Sebastian Kurz alig talált szavakat alakulata sikerére
Fotó: Facebook
Fölényes győzelmet aratott a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon az Osztrák Néppárt. A Sebastian Kurz vezette konzervatív alakulat a voksok 38,4 százalékát szerezte meg az előzetes végeredmények szerint.
2019. szeptember 29., 23:142019. szeptember 29., 23:14
2019. szeptember 29., 23:182019. szeptember 29., 23:18
A 33 éves politikus lenyűgözőnek nevezte a pártja által elért eredményt, és azt mondta, egyáltalán nem számított ilyen erős szereplésre. Úgy fogalmazott, végtelenül hálás és „alázattal fogadja a bizalmat”. Hozzátette, nehéz volt az elmúlt négy hónap, amióta a parlament megvonta tőle a bizalmat, most azonban a lakosság impozáns módon választotta meg ismét az ÖVP-t. „Nem találom a szavakat, pedig ritkán vagyok szótlan” – mondta támogatóinak.
A második helyen végző Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) történelmi mélypontot jelentő 21,5 százalékot kapott. Pamela Rendi-Wagner, a SPÖ elnöke elismerte, hogy pártja nem a kívánt eredményt érte el. A harmadik az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a Néppárt korábbi koalíciós partnere lett 17,3 százalékkal. A párt jelentősen, csaknem 10 százalékponttal gyengült a 2017-es választásokhoz képest. Vezető politikusai közül Harald Vilimsky – és mások is – úgy fogalmaztak, új startra kaptak megbízást a választóktól, és nem kaptak egyértelmű felhatalmazást a koalíció felújítására a választásokat fölényesen megnyerő Osztrák Néppárttal (ÖVP).
A parlamentbe visszakerülő Zöldek pártja 12,4 százalékot kapott. Elnökük, Werner Kogler közölte, csak abban az esetben lenne hajlandó koalíciós együttműködésre az Osztrák Néppárttal, ha Sebastian Kurz volt kancellár „radikális változtatásokat” eszközöl politikájában. Kogler emlékeztetett, hogy a Néppárt nemrég még a tőle jobbra álló Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) kormányzott együtt. Ahhoz, hogy a Zöldek együttműködjenek vele, fordulat kell – hangsúlyozta. Ötödikként a NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) került be a parlamentbe 7,4 százalékkal.
A vasárnap este közölt előzetes végeredmény nem tartalmazza a rendkívül nagy számú, csaknem 1,1 millió levélszavazatot, amelyet a jövő hét első felében számolnak össze. A választási részvétel a levélszavazatok nélkül 60,6 százalékos volt, szakértők szerint ezeket hozzáadva végül 75 százalék felett lesz, némelyest elmaradva a 2017-es 80 százaléktól. Az előzetes végeredmény szerint az ÖVP 73, az SPÖ 41, FPÖ 32 mandátumhoz jutott. A Zöldek 23, a NEOS 14 képviselőhelyet szerzett a törvényhozás 183 fős alsóházában, a Nemzeti Tanácsban. A legutóbbi, 2017-es választásokon az ÖVP 31,5, az SPÖ 26,9, az FPÖ 26 százalékot ért el (61, 52, illetve 50 mandátumot szerezve), a Zöldek nem kerültek be, a NEOS 5,3 százalékhoz és 10 képviselőhelyhez jutott.
Ausztriában május 17-én robbant ki kormányválság, miután két német lap nyilvánosságra hozott egy, az akkori alkancellárt, Heinz-Christian Strachét, a kormánykoalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét súlyosan kompromittáló videofelvételt. Strache az Ibizán készült rejtett kamerás felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért. Strache lemondásra kényszerült. A válságba Kurz kancellár is belebukott, az előrehozott választásokig átmeneti kormány vezette az országot Brigitte Bierlennel, az alkotmánybíróság addigi elnökével az élén.
Orosz diverzió a zaporizzsjai atomerőmű elleni állítólagos dróntámadás, az orosz csapatok távirányítású (FPV) drónokat felhasználva „szimuláltak egy Ukrajnából indított támadást” az oroszok által megszállt létesítmény ellen.
A Biden-kormányzat szerint Benjamin Netanjahu állítása, miszerint kitűzték a Rafahba indítandó szárazföldi offenzíva időpontját, nem több mint olyan hangzatos kijelentést, amelyet nem kis részben az izraeli miniszterelnök gyenge politikai helyzete táplál.
Büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az Egyesült Államok és más NATO-országok vezető tisztségviselői ellen a terrorizmus finanszírozása címén, orosz parlementi képviselők feljelentése alapján – közölte kedden az orosz hatóság.
Ukrán drón találta el a zaporizzsjai atomerőmű kiképzőközpontjának tetejét – közölte a két éve orosz ellenőrzés alá került energetikai létesítmény sajtószolgálata kedden a Telegram-csatornáján.
Az Iszlám Állam terrorista csoport a Bajnokok Ligáját fenyegeti: az iszlamista szervezet a kommunikációs csatornáin közzétett üzenetében négy stadionra mutatott rá, ahol keddtől a negyeddöntőket játsszák, és mészárlásra szólított fel.
Joe Biden amerikai elnök a jövőben is az LMBTQ+ közösség – köztük a transznemű emberek – jogainak, biztonságának és méltóságának szószólója lesz – mondta a Fehér Ház szóvivője.
Komoly siker Peter Pellegrini szlovák házelnök, a Hlas párt vezetője számára az államfőválasztáson elért győzelem, ami a magyarok számára is hozhat pozitívumokat – értékelt a Krónikának a szlovákiai elnökválasztás kapcsán Tokár Géza felvidéki politológus.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn közölte, hogy kitűzték a rafahi invázió időpontját.
Az AF1088-as, Párizs–Bukarest (Otopeni) járat, amely hétfő este 8.22-kor indult Párizsból, 23 óra körül Budapesten landolt – közölte Lucian Mîndruță újságíró a Facebook-oldalán.
Felgyújtották hétfőn az orosz Szerpuhov rakétahordozót, amely a Balti-tengeren lévő Kalinyingrádi exklávénál volt kikötve – állítja az ukrán katonai hírszerzés.
szóljon hozzá!