Fidel Castro visszavonul

•  Fotó: Rompres

Fotó: Rompres

Lemondok a kubai államtanács elnöki tisztségéről, azaz az államfői posztról – jelentette be tegnap a kommunista párt hivatalos szócsövének számító Granma című újság internetes kiadásában Fidel Castro. „Nem fogom megpályázni, és nem fogadom el, ismétlem, nem törekszem rá, és nem fogadom el az államtanács elnöki tisztségét és a főparancsnoki posztot” – írta hétfői keltezésű üzenetében a 82 éves kubai elnök, aki betegsége miatt már csaknem 19 hónapja nem vesz részt a hatalom gyakorlásában. Üzenetét az elemzők úgy értelmezik, hogy a kubai vezető végérvényesen bejelentette visszavonulását.

Gazda Árpád

2008. február 20., 00:002008. február 20., 00:00

Castro lemondásának hírére Kuba demokratizálódására vonatkozó reményeiknek adtak hangot a nagyhatalmak vezetői. A Ruandában tartózkodó George Bush amerikai elnök szerint Fidel Castro lemondásának „demokratikus átmenetet” kell hoznia Kubában. „Remélem, elkezdődik egy átmeneti időszak”, amely végül elvezet a szabad és igazságos választásokhoz a kubai nép életében. „Nem azokra a megrendezett választásokra gondolok, amelyeket a Castro fivérek próbálnak valódi demokráciaként bemutatni” – tette hozzá.
Az elnök felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ne részesítse előnyben a kubai „stabilitást” a demokrácia rovására, és segítse a kubai demokratikus intézmények létrehozását. Havanna számára „az első lépésnek” a politikai foglyok szabadon bocsátásának kell lennie – mondta. Felajánlotta az Egyesült Államok segítségét a kubaiaknak abban, hogy felépítsék a demokráciát, és megismerjék „a szabadság áldásait”.
Az Európai Bizottság közölte, az Európai Unió kész a párbeszédre Kubával. Louis Michel fejlesztési biztos szóvivője azt mondta, hogy az Unió kész az „építő szellemű” párbeszédre a szigetországgal, és Michel március 6-7-én látogatást tesz Kubában. Megerősítette a Kubával való politikai párbeszédre való nyitottságot az EU soros szlovén elnökségének egyik szóvivője is. Kuba vonatkozásában már 1996-ban közös európai elvi álláspontot fogalmaztak meg, és ezt az álláspontot 2007-ben megerősítették. Eszerint az Unió bátorítani kívánja azt a folyamatot, amely békés átmenetet biztosíthat Kubában a plurális demokráciához, valamint az emberi jogok érvényesüléséhez vezető úton.
Az EU és a kommunista szigetország kapcsolatai 2003-ban időlegesen befagytak, amikor Kubában letartóztattak 75 ellenzéki személyt. Többségük korábban meghívást kapott európai nagykövetségekre, nemzeti ünnepek alkalmából adott fogadásokra. Akkor az Unió szankciókat tervezett Kubával szemben. E szankciókat 2005-ben felfüggesztették, de végleges feloldásuk teljes körű egyetértést igényelne az Unión belül. A felfüggesztés hatályát a jelenlegi gyakorlat szerint félévente meghosszabbítják.
Castro közel fél évszázadon át irányította a karib-tengeri szigetországot azóta, hogy 1959-ben fegyveres forradalom révén megragadta a hatalmat. A közelmúltban tartott parlamenti választásokon Castrót ismét képviselővé választották. Az új összetételű törvényhozás február 24-én, vasárnap tartja alakuló ülését Havannában, ekkor választják meg az államtanács tagjait és az előzetes várakozások szerint ekkor dőlt volna el az is, hogy Castro, a „líder máximo” visszatér-e a hatalomba, vagy öccse, Raúl – akire Castro betegsége miatt már korábban ideiglenesen átruházta hatalmát – végérvényesen átveszi az ország vezetését. Az államtanács élén 1976 óta Castro áll, de súlyos bélműtétje után 2006 júliusában ideiglenesen átruházta az államtanács elnöki tisztségét, a fegyveres erők főparancsnoki posztját, a miniszterelnökséget és a Kommunista Párt központi bizottságának első titkári beosztását 76 éves fivérére.

Hírösszefoglaló

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 15., péntek

Bukarest magyarázza a bizonyítványát, miután az amerikai külügy ismét szóvá tette a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését

Tompítani igyekezett Oana Ţoiu román külügyminiszter annak az élét, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Romániáról szóló emberi jogi jelentésében ismét felrótta a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését.

Bukarest magyarázza a bizonyítványát, miután az amerikai külügy ismét szóvá tette a tavalyi elnökválasztás érvénytelenítését
2025. augusztus 15., péntek

Folytatódtak az utcai összecsapások Szerbiában

Több szerbiai városban is összecsaptak az ellenzéki tiltakozók a rendőrökkel csütörtök este, Újvidéken emellett felgyújtották a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) helyi irodáját.

Folytatódtak az utcai összecsapások Szerbiában
2025. augusztus 15., péntek

Izrael kormányának egyik tagja olyan tervvel állt elő, ami „eltemetné” a palesztin államot

Az izraeli radikális jobboldali pénzügyminiszter, Becálel Szmotrics szerint egy, a megszállt Ciszjordániában megvalósítandó, több mint 3000 lakás építését magában foglaló, ellentmondásos telepépítési projekt „eltemeti a palesztin állam gondolatát”.

Izrael kormányának egyik tagja olyan tervvel állt elő, ami „eltemetné” a palesztin államot
2025. augusztus 15., péntek

Trump szerint megegyezés születhet Ukrajnáról, Putyin a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről is megállapodna Alaszkában

Vlagyimir Putyin orosz elnök méltatta a Trump-kormány „energikus” erőfeszítéseit az ukrajnai háború leállítására, és utalt arra, hogy Moszkva és Washington pénteki alaszkai csúcstalálkozóján megállapodást köthetnek a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről.

Trump szerint megegyezés születhet Ukrajnáról, Putyin a nukleáris fegyverek ellenőrzéséről is megállapodna Alaszkában
2025. augusztus 14., csütörtök

Kreml: az ukrajnai válság rendezése lesz Trump és Putyin tárgyalásának központi témája

Az ukrajnai válság rendezése lesz Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök pénteken esedékes tárgyalásainak központi témája Alaszkában – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója.

Kreml: az ukrajnai válság rendezése lesz Trump és Putyin tárgyalásának központi témája
2025. augusztus 14., csütörtök

Moszkva azt állítja, hogy meghiúsított egy nagyszabású ukrán rakétaprogramot

Moszkva meghiúsította Kijev arra irányuló terveit, hogy Szapszan típusú rakétarendszereket gyártson az Oroszország mélyére mérendő csapásokhoz – közölte csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB).

Moszkva azt állítja, hogy meghiúsított egy nagyszabású ukrán rakétaprogramot
2025. augusztus 14., csütörtök

Netanjahu: egyszerre kell elengedni az összes izraeli túszt, nem lesz kompromisszumos tűzszünet

Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu jelezte, hogy a gázai tűzszüneti erőfeszítések most egy átfogó megállapodásra összpontosulnak, amelynek célja az összes fennmaradó túsz egyidejű szabadon bocsátása – közölte a BBC.

Netanjahu: egyszerre kell elengedni az összes izraeli túszt, nem lesz kompromisszumos tűzszünet
2025. augusztus 14., csütörtök

Nem lesz polgárháború – mondja a szerb elnök, miután szerdán az ország több városában összecsapások voltak

Sikerült megőrizni a békét, és nem lesz polgárháború Szerbiában – közölte Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök azt követően, hogy ellenzéki tüntetők csaptak össze a Szerb Haladó Párt (SNS) aktivistáival és rendőrökkel Újvidéken szerda este.

Nem lesz polgárháború – mondja a szerb elnök, miután szerdán az ország több városában összecsapások voltak
2025. augusztus 14., csütörtök

Trump ritkaföldfémekkel és egyes szankciók enyhítésével puhítaná meg Putyint az alaszkai találkozón

Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy hozzáférést biztosítson Vlagyimir Putyin orosz elnöknek ritkaföldfémekhez és egyéb gazdasági ösztönzőket kínáljon az ukrajnai háború befejezése érdekében.

Trump ritkaföldfémekkel és egyes szankciók enyhítésével puhítaná meg Putyint az alaszkai találkozón
2025. augusztus 13., szerda

Trump megfenyegette Putyint, a nyugati államok feltételeket szabtak az ukrajnai tűzszünethez

Donald Trump szerint pénteki találkozóját Vlagyimir Putyinnal nagyon gyorsan második is követheti, ugyanakkor súlyos következményekkel járhat, ha az orosz elnök nem egyezik bele a háború lezárásába.

Trump megfenyegette Putyint, a nyugati államok feltételeket szabtak az ukrajnai tűzszünethez