Fotó: Rompres
2008. február 20., 00:002008. február 20., 00:00
Castro lemondásának hírére Kuba demokratizálódására vonatkozó reményeiknek adtak hangot a nagyhatalmak vezetői. A Ruandában tartózkodó George Bush amerikai elnök szerint Fidel Castro lemondásának „demokratikus átmenetet” kell hoznia Kubában. „Remélem, elkezdődik egy átmeneti időszak”, amely végül elvezet a szabad és igazságos választásokhoz a kubai nép életében. „Nem azokra a megrendezett választásokra gondolok, amelyeket a Castro fivérek próbálnak valódi demokráciaként bemutatni” – tette hozzá.
Az elnök felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ne részesítse előnyben a kubai „stabilitást” a demokrácia rovására, és segítse a kubai demokratikus intézmények létrehozását. Havanna számára „az első lépésnek” a politikai foglyok szabadon bocsátásának kell lennie – mondta. Felajánlotta az Egyesült Államok segítségét a kubaiaknak abban, hogy felépítsék a demokráciát, és megismerjék „a szabadság áldásait”.
Az Európai Bizottság közölte, az Európai Unió kész a párbeszédre Kubával. Louis Michel fejlesztési biztos szóvivője azt mondta, hogy az Unió kész az „építő szellemű” párbeszédre a szigetországgal, és Michel március 6-7-én látogatást tesz Kubában. Megerősítette a Kubával való politikai párbeszédre való nyitottságot az EU soros szlovén elnökségének egyik szóvivője is. Kuba vonatkozásában már 1996-ban közös európai elvi álláspontot fogalmaztak meg, és ezt az álláspontot 2007-ben megerősítették. Eszerint az Unió bátorítani kívánja azt a folyamatot, amely békés átmenetet biztosíthat Kubában a plurális demokráciához, valamint az emberi jogok érvényesüléséhez vezető úton.
Az EU és a kommunista szigetország kapcsolatai 2003-ban időlegesen befagytak, amikor Kubában letartóztattak 75 ellenzéki személyt. Többségük korábban meghívást kapott európai nagykövetségekre, nemzeti ünnepek alkalmából adott fogadásokra. Akkor az Unió szankciókat tervezett Kubával szemben. E szankciókat 2005-ben felfüggesztették, de végleges feloldásuk teljes körű egyetértést igényelne az Unión belül. A felfüggesztés hatályát a jelenlegi gyakorlat szerint félévente meghosszabbítják.
Castro közel fél évszázadon át irányította a karib-tengeri szigetországot azóta, hogy 1959-ben fegyveres forradalom révén megragadta a hatalmat. A közelmúltban tartott parlamenti választásokon Castrót ismét képviselővé választották. Az új összetételű törvényhozás február 24-én, vasárnap tartja alakuló ülését Havannában, ekkor választják meg az államtanács tagjait és az előzetes várakozások szerint ekkor dőlt volna el az is, hogy Castro, a „líder máximo” visszatér-e a hatalomba, vagy öccse, Raúl – akire Castro betegsége miatt már korábban ideiglenesen átruházta hatalmát – végérvényesen átveszi az ország vezetését. Az államtanács élén 1976 óta Castro áll, de súlyos bélműtétje után 2006 júliusában ideiglenesen átruházta az államtanács elnöki tisztségét, a fegyveres erők főparancsnoki posztját, a miniszterelnökséget és a Kommunista Párt központi bizottságának első titkári beosztását 76 éves fivérére.
Hírösszefoglaló
Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.
Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.
Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.
Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.
Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).
Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.
Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.
Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.