2008. december 29., 21:342008. december 29., 21:34
Az izraeli hadsereg szóvivője megerősítette a fenti tényt. A főbb célpontok a Hamász irodái, illetve a kormányzati szervek épületei voltak, valamint az Egyiptomba átvezető alagutak. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter tegnap a parlament előtt kijelentette: Izrael könyörtelen harcot folytat a Hamász ellen a Gázai övezetben. A légitámadások nem a Gázai övezet civil lakossága, hanem az ott hatalmon lévő Hamász ellen irányulnak – jelentette ki Barak. A miniszter szerint addig folytatódnak a támadások, amíg el nem érik céljukat. A cél az, hogy rákényszerítsék a Hamászt támadásainak leállítására. Ha szükséges, Izrael fokozza a hadműveleteket – mondta, de részletekbe nem bocsátkozott. Mint a miniszter kifejtette, az izraeli hadsereg lehetőség szerint kerüli a civil áldozatokat, a Hamász és szövetségeseinek fegyveresei azonban szándékosan a lakosság között rejtőznek el. Palesztin kórházi források szerint legkevesebb 310 áldozata van a szombaton kezdődött izraeli légitámadásoknak, ebből 51 civil.
A Hamász radikális palesztin mozgalom közben azzal fenyegetőzik, hogy izraeli kormánytagokat öl meg annak megtorlásául, hogy a zsidó állam hadserege második napja támadja a Gázai övezetet. A Háárec című izraeli lap honlapján Fatah Hamádot, a mozgalom egyik magas rangú vezetőjét idézte, aki közölte, hogy a kiemelt célpontok között van Cipi Livni külügyminiszter és Ehud Barak, a védelmi tárca irányítója. A Hamász egyben a Ciszjordániát ellenőrző Palesztin Hatóság tagjait és mindazokat az arab világbeli vezetőket is megfenyegette, akik a szervezet ellen szövetkeznek. A lap szerint ez utóbbi üzenet az egyiptomi vezetésnek szól. Hétfőn újabb országok (Japán, Kína, Malajzia, Mexikó, Kanada) ítélték el az izraeli hadseregnek a Gázai övezet elleni offenzíváját, közülük több felszólította a zsidó államot, hogy azonnal hagyja abba a légitámadásokat.
Példa nélkülinek és elfogadhatatlannak nevezte a Gázai övezet elleni izraeli bombázásokat az Iszlám Konferencia Szervezetének (OIC) elnöke egy hétfői állásfoglalásában. „A gázai lakosság elleni izraeli légitámadások példa nélkül állnak a regionális konfliktusok történetében, és nem magyarázhatóak a Hamász rakétatámadásaival” – fogalmazott Abdoulaye Wade szenegáli elnök, az OIC soros elnöke. „Egyszerűen elfogadhatatlanok” – tette hozzá. Wade azzal a kéréssel fordult a nemzetközi közösséghez, hogy szólítsa fel Izraelt a támadások beszüntetésére.
Közben a palesztin ellenakciók is áldozatot követeltek. A Gázai övezetből kilőtt egyik rakéta megölt egy polgári személyt, további nyolcat pedig megsebesített Askelón városában. Az askelóni polgármester elmondta, hogy a szóban forgó rakéta egy építkezésen csapódott be a város központjában. Az izraeli média szerint az építkezésen arab munkások dolgoznak. A Gázai övezetet uralma alatt tartó Hamász radikális szervezet katonai szárnya közölte, hogy ők lőttek ki három rakétát Askelónra, amely mindössze 13 kilométerre fekszik az övezet határától.
Tegnap reggel átjutott az övezetbe az első segélyszállítmány, amelyet az izraeli vezetés az előző nap jóváhagyott. A hadsereg szóvivője elmondta, hogy a 80 megrakott teherautó a kerem-salomi átkelőn keresztül jutott be az övezetbe. Élelmiszert, és Törökországból, illetve Egyiptomból származó gyógyszereket szállítottak. A szóvivő hozzátette, hogy a két másik átkelő, a karni és a nahal-ozi biztonsági okokból egyelőre zárva van. Izrael zárt katonai övezetté nyilvánította hétfőn a Gázai övezet határa mentén húzódó 2–4 kilométer szélességű sávot. Az intézkedés egy esetleges szárazföldi offenzíva előkészítése lehet. Zárt katonai övezetbe polgári személyek nem léphetnek be, újságírók sem.
Egy indonéz szélsőséges muzulmán szervezet közben bejelentette, hogy önkénteseket akar toborozni és a Gázai övezetbe küldeni az izraeli hadsereg elleni harcra. Emellett több ezren tüntettek Teheránban, illetve mintegy ezren Bagdadban a Gázai övezet izraeli bombázása ellen. A teheráni tüntetők a Palesztina téren gyűltek össze, és Amerika-, illetve Izrael-ellenes jelmondatokat kiabáltak. „Izraelnek el kell tűnnie a Föld színéről”, „Mindannyiunkat mozgósítani kell Izrael lerombolására” – állt a transzparenseken.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.
Heves légitámadás érte Gázavárost – közölte a területet irányító Hamász terrorszervezet polgári védelmi ügynöksége, miközben az izraeli erők a város elfoglalására készülnek.
A 2024-es romániai elnökválasztás első fordulójának érvénytelenítése is szerepel az Egyesült Államok külügyminisztériuma által kedden közzétett, a 2024-es romániai emberi jogi helyzetről szóló jelentésében.
Súlyos harcokról számolt be az ukrán hadsereg kedden egy sajtótájékoztatón, utalva a kelet-ukrajnai frontszakaszokon történt orosz előretörésre is, ami miatt erősítést is küldtek Pokrovszk térségébe.
Nicușor Dan kedden bejelentette, hogy telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkij elnökkel, akinek elmondta, hogy „átfogó és tartós békére van szükség Ukrajnában”.