Fotó: MTI
Gyurcsány tegnap az Országházban, az új kormánytagok bemutatásakor bejelentette, a ciklus felénél új szakasz kezdõdik a kormányzásban: a kormány programja nem változik, de az összetétele, a szerkezete és a hangsúlyok igen.
Az új kormányban Bajnai Gordon jelenlegi önkormányzati és területfejlesztési miniszter lesz a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetõje, Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelenlegi fõigazgatója az egészségügyi miniszter, Szabó Imre, az MSZP Pest megyei elnöke, országgyûlési képviselõ pedig a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Szabó Pál, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója az újonnan megalakuló közlekedési, hírközlési és energiaügyi tárcát vezeti, Szûcs Erika, az MSZP választmányának elnökhelyettese, országgyûlési képviselõ a szociális és munkaügyi tárcát veszi át, az önkormányzati tárca élére Gyenesei István független országgyûlési képviselõ kerül, és Molnár Károly, a Budapesti Mûszaki Egyetem rektora lesz a tudománypolitikáért, a kutatásfejlesztésért és a technológiai innovációért felelõs tárca nélküli miniszter.
Gyurcsány bejelentette: távozik a kormányból Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter, aki átveszi az MSZP operatív, szervezeti irányításáért viselt fõ felelõsséget. Mint mondta, az átalakítás vezérelve, hogy „a kormányzati politika középpontjába a beruházási, fejlesztési kérdések, a kutatási és innovációs ügyek kerüljenek”. A miniszterelnök közölte: a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejlesztési kérdésekkel foglalkozó területeibõl jön létre. Ez a minisztérium egyesíti magában a gazdaságfejlesztést, a területi, regionális fejlesztést és az uniós fejlesztéspolitikát – fûzte hozzá. Gyurcsány Ferenc elmondta, a gazdasági és az önkormányzati tárcából két, kisebb portfólióval rendelkezõ minisztérium jön létre. A gazdasági minisztérium fejlesztéspolitikáért nem felelõs területeibõl jön létre a közlekedési, hírközlési és energiaügyi tárca – közölte.
A politikus szerint az önkormányzati minisztérium megõrzi mai feladatait, kivéve a fejlesztéspolitikát. Gyurcsány Ferenc bejelentette azt is, hogy egyes tárcáknál két államtitkár lesz, ahol a szakmai feladatok összetettsége, sokszínûsége és az egyeztetési feladatok sokrétûsége megkívánja. Nem nõ az államtitkárok száma – folytatta –, mert megszûnik a fejlesztéspolitikai irányító testület, és nem lesz szükség koalíciós egyeztetésért felelõs államtitkárra sem, így hat államtitkári hely „szabadul fel”.
Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy a változásokhoz módosítani kell a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, ami két-három hétig eltarthat, így egyelõre – a bizottsági meghallgatásokat követõen – a jelenlegi szerkezetben teszik le az esküt az új tárcavezetõk. Gyurcsány Ferenc hozzáfûzte: a jelenleg még SZDSZ-es vezetésû minisztériumokban május 1-jétõl állnak munkába az új államtitkárok.
A kormányátalakítás bejelentését követõen Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetõje napirend elõtt arra szólította fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy kérjen bizalmi szavazást maga ellen az Országgyûlésben, vagy nyújtsa be lemondását a köztársasági elnöknek. „Miniszterelnök úr, ha valóban olyan nagylegény, kérjen bizalmi szavazást önmaga ellen, legyen világos, hogy az SZDSZ támogatja-e az ön öszszetákolt kormányát, vagy pedig nem támogatja, Kóka János heti eskütételei a valóságban érvényesek-e, vagy csak arra valók, hogy magasabb alkupozíciót vívjanak ki maguknak” – mondta a fideszes politikus, aki elõtt az MDF-es Herényi Károly is bizalmi szavazást javasolt a kormányfõnek.
Az SZDSZ vasárnapi küldöttgyûlésén egyébként úgy döntött: április 30-ától lép ki a koalícióból. Mások mellett Kóka János pártelnök és Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter is a kilépés mellett érvelt, utóbbi ugyanakkor hangsúlyozta, téved, aki szerint a kilépés gyógyír minden bajra. A szakítást ellenzõk között volt a környezetvédelmi tárca államtitkára, Kovács Kálmán. A kilépésre 434 küldött szavazott igennel, 53-an nemmel, míg 32-en tartózkodtak. A küldöttek elfogadták a párt alapszabályának módosítását is. Az SZDSZ küldötteinek elsöprõ többsége úgy foglalt állást, hogy nem tudnak ebben a koalícióban maradni és 84 százalékos többséggel az önálló, konstruktív liberális alternatíva mellett döntöttek – mondta Kóka János, a párt elnöke az SZDSZ rendkívüli küldöttgyûlése után. A politikus hozzátette, a békés, „csendes válásban” érdekeltek, és nem érdekük a kormány bukása. Kóka János a szavazás elõtti beszédében pártját egy melegedõ vízbe dobott békához hasonlította, ami nem veszi észre, hogy megfõ. Ha a miniszterelnök nem mondja ki, hogy a koalíciós szerzõdés nem szentírás, nincs egészségügyi reform és adócsökkentés, akkor nem veszik észre, hogy egyre életveszélyesebb a politikai környezet – mondta a pártelnök. Hozzátette, az utolsó pillanatban sikerült kiugraniuk a forró vízbõl, mert volt bátorságuk ezt megtenni.
Mint arról beszámoltunk, a két kormánypárt között azután romlott meg a viszony, hogy a március 9-i népszavazást követõen, amelyen a választópolgárok elsöprõ többséggel vetették el a kórházi napidíjat, a vizitdíjat és az egyetemi tandíjat, a reformok társadalmi támogatottságának hiányára hivatkozva, Gyurcsány Ferenc bejelentette: meneszti Horváth Ágnes SZDSZ-es egészségügyi minisztert. A bejelentés nyomán Kóka János SZDSZ-elnök közölte: a lépést a koalíció felbontására tett kezdeményezésként értékeli.
Szakértõk szerint egyébként a szakítás mindkét félnek jót tehet. Kiszelly Zoltán politológus szerint a kisebbségi kormány akkor lehet életképes, ha programok szintjén meg tudnak egyezni a pártok. A parlamenti erõk azonban látványpolitizálást folytatnak, emiatt nem biztos, hogy mûködõképes lehet a kisebbségi kormány – tette hozzá. A politológus szerint a szocialistáknak a törvénytervezetek elfogadásához vagy az SZDSZ támogatására lesz szükség, vagy arra, hogy a Fidesz és az MDF képviselõinek egy része ne szavazzon. Azt ugyanakkor nem tartja valószínûnek, hogy elõrehozott választások következnének, a Fideszen kívül ugyanis egyik parlamenti párt sem érdekelt ebben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.