Halálos eszközöket gyárt Oroszországnak Kína az EU külügyi főképviselője szerint

halálos

Háborús támogatás? Borrell szerint Hszi Csin-ping semelegességtől szóló kijelentései ellenére Kína halálos eszközöket gyárt Putyin számára

Fotó: Orosz elnöki hivatal

Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője állítólagos „meggyőző” bizonyítékokról tájékoztatta az európai nemzeteket Oroszországnak szánt „halálos segédeszköz” kínai gyártásáról, az uniós külügyminiszterek közelgő találkozója előtt – jelentette a német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) pénteken három uniós tisztségviselőre hivatkozva.

Hírösszefoglaló

2024. november 16., 10:492024. november 16., 10:49

A szóban forgó halálos segély állítólag arra utal, hogy egy kínai cég szerepet játszik az Ukrajna elleni háborúban Oroszország számára gyártott támadó drónok gyártásában. A Reuters európai hírszerzési forrásokra hivatkozva szeptember 25-én arról számolt be, hogy Oroszország titokban Kínában fejlesztő és gyártó programot hozott létre a háborúban felhasználandó támadó drónok számára.

Idézet
Hírszerzési forrásokból származó jelentések szerint Kínán belül van egy gyár, amely drónokat gyárt, amelyeket Oroszországba szállítanak”

– mondta egy magas rangú uniós tisztvségiselő a Politico című lapnak pénteken.

A tisztviselő szerint az EU-nak még meg kell állapítania, hogy Pekingnek tudomása van-e a cég dróngyártásáról. A kínai külügyminisztérium korábban tagadta, hogy tudna a projektről.

Kína az orosz-ukrán háborúban semleges álláspontot képvisel, de egyidejűleg elmélyítette a gazdasági kapcsolatokat Moszkvával, és támogatta az országot a nyugati szankciókkal szemben.

Peking emellett Oroszország egyik vezető forrásává vált a kettős felhasználású termékek terén, amelyek az orosz védelmi ipart táplálják.

Az ABC Newsnak adott, szeptember 24-én sugárzott interjújában

Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy Oroszország kínai műholdakkal készít felvételeket az ukrán nukleáris létesítményekről, hogy esetleges jövőbeni támadásokat hajtson végre.

Bár egyelőre nem világos, hogy az EU milyen konkrét lépéseket fog tenni a bejelentett dróngyártásra válaszul, további szankciók bevezetése is szóba jöhet az európai blokk számára – beleértve további kínai vállalatok felvételét az uniós szankciókkal sújtott cégek listájára, mondta egy uniós diplomata a Politico című lapnak.

Joe Biden amerikai elnök várhatóan az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) pénteki perui csúcstalálkozójának margóján is tárgyalni fog Kína Oroszországnak nyújtott támogatásáról.

A Fehér Ház szerint Biden várhatóan „mélységes aggodalmának” ad hangot Kína „Oroszország Ukrajna elleni háborújának támogatása” miatt.

Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint közte és Donald Trump megválasztott amerikai elnök között konstruktív együttműködés alakult ki, és tekintettel Trump jövőbeli kormánypolitikájára, az ukrajnai háború „gyorsabban fog véget érni”. Erről az ukrán államfő pénteken beszélt egy rádióinterjúban, amelyből a Szuszpilne ukrán közszolgálati műsorszolgáltató idézett.

Zelenszkij rámutatott arra, hogy az ukrán félnek lehetősége nyílt egyértelműen kifejteni álláspontját a béke elérésével kapcsolatban. Szavai szerint Trump meghallotta ezt az ukrán álláspontot, és nem tett semmilyen észrevételt vele szemben.

Az ukrán elnök elutasította azt a felvetést, amely szerint Trump tárgyalásokra kényszerítené Ukrajnát Oroszországgal.

„Független ország vagyunk, és ebben a háborúban mind a népünk, mind személy szerint én az Egyesült Államokkal, Trumppal, Bidennel és európai vezetőkkel folytatott tárgyalásaim során bebizonyítottuk, hogy az ülj le és hallgass elv nálunk nem működik” – érvelt az elnök. Kiemelte, hogy Ukrajnának igazságos békére van szüksége. „Ne legyen az az érzésünk, hogy a legjobbjainkat veszítettük el egy ránk kényszerített igazságtalan végkimenet kedvéért” – indokolta Zelenszkij.

„Kétségtelenül, ennek a csapatnak a politikájával, amely most a Fehér Ház élére kerül, gyorsabban fog véget érni a háború. Ez az ő álláspontjuk, az ő ígéretük a társadalmuknak, és ez számukra nagyon fontos” – fűzte hozzá az ukrán elnök.

Eközben

Olaf Scholz német kancellár az „igazságos és tartós béke” kezdetét jelentő ukrajnai béketárgyalások megkezdésére szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt pénteki telefonbeszélgetésük során

– közölte a német kormány szóvivője.

A kancellár közel két év után tárgyalt az orosz elnökkel, akitől – a berlini közlés szerint – az orosz csapatok Ukrajnából való kivonását követelte, és megerősítette, hogy Németország töretlenül támogatja Ukrajnát.

Az egyórás telefonbeszélgetés során a „kancellár felszólította Oroszországot, hogy az igazságos és tartós béke elérése érdekében mutasson hajlandóságot az Ukrajnával folytatott tárgyalások megkezdésére” – fogalmazott a szóvivő. Scholz elítélte az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz légitámadásokat, továbbá arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai csapatok orosz oldalon való bevetése komoly eszkalációt okozhat a háborúban.

Vlagyimir Putyin a „jelenlegi válsághelyzetért” a NATO hosszú távú agresszív politikáját okolta, amely meglátása szerint egy „oroszellenes fellegvárat” hozott létre Ukrajna területén, figyelmen kívül hagyja Moszkva biztonsági érdekeit, és lábbal tiporja az orosz ajkú lakosok jogait

– áll a Kreml által kiadott pénteki közleményben.

Az orosz elnök jelezte, hogy Moszkva továbbra is nyitott a béketárgyalások folytatására, utalva ezzel az általa júniusban említett feltételekre, amelyek között Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseiről való lemondása mellett négy olyan ukrán régióból való csapatkivonás is szerepel, amelyek területét Oroszország 2022-ben magához csatolta.

A beszélgetés során

az orosz elnök ismét leszögezte, hogy az ukrajnai konfliktus lezárását célzó megállapodásnál az orosz biztonsági érdekeket és az „új területi realitásokat” is figyelembe kell venni, továbbá foglalkozni kell a konfliktus kiváltó okaival is.

Azt is kifejtette, hogy Oroszország német igény esetén készen áll az országok közti energiaegyezmények áttekintésére. A Kreml közleményében megemlítették: a vezetők az orosz-német kapcsolatok „példátlan leépüléséről” is beszéltek, amiért az orosz elnök Németországot okolta annak „barátságtalan” lépései miatt.

Az ukrán elnöki hivatal pénteken arról adott ki közleményt, hogy Olaf Scholz az ukrán elnökkel is telefonos egyeztetést folytatott, amelynek során a kancellár beszámolt arról, hogy az év végére megérkezik Ukrajnába a Németországból küldött hatodik IRIS-T légvédelmi rendszer is. A beszélgetés során

Zelenszkij sürgette, hogy a Brazíliában tartandó G20-csúcstalálkozón mutassák be „az igazságos és tartós béke ukrán vízióját”.

Zelenszkij hivatalának egyik tisztségviselője közölte, hogy a német kancellár már korábban értesítette az ukrán elnököt a Putyinnal tervezett telefonos beszélgetésükről is. Zelenszkij ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a beszélgetéssel Scholz Putyinnak kedvez, mivel ezáltal csökken az orosz elnök elszigeteltsége. Meglátása szerint Putyin csak „megismételné az évek óta terjesztett hazugságait, azt a látszatot keltve, mintha már nem lenne elszigetelve”.

bírálta a német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti telefonbeszélgetést, mivel az „Pandora szelencéjét” nyitja meg, ami csak az orosz vezető elszigetelésére irányuló erőfeszítések aláásására szolgál.

Idézet
Pontosan ez az, amire Putyin már régóta vágyik: rendkívül fontos számára, hogy gyengítse elszigeteltségét, Oroszország elszigeteltségét, és normális tárgyalásokat folytasson, amelyek nem vezetnek sehova”

– mondta Zelenszkij.

Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő is arról nyilatkozott, hogy Scholz és Putyin telefonbeszélgetése nem hozta közelebb a békét, pusztán reményt keltett Oroszország vezetőjében, hogy enyhül politikai elszigeteltsége. Megerősítette: Ukrajna előre tájékoztatást kapott Berlintől arról, hogy a német kormányfő beszélni készül Putyinnal.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 15., péntek

Orbán Viktor: ha nem hajtunk végre reformokat, beigazolódhat a francia elnök jóslata

A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor: ha nem hajtunk végre reformokat, beigazolódhat a francia elnök jóslata
2024. november 15., péntek

Ukrajna: Trump szerint véget kell vetni a háborúnak

Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.

Ukrajna: Trump szerint véget kell vetni a háborúnak
2024. november 15., péntek

Patthelyzet Brüsszelben: a magyar és a román biztosjelöltet sem szavazták meg az EP-képviselők

Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.

Patthelyzet Brüsszelben: a magyar és a román biztosjelöltet sem szavazták meg az EP-képviselők
2024. november 15., péntek

Izrael: emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolja a zsidó államot egy civil szervezet

Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.

Izrael: emberiesség elleni bűncselekménnyel vádolja a zsidó államot egy civil szervezet
2024. november 15., péntek

Hivatalos: Nacsa Lőrinc a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára

Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.

Hivatalos: Nacsa Lőrinc a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára
2024. november 15., péntek

Spanyolországi özönvíz: újabb két román áldozatot azonosítottak

Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.

Spanyolországi özönvíz: újabb két román áldozatot azonosítottak
2024. november 15., péntek

Schengen: a belügyminiszter szerint jók az esélyek, de még semmi sem biztos

Schengen-taggá válhat Románia néhány hónapon belül, de még nincs semmi kőbe vésve – figyelmeztetett Cătălin Predoiu román belügyminiszter.

Schengen: a belügyminiszter szerint jók az esélyek, de még semmi sem biztos
2024. november 15., péntek

Trump a győzelmét ünnepli, ismét egy Kennedy az amerikai kormányzatban

Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön győzelmi ünnepséget szervezett a floridai Mar-a-Lagoban, ahol azzal büszkélkedett, hogy a republikánusok mindent megnyertek a múlt keddi választáson, amit csak lehetett.

Trump a győzelmét ünnepli, ismét egy Kennedy az amerikai kormányzatban
2024. november 14., csütörtök

Nagy rohamot várnak a hamarosan újranyíló Notre-Dame-nál, amelynek látogatása ingyenes marad

A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.

Nagy rohamot várnak a hamarosan újranyíló Notre-Dame-nál, amelynek látogatása ingyenes marad
2024. november 14., csütörtök

Moszkva nem szeretné az ukrajnai konfliktus befagyasztását

Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.

Moszkva nem szeretné az ukrajnai konfliktus befagyasztását