2012. november 06., 09:332012. november 06., 09:33
Mert azt hiszi, a szerző tévedett. Pedig nem. Annak ellenére, hogy a Helyesírási tanácsadó szótár csak egyet említ, az elsőt.
A Spanyol–magyar szótárban (Akadémiai Kiadó, Bpest, 1992., 434.) viszont ez áll: Galicia földr. 1. Galícia (Kelet-Európában), 2. Galicia (Spanyolországban). Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára című munkájában (Akadémiai Kiadó, Bpest, 1988. I., 494.) ezt írja: Galicia ’Spanyolország északnyugati része’ […]. Vesd össze spanyol Galicia. Ennek forrása a latin Gallaecia ~ Callaecia. Galícia ’történelmi terület Ukrajnában és Lengyelországban a Kárpátoktól északra’. Végső forrása az óorosz (latin betűvel) Galics ’a Dnyeszter menti Halics (mai ukrán [latin betűvel] Gálics), középkori tartományi székhely).
Két névről van szó tehát, melyek két, egymástól legalább háromezer kilométerre fekvő tartományt jelölnek. Minthogy más-más nyelvből származnak, magától értetődő, hogy eredetük sem azonos. Az Északkeleti-Kárpátok előterében fekvő óorosz, egy ideig lengyel, ma nagyobbrészt ukrán Galícia a magyar történelemben is nemegyszer szereplő, legutóbb szomorú emlékű vidék, tartomány, ahol nagy- vagy dédapáink az első világháború véres ütközeteiben – Przemyslnél, Kolomeánál vagy másutt – megsebesültek, elestek, fogságba kerültek.
Halics vagy Gácsország – másképp Lodoméria – a székhelyéről, a Dnyeszter menti Halics – az óorosz h g-vé alakulása nyomán a későbbi ukrán Galics – városáról kapta a nevét. Ez a személynévként is használt óorosz ’csóka’ jelentésű galica madárnévből vagy az ősszláv gala ’kopár hely’ -ica képzős származékából való. A régi magyar Gácsország, Gács, Halics város, illetőleg tartománynév ugyancsak az óorosz Galics-ra megy vissza.
Ezzel szemben az északnyugat-spanyolországi Galicia – és az észak-portugáliai Galiza – az ott élt ókori, valószínűleg kelta népesség nevéből való. Sztrabón és Ptolemaiosz kallaikoi (kiejtése [kalléki]), a rómaiak callaeci [kalléci] nevű népet említenek az Ibériai-félsziget északnyugati sarkában. E népnév később gallaeci, a tartomány neve pedig előbb Callaecia, azután Gallaecia, Galaecia, végül az ott lakó nép, a galego nyelvében, majd a spanyolban is Galicia, portugálul Galiza lett. A kallaikoiről nem tudni pontosan, hogy ez egyetlen, az itt lakó törzsek közül kiemelkedő, vezető szerepet játszó nép vagy törzs neve vagy valamennyiük gyűjtőneve volt. Mindenesetre magából a névből arra lehet következtetni, hogy akkoriban kelták is éltek errefelé. Ennél többet azonban a történelemtudomány nem tud. Mellékesen megemlíthetjük, hogy a magyar gálickő előtagja valószínűleg Galicia nevéből való.
A Krónika nemrég ezt a nyelvet említi. A magyarban azonban sem galíciai, sem galiciai nyelv nem létezik. Mint ahogy például dániai, norvégiai, szerbiai nyelv sem. Az angolban, franciában van ugyan galician, s aki ebből merít, azt hiheti, hogy ezt magyarul is így írják, mondják. Nyelvünk szerint azonban az északnyugat-ibériai Galicia lakói a galegók, akik galegóul beszélnek. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem, az ELTE portugál tanszékén a portugál mellett galegót is tanítanak. Franco idején a hivatalos vélemény a galegót a katalánnal együtt az általunk inkább spanyolnak mondott kasztíliai egyik nyelvjárásává fokozta le. Ami nyilvánvalóan nem igaz.
Vannak nyelvészek, akik azt állítják, hogy a galego a portugál egyik tájszólása. Ez, kis túlzással, olyan lenne, mintha azt mondanók, hogy a mai olaszországi egyházi latin az olasz, az izlandi pedig a norvég tájszólása. Holott a latin, az izlandi az ősibb, az ősibb vonásokat megőrzött nyelv. Akár a galego. Ha azt mondanók, hogy a portugál a galego tájszólása, jóval közelebb lennénk az igazsághoz. De még ez sem lenne teljesen az. Mégpedig azért nem, mert a portugál a galegóval együtt közös tőről, Galiciából való.
Egyébként október végén Spanyolország két területi önkormányzatában, Galiciában és Baszkföldön is tartományi parlamenti választásokat tartottak. A négy tartományból – A Coruńa, Lugo, Ourense, Pontevedra – álló, 2,5 millió lakosú Galicia parlamentjének 75 mandátumából a Néppárt (NP, Partido Popular, PP) 653 934 szavazattal 41-hez, abszolút többséghez jutott; az előző, 2009. évi 38 helynél hárommal többhöz. Mindez az alacsony részvételi aránynak tudható be, a galegók ugyanis „jóllaktak” a politikusok, főleg a néppártiak szövegeivel, és sokan otthon maradtak.
A Néppárt vezetői azzal magyarázzák, hogy az alakulat – a 2005 és 2009 közötti négy év kivételével – megőrizte hagyományos galiciai elsőbbségét és kormányzó szerepét, hogy a galegók megértették Mariano Rajoyt, a madridi néppárti kormány miniszterelnökét. Vagyis a megszorítások szükségességét. Elemzők szerint a Néppárt Galiciára fektette a hangsúlyt, és sikerült is eredményt elérnie. Ebbe beleértendő az is, hogy az elvárásokkal ellentétben a madridi kormány nem a Földközi-tenger partjával párhuzamosan építi a nagy sebességű vasút, az Alta Velocidad vonalát, amely nagyszámú üdülőhelyet érinthetne, hanem a Vizcayai-öböllel párhuzamosan, a Galiciába vezető nagy sebességűbe öli az eurómilliárdokat.
A Néppárt tulajdonképpen a szélsőségek legnagyobb részét kivéve Franco szélsőjobboldali örökségéből, a Falangéból [fálánhé] nőtt ki. Jobboldaliságára, a nemzeti kisebbségekkel szembeni magatartására jellemző, hogy az 1996. évi választások előtt a párt akkori főtitkára, José María Aznar azzal fenyegetőzött, kormányra kerülése után móresre tanítja a katalánokat, amiért tartományukban minden iskolában kötelező a katalán nyelv tanítása. Miután azonban pártja győzött, a kormánytöbbséghez kénytelen volt a katalán Összetartás és Egységgel (Convergencia i Unió, CiU) kormányszövetséget kötni, és kijelentette, megtanul katalánul. Ennek ellenére egy idő múlva a spanyol rádió külföldi adásából törölték a katalán, galego, baszk nyelvű műsort.
Ugyanő volt, aki koholt vád – az ETA (Euskadi ta Askatasuna, Baszkföld és Szabadság) vélt támogatása – alapján betiltotta a Baszkföld függetlenségéért politikai úton küzdő Herri Batasuna, Népi Egység nevű pártot, az alkotmányt pedig úgy módosíttatta, hogy aki a kormánynak ezt a tettét bírálja, törvény elé állítandó, elítélendő és bebörtönzendő. Jellemző a Néppárt galiciai elnökének, Alberto Núnez Feijóonak [nunyesz feihó], az eddigi és most ismét megválasztott galego kormányfőnek is a politikájára, hogy – madridi felettesével, Mariano Rajoy-jal azonos – galego léte ellenére nem kedveli anyanyelvét, csak a spanyolt használja. Ellentétben az egykori, többszörös galego kormányfővel, Manuel Fraga Iribarnéval, aki mindig és mindenütt kizárólag galegóul beszélt.
Az Északkelet-Spanyolországban fekvő, 2,1 milliós lélekszámú, Bizkaia, Gipuzkoa és Álava tartományokból álló Baszkföldön a mostani volt az első választás az ETA tavaly októberi teljes és végleges fegyverletétele óta. Első helyen 383 565 szavazat begyűjtésével, 27 hely megszerzésével a Baszk Nemzeti Párt (Partido Nacionalista Vasco, PNV) végzett, így a 2009 és 2012 közötti kimaradás után – ekkor a Néppárttal szövetkezett Szocialista Párt volt hatalmon – ismét ő kormányozza Baszkföldet. Második lett, és 21 parlamenti székhez jutott a baszk politikai életbe nagy lendülettel berobbant Baszkföld Magtár (Euskal Herria Bildu, EH Bildu) pártszövetség.
A BM célja nemzeti önrendelkezést és valódi társadalmi átalakulást, baszk bank létrehozásával járható gazdasági fejlődést nyújtani a baszk polgároknak. El akarják érni, hogy a politikai és gazdasági önrendelkezés új gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi modellje, a gazdagság és a társadalmi kirekesztettség elleni harc a társadalom dolgozó többségének érdekét szolgálja. A szerződésbe belefoglalták az erőszak elleni biztosítékok létrehozásának, a demokrácia helyreállításának szükségességét, a baszk nyelv széles körű terjesztését, a nők és férfiak közti egyenlőség megteremtését, a közoktatás védelmét, az ifjúság szerepét a nemzetköziség támogatásában, a faj- és az idegengyűlölet elleni küzdelemben.
Asztalos Lajos
Eddig 31 halálos áldozatot találtak meg Kijevben annak a többszintes lakóháznak a romjai alatt, amelyet csütörtökre virradóra rakétatalálat ért, a sebesültek száma meghaladta a 150-et.
Németország és az Európai Unió teljes autoriter és militarista irányba sodródáik – állítja Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
A fasiszta propaganda elleni törvény hatályba lépésének halogatása a holokauszt tagadását és a háborús bűnösök rehabilitációját ösztönözheti – figyelmeztetett a Zsidó Világkongresszus elnöke, Ronald S. Lauder csütörtökön.
A gázai helyzetről tárgyalt Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel csütörtökön Jeruzsálemben – jelentette a kormányfő hivatala.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy külföldi megbízottja, Steve Witkoff a következő napokban Oroszországba utazik, mivel az elnök az ukrajnai konfliktus befejezését szorgalmazza.
A nemzetközi vonatjáratokat is érintik a budapesti Keleti pályaudvar felújítása miatti forgalmi változások – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében a román vasúttársaság (CFR) a Magyar Államvasutak (MÁV) tájékoztatására hivatkozva.
Az ukrán parlament csütörtöki, jelentős nemzetközi figyelem övezte ülésén elfogadta a két legfontosabb korrupcióellenes szerv függetlenségét visszaállító törvényjavaslatot.
Nem hagyta szó nélkül Donald Trump amerikai elnök, hogy Dmitrij Mevdegyev, az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője, volt elnök és miniszterelnök háborúval fenyegette az Egyesült Államokat.
Kanada szeptemberben elismeri a palesztin államot – jelentette be Mark Carney kanadai miniszterelnök szerdán újságíróknak.
Az orosz gazdaság sikeres a nyugati szankciók dacára, mondhatni, az ország már immunis lett az ilyen korlátozásokkal szemben – jelentette ki szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján Dmitrij Peszkov.