vezetője, Ruszlan Sztefancsuk kezébe kellene kerülnie. Ezt alátámasztandó az ukrán alkotmányra hivatkozott – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

„Nagyon jó, hogy Oroszországban elkezdték olvasni Ukrajna alkotmányát. Azt javaslom, hogy az érdeklődő olvasók ne szelektíven tanulmányozzák alkotmányunk szövegét, és figyeljenek a 108. cikk 1. pontjára, amely kimondja:

Ukrajna elnöke addig tölti be jogkörét, amíg Ukrajna újonnan megválasztott elnöke hivatalba nem lép.

A demokratikus társadalmakban ezt folytonosságnak nevezik” – fogalmazott a házelnök az MTI szerint.

Megjegyezte, hogy Ukrajnában ezt a folytonosságot nem úgy alkalmazzák, mint Oroszországban, ahol Putyin „életre szóló” államfő, hanem „normális, demokratikus értelemben”. „Ezért Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke, és az is marad a hadiállapot végéig. Mindez összhangban van Ukrajna alkotmányával és törvényeivel” – jelentette ki.

Sztefancsuk szavai szerint az ilyen orosz narratívák kiszámíthatók és értelmetlenek.

„Ezért nagyon jó lenne, ha Ukrajna alkotmánya mellett Oroszország elkezdené olvasni a saját alkotmányát. Nem a demokratikus rendszer néhány alapelvéről, vagy az emberi és polgári jogokról beszélek, amelyek Oroszország számára illuzórikusak, hanem legalább arra a részre gondolok, amely kimondja, hogy az Oroszországi Föderáció intézkedéseket tesz a nemzetközi béke és biztonság fenntartása és megerősítése, az államok és népek békés egymás mellett élésének biztosítása érdekében. Azért, hogy ne kelljen sokáig lapozniuk, elárulom, hogy ez az orosz alkotmány 79.1. cikkében található” – tette hozzá a házelnök.

Az Ukrajinszka Pravda az orosz elnök taskenti nyilatkozatáról szóló beszámolójában azt írta, hogy Putyin az ukrán alkotmány 111. cikkére hivatkozott, alátámasztandó azt a véleményét, miszerint Zelenszkij már nem legitim elnök.

Idézet
Ukrajna alkotmányának 111. cikke azt mondja ki, hogy ebben az esetben (az elnökválasztás elmaradása esetén) a legfelsőbb hatalom, tulajdonképpen az elnöki jogkörök a parlament elnökére szállnak át”

– idézte az orosz elnököt a hírportál.

korábban írtuk

Európai kis NATO-tagállamokat fenyeget Putyin oroszországi támadások esetén
Európai kis NATO-tagállamokat fenyeget Putyin oroszországi támadások esetén

Súlyos következményekkel fenyegette meg Vlagyimir Putyin a NATO európai tagállamait, amennyiben lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy nyugati fegyvereket használjon fel oroszországi célpontok támadására.

A 111. cikk valójában azt mondja ki, hogy Ukrajna elnökét az ukrán parlament alkotmányos felelősségre vonással (impeachment) eltávolíthatja hivatalából, ha hazaárulást vagy más bűncselekményt követ el – mutatott rá a hírportál.

Mindeközben szintén kedden Olaf Scholz német kancellár a Berlin melletti Meseberg kastélyban tartott francia-német együttes kormányülést követően azt mondta:

Franciaország és Németország azt szorgalmazza, hogy a nagy nyugati ipari államok újabb milliárdos segélyeket folyósítsanak Ukrajnának, és ennek keretében vizsgálják, miként lehetne hasznosítani az orosz központi bank szankciók alapján zárolt vagyonának hozamait.

„További milliárdos nagyságrendű pénzügyi eszközökhöz való hozzáférést szeretnénk biztosítani Ukrajnának, hogy megbízhatóan finanszírozni tudja védelmét és ezzel fokozza egész Európa biztonságát” – húzta alá Scholz. Mint mondta, céljuk a hét legfejlettebb ipari ország (G7) és az EU ez irányú erőfeszítéseinek összpontosítása, illetve fokozása.

A G7-ek pénzügyminisztereinek múlt heti tanácskozásán már megvitatták a zárolt orosz vagyon hozamai felhasználásának lehetőségeit, egyelőre azonban nem született megállapodás.

Az Egyesült Államok nemrég azzal a javaslattal állt elő, hogy a G7-ek nagyösszegű – mintegy 50 milliárd dolláros – hitelt nyújthatnának Ukrajnának,

amire az orosz központi bank befagyasztott vagyonának hozamai szolgálhatnának fedezetül.

Az uniós tagállamok eddig visszafogottan reagáltak az amerikai felvetésre tekintettel arra, hogy abba beletervezték azokat a jövőbeli hozamokat is, amelyek függően a kamatváltozástól és az ukrajnai háború alakulásától nem biztos, hogy rendelkezésre állnak majd.

Mindemellett az Európai Unió Tanácsa a múlt héten jóváhagyta, az európai bankokban zárolt orosz pénzeszközökből származó nyereséget Ukrajna katonai támogatására és újjáépítésére lehessen felhasználni.

Emmanuel Macron francia elnök németországi látogatásának zárónapján reagált Olekszandr Szirszkijnek, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának korábbi nyilatkozatára, miszerint hamarosan francia kiképzőtisztek érkezhetnek Ukrajnába.

Macron sajnálatosnak nevezte a szóban forgó nyilatkozatot, amely szerinte nem lett egyeztetve a partnerek között.

Hozzátette: a kijevi vezetés időközben pontosította az elhangzottakat és nem fog további megjegyzést fűzni az ügyhöz.

Macron a nap folyamán átvehette az 1648-as vesztfáliai béke emlékére 1998-ban alapított Nemzetközi Vesztfáliai Békedíjat Münsterben.

A francia elnök köszönőbeszédében több derűlátást és tettrekészséget szorgalmazott az Európai Unióban.

„Európaiakként derűlátónak lenni azt jelenti, hogy biztosak vagyunk abban, hogy az EU a megfelelő válasz” – hangoztatta Macron. Mint mondta, ez a jelen idők olyan nagy kihívásaira vonatkozik, mint az ukrajnai háború, a klímaváltozás és a demokrácia fenyegetettsége.

„Új fejezetet kell nyitni Európában” – fogalmazott Macron. Rávilágított, hogy ehhez több derűlátásra és akaraterőre is szükség lesz. Felhívta egyben a figyelmet arra, hogy a nacionalizmushoz való visszatérés, ahogy azt a jobboldali pártok szorgalmazzák, szerinte nem jelent megoldást.

Eközben

Portugália is kétoldalú biztonsági megállapodást kötött kedden Ukrajnával.

A tíz évre szóló egyezményt, amelynek értelmében Portugália az idén 126 millió euró (48 milliárd forint) értékben nyújt támogatást a kijevi vezetésnek, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nap folyamán írta alá Luís Montenegro portugál miniszterelnökkel Lisszabonban.

Zelenszkij hétfőn, valamint kedden szintén bilaterális biztonsági megállapodásokat írt alá Spanyolországgal, illetve Belgiummal.

Ukrajna eddig több partnerével, a többi között Németországgal, Franciaországgal és Nagy-Britanniával is kötött hasonló egyezményeket.

Ukrán miniszter: Eddig mintegy húszezren hagyták el Harkiv és Szumi megyék veszélyeztetett területeit
Mostanáig körülbelül húszezer embert evakuáltak az Oroszországgal határos Harkiv és Szumi ukrán megyék orosz támadásoktól veszélyeztetett területeiről – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter egy keddi tévéműsorban.
A politikus elmondta, hogy eddig a harkivi régió három járásában, Szumi megyében pedig öt járásban rendelték el a lakosok kötelező kimenekítését.
Hozzátette, hogy az emberek önerőből – azaz saját járműveiken –, illetve a katasztrófavédelmi szolgálatnak és az ukrán rendőrség evakuálással foglalkozó Fehér Angyal elnevezésű csoportjának, valamint önkénteseknek a segítségével hagyják el a veszélyeztetett településeket.
A miniszter megjegyezte, hogy a két kelet-ukrajnai megye lakói szívesebben költöznek át régiójukon belül biztonságosabb területre, mintsem más ukrajnai megyékbe.
Elmondta, hogy változatlanul zajlik vonatokon is a lakosok kimenekítése a szüntelen orosz támadások alatt álló területekről, így Szumi megyén kívül a Donyeck megyei Pokrovszkból is indulnak vonatok, amelyek a nyugat-ukrajnai Voliny megyéig közlekednek.
Az Ukrinform hírügynökség jelentése szerint Verescsuk közölte, hogy a veszélyes területekről evakuáltak megújíthatják belső menekült státusukat, és ennek megfelelően jogosultak pénzbeli támogatásra az ukrán államtól.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 28., kedd

Mérgező anyagok ukránok általi alkalmazásáról beszélt egy orosz tábornok

Ukrajna a mérgező anyagok alkalmazásának kiterjesztését tervezi a „különleges hadművelet” zónájában.

Mérgező anyagok ukránok általi alkalmazásáról beszélt egy orosz tábornok
2024. május 28., kedd

Európai kis NATO-tagállamokat fenyeget Putyin oroszországi támadások esetén

Súlyos következményekkel fenyegette meg Vlagyimir Putyin a NATO európai tagállamait, amennyiben lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy nyugati fegyvereket használjon fel oroszországi célpontok támadására.

Európai kis NATO-tagállamokat fenyeget Putyin oroszországi támadások esetén
2024. május 28., kedd

Donald Trump: „Orbán Viktort nem akar háborút, és én sem akarok háborút”

„Ha megnézik Orbán Viktort, ő nem akar háborút, és én sem akarok háborút” – mondta Donald Trump a Timcastnek adott interjújában, amelyet Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója tett közzé a Facebook-oldalán kedden.

Donald Trump: „Orbán Viktort nem akar háborút, és én sem akarok háborút”
2024. május 28., kedd

30 F-16-os vadászgépet ad Belgium Ukrajnának, Borrell szerint Kijev használhatja orosz célpontok ellen a nyugati fegyvereket

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kétoldalú, hosszú távú, 10 éves biztonsági megállapodást írt alá Alexander De Croo belga miniszterelnökkel kedden Brüsszelben.

30 F-16-os vadászgépet ad Belgium Ukrajnának, Borrell szerint Kijev használhatja orosz célpontok ellen a nyugati fegyvereket
2024. május 28., kedd

A határtól közel 2000 kilométerre található oroszországi radart támadott meg az ukrán katonai hírszerzés

Egy, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) által indított nagy hatótávolságú drón vasárnap eltalálta az oroszországi Orszk városában, az Orenburgi területen található Voronyezs M korai előrejelző radart.

A határtól közel 2000 kilométerre található oroszországi radart támadott meg az ukrán katonai hírszerzés
2024. május 28., kedd

Keményen bírálják Izraelt a több tucatnyi civil halálát okozó rafahi támadás miatt, Netanjahu szerint tragikus hiba történt

Tragikus hibának nevezte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn azt a légicsapást, amely 45 ember halálát okozta a gázai Rafahban, egy palesztin menekülttáborban.

Keményen bírálják Izraelt a több tucatnyi civil halálát okozó rafahi támadás miatt, Netanjahu szerint tragikus hiba történt
2024. május 28., kedd

Francia kiképzőtisztek „látogatnak” Ukrajnába az ukrán főparancsnok szerint

Hamarosan francia kiképzőtisztek érkezhetnek Ukrajnába, hogy meglátogassák a helyi kiképzőközpontokat – közölte hétfőn Olekszandr Szirszkij az ukrán fegyveres erők főparancsnoka.

Francia kiképzőtisztek „látogatnak” Ukrajnába az ukrán főparancsnok szerint
2024. május 27., hétfő

Josep Borrell szerint az EU-ban egyre nagyobb a vita a nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldásáról

Az uniós tagállamok külügyminisztereinek keddi tanácskozóján egyre terjedelmesebb vita alakult ki nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldásáról az orosz hadsereg ellen Oroszország területén.

Josep Borrell szerint az EU-ban egyre nagyobb a vita a nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozások feloldásáról
2024. május 27., hétfő

Spanyolország több mint egymilliárd euró értékű katonai támogatást biztosít Ukrajnának

Kétoldalú biztonsági megállapodást írt alá több mint egymilliárd euró értékű katonai támogatás biztosításáról Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Madridban hétfőn.

Spanyolország több mint egymilliárd euró értékű katonai támogatást biztosít Ukrajnának
2024. május 27., hétfő

Stoltenberg szerint Ukrajna bevethet NATO-fegyvereket orosz célpontok ellen

A Kijevnek átadott NATO-fegyverek azonnal ukrán tulajdonba kerülnek, így Kijevnek képesnek kell lennie arra, hogy azokkal csapást mérjen például „oroszországi légi bázisokra” – jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Stoltenberg szerint Ukrajna bevethet NATO-fegyvereket orosz célpontok ellen